„Kik ezek a karrierista gyerekek?” - Ángyán: a földeladás veszélyes

„Az államilag támogatott földspekuláció a helyi közösségek és a spekuláns tőke érdekei összeütközésének egyik legdurvább terepe. A folyamat vége kiszolgáltatott vidék és gazdatársadalom, ráadásul az egész társadalom élelmezésének a biztonságát veszélybe sodorja” – írja le véleményét Ángyán József a karácsonyra néhány hét alatt lezavart földárverésekről. A somogyi gyökerű exállamtitkár újabb földjelentést tett közzé, amit az atlatszo.hu hozott nyilvánosságra. Ángyán szerint „a magánvagyonok gyarapításának legegyszerűbb módja a közösségek által fölhalmozott értékek és kasszák megrablása. Ennek forrása a nemzet hosszú évtizedek során fölhalmozott vagyona, melynek kezelését az államra bízta”.



Úgy véli továbbá, hogy „a spekuláció egyik fő motívuma a világ várhatóan növekvő élelmiszerkereslete, ami stratégiai, nemzetbiztonsági kategóriába emeli az élelmiszertermeléssel szoros kapcsolatban lévő piacokat, természeti erőforrásokat, mindenekelőtt a termőföldet”.

Ángyán József professzor a tekintélyes, fix agrártámogatási összegeket sem tartja elhanyagolható szempontnak, valamint az EU-n belüli földárkülönbségeket, azaz tőkeerős gazdasági érdekcsoportok az extraprofit reményében még a földpiac liberalizációja előtt meg akarják szerezni a legzsírosabb földeket.
„Földet nem eladunk, hanem veszünk” – emlékeztet Ángyán József az „eredeti néppárti földügyi alapkoncepcióra”, amire alapozva maga is államtitkárságot vállalt 2010-ben a második Orbán-kormányban. Statáriális gyorsaságúnak nevezi az állami földek eladását, és azt írja: „Jakab István Magosz-elnökre, parlamenti alelnökre jutott az a nagy valószínűséggel pártfeladatként kapott szerep, hogy a gazdatársadalom nevében követelje a kormánytól az állami földek eladását. Ebben az sem zavarta, hogy korábban ő maga jelentette ki: „A vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következményekkel járna, ha az állami földet eladná a kormány”. A legújabb Ángyán-jelentés több nemzetközi példát is hoz arra, ahol az állam kincstári vagyonként kezeli a földet.

Ángyánnak az a véleménye, hogy csakis úgy őrizhető meg magyar kézben a föld, ha az állam nem adja el. Kimutatja: a dobra vert földterület több mint 80 százalékát a három hektár fölötti birtoktestek alkotják, melyeknek az átlagos mérete 35 hektár. Vagyis a liciteken a tőkeerő dönti el, ki viszi el a földeket, és a tőkeerő tekintetében a nagybirtokosok vannak behozhatatlan előnyben. „Húsz éves elidegenítési tilalom és állami visszavásárlási jog – ez mire garancia egy olyan országban, ahol rövid idő alatt az Alaptörvény is megváltoztatható, ezt meg csak egy kormányhatározat rögzíti?” – kérdi az exállamtitkár, s megállapítja: „az állami bevétel sem állja meg a helyét, mert az állam az állami tulajdonú MFB hitelével ad pénzt a vásárláshoz”. 

A propaganda jól működik – állapította meg Ángyán József egy közelmúltbéli nyilvános rendezvényen. „Lökünk sokaknak keveset, hogy utána egy olyan átlag jöjjön ki, amiből úgy tűnik, hogy itten nincs semmi baj. Ugyanakkor egy egészen szűk társaság a területre vonatkozó nagy egységeket elviszi. Az átlag gyönyörű lesz. A Bitaynak ez a dolga, és gátlásai nincsenek (Bitay Márton államtitkár – a szerző). Kik ezek a karrierista gyerekek? Nettó hazugok, hát a bíróság kimondta róla, hogy hazudik. Tehát nettó hazudni lehet nyilvánosan, és pont az ellenkezőjét lehet csinálni. Nekem az az érzésem, hogy nemcsak a félelem meg a szkepticizmus van, hanem egyfajta hipnózis is. Mintha hipnózisban lenne a nép. Mint a Mario és a varázslóban, fölhívja a színpadra és megcsókoltatja magát a varázsló a Márióval, és az megcsókolja, mert hipnózisban van. Nem tudom, itt milyen lesz az ébredés...”