Horvát, magyar két jó barát, a Dráva mellett

A helyreállítás célja, hogy javuljon az Ó-Dráva vízellátása, és jobb állapotba kerüljön a partján lévő keskeny, de értékes ártéri erdő. A projekt hazai partnerei a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) és a WWF Magyarország, valamint a Horgász Egyesületek Somogy megyei Szövetsége, de a projektben horvát partnerek is részt vesznek. A beavatkozásnak köszönhetően minimumra csökken azoknak az időszakoknak a hossza, amikor a Dráva alacsony vízállása miatt a holtágban is egyre kevesebb a víz, és az Ó-Drávában az átlagos vízszint a jelenleginél magasabb lesz. A biológiai alapállapot tavaszi és nyári felmérése már megtörtént, a szakemberek feltérképezték a holtág nehezen járható részeit is. Vízmérce is került az Ó-Drávára, ami a kiindulási állapotot és a javított vízszintet mérését hivatott segíteni. A holtág  bal partja magyar, jobb partja horvát, de a határ több helyen metszi a vízfelületet, a helyreállítás ezért mindekét országból érkező partnerekkel zajlik.



– Tanulmány készült a vízvisszatartás lehetőségeiről, és a projekt partnerei kiválasztották a legoptimálisabb megoldást. Most a műszaki tervek elkészítése folyik és ezt fogja követni az engedélyezés – tájékoztatta szerkesztőségünket Gruber Tamás a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője. – Több mint 30 rossz állapotú stéget eltávolítottunk, másokat felújítottunk és három közösségi célú stég épült. Elindult egy homogén tölgyes fajösszetételének változatosabbá tétele őshonos fafajokkal, mint például rezgő nyár és tatárjuhar. – Az Ó-Dráva partján értékes élőhelyek vannak, bár egyikre sem mondható, hogy csak ezt a holtágat jellemzi. Különleges érték, hogy vannak kiemelkedő nagyságú példányok, például hatalmas méretű fekete nyárfák, ezért a projekt logójának is ezt a fát választottuk – tette hozzá Parrag Tibor a DDNP természetmegőrzési osztályának osztályvezetője. – Jellemző élőhelyek a galériaerdőkkel kísért vízpartok, mozaikos összetételű vízi ökoszisztémák, melyek gyakori fajai a fehér tündérrózsa, rucaöröm és a sulyom.Ű

A szakértők hozzáteszik: ez a leghosszabb egykori mellékág, mely főként a magyar oldalon keskeny, de jó állapotú galériaerdő kísér, és melyben a már említett hatalmas fekete nyárfák jelentik a különlegességet. Számos élőhelytípus jellemzi a holtág környékét a nyílt víztől a mocsarakig, ám az emberi hasznosítás és természetvédelem összehangolása további feladatok előtt áll. A Dráva hazánk legkevésbé szabályozott folyója. A horvát-magyar határon húzódó folyó hosszú évtizedek óta őrzi érintetlenségét, a hozzá kapcsolódó holtágak és mellékágak egyaránt páratlan szépségű vizes élőhelyek. Az Ó-Dráva vízellátása, főleg a hosszú aszályos időszakok során, nem megfelelő. Emiatt a holtág, akárcsak a partja mentén található ártéri erdő állapota sokat romlott az elmúlt évtizedekben.

Horgászok paradicsoma

Az Ó-Dráva holtág a horgászok kedvelt helyszíne, így a program magában foglalja az emberi tevékenységek és a természetvédelmi célkitűzések összehangolását is. A rossz állapotú horgászállások felszámolása, és a körülöttük lévő szemét összegyűjtése a Somogy Megyei Horgászegyesület részvételével zajlik, akik szintén tagjai a partnerségnek.  – A projekt ezáltal igazolja, hogy a természetvédelmi célú beavatkozások nemcsak a természeti környezetre vannak pozitív hatással, hanem a lakosságnak is közvetlen előnyei származhatnak belőle – fogalmazták meg a projekt partnerei az együttműködés megkezdésének elején. A projekt vezetője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a partnerek a horvátországi Pitomaca önkormányzata, Virovitica-Podravina Megye Területfejlesztési Ügynöksége, VIDRA természetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország és Horgász Egyesületek Somogy megyei Szövetsége