Közélet

2015.12.18. 05:11

Merik vállalni maguk: Somogyban 13 kisebbség ünnepelhet

A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a somogyiak 6,7 százaléka számára jeles nap a mostani péntek. A megyében ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal szerint 21 468, magát valamelyik hazai kisebbséghez soroló él, december 18. pedig idehaza 1995 óta a kisebbségek, három esztendeje pedig a nemzetiségek napja.

Vas András

Somogyban tizenhárom etnikum található meg, a legnagyobb létszámban – 16167-en – a magukat cigánynak vallók élnek, a második legnépesebb csoport – 3039-en sorolják ide magukat – a németeké, a harmadik –1354-en tartoznak közéjük – a horvátoké. De a több mint 310 ezer somogyi között akad bolgár, görög, lengyel, örmény, román, ruszin, szerb, szlovén, szlovák és ukrán is.



Akad olyan kisebbség, melynek létszáma alig több mint tucatnyi – a legkevesebben, tizennyolcan szlovénnek vallották magukat a népszámlálásnál –, települési nemzetiségi önkormányzatot a tavalyi választások idején csak a romák – 112-t –, a horvátok – 13-at –, a németek hetet –, a lengyelek és az örmények – egyet-egyet – tudtak alakítanak, míg területi – megyei szintű – képviseletre a három legnagyobb kisebbség lett jogosult.
– Ahogy a nemzetiségi önkormányzatok, úgy a mienk is jellemzően kulturális tevékenységet végez – mondta Knollné Hidasy Erzsébet, a Kaposváron 1996, Somogyban tavaly óta képviselettel rendelkező németek megyei vezetője. – Évente három-négy kisebbségi rendezvényt szervezünk, 25-30 tagú kórusunk van, s a sváb bált is megtartjuk. A fiataloknak minden évben rendezünk országismereti vetélkedőt németajkú államokból.

A megyében a történelem során két nagyobb hullámban érkeztek németek, már Szent István is telepített le itt lovagokat, a maiak elődjei azonban Mária Terézia uralkodása idején, a 18. században találtak itt új hazára. A köznyelv által svábokként emlegetettek – pedig sokszínű a megyei németség, hiszen többek között szászok, bajorok, frankok, baden-württembergiek – általában zsákfalvakban éltek, a második világháború utáni kitelepítések mellett ez is az egyik oka, hogy mind kevesebb a német nemzetiségi település a megyében.
– Az öregek szép lassan kihalnak, a fiatalok a jobb élet reményében nagyobb falvakba vagy a városokba költöztek – tette hozzá. – A népszámlálási adatoknál  többen németek a megyében, ám főként a kitelepítések idejéből fakadó „bűnös nép” fogalma miatt sokan – főként a valóban nemzetiségi falvakban, ahol több generáció él együtt – nem merik vállalni kisebbségi mivoltukat. A fiatalabbak már inkább büszkék a németségükre, s ma már igazából az egyén akaratán múlik, hova soroltatja magát, nem kell tartani hátrányos megkülönböztetéstől.

A nehézséget inkább az anyagi korlátok jelentik, a területi önkormányzat például évente 189 ezer forintot kap a költségvetésből, ebből kellene segíteni a hét településit. Pozitív ellenpélda Kaposvár, mely nem számít nemzetiségi megyeszékhelynek, de anyagilag és infrastruktúrával is segíti a helyi kisebbségi önkormányzatokat.
– A legnagyobb gond emellett – állította –, hogy egyre kevesebben beszélik az eredeti nyelvet, sőt, a mai németet is. Pedig ebben is különlegesnek számított Somogy, hiszen míg Ladon vagy Kaposfőn a dunai bajor egy dialektusa dívott, Szulokban egy baden-württembergi nyelvjárás. Ezek lassan eltűnnek, mert már csak az idősek beszélik, az ételek, a szokások, a hagyományok viszont élnek. Egyre többen akarnak német nevet adni a gyereküknek, az idén is akadt öt-hat ilyen eset, s ilyenkor a nemzetiségi önkormányzat igazolása kell, hogy anyakönyveztetni lehessen az újszülöttet.

A megye legnagyobb lélekszámú kisebbsége, a több mint 16 ezer fős cigányság – nem hivatalosan a szakemberek szerint háromszor ennyien is lehetnek – nem ilyen problémákkal küzd. Bár a törvények garantálják az egyenjogúságot és az esélyegyenlőséget, a mindennapokban ez kevéssé érvényesül: a felnőttek a munkavállalásnál szembesülhetnek a diszkriminációval, s az oktatásban sem idegen a szegregáció.
– Volt idő, amikor tagadni kellett a cigányságunkat – mondta Berényi László, az Országos Roma Önkormányzat és a területei cigány kisebbségi önkormányzat korábbi elnöke, aki 2010-14 között fideszes parlamenti képviselő is volt. – Az új törvények viszont garanciákat adnak, s rengeteg uniós támogatás hívható le az integrációért, a felzárkóztatásért, felgyorsulhatnak az esélyegyenlőségi folyamatok.

Szerinte a romák különleges helyzetben vannak a többi hazai nemzetiséghez képest, hiszen nincs anyaországuk, ahonnét támogatást kaphatnának, ezt a többségi társadalomnak kell biztosítania.
– Ennek elengedhetetlen feltétele az integráció – ismerte el –, ám többszáz éves lemaradást nem lehet néhány év alatt eltüntetni. És persze arra is vigyázni kell, hogy az integráció nem forduljon át asszimilációvá. Ezt a kulturális autonómia biztosíthatja, bár ma is látható, hogy a társadalmi betagozódás a nyelvi és kulturális hagyományok háttérbe szorulásával jár. Egyelőre inkább kulturális téren látható komoly előrelépés, s az is látható, hogy a többségi társadalom a cigány kultúrára fogékonyabb, mint magukra a romákra. De ez segít az integrációban, s lassan átalakul a kép, amit a többségi társadalom a romákról alkotott. Ma már könnyebb cigánynak lenni, mint akár egy-két évtizede.


Program harminc gyerekért

Sikeresen zárult a Kaposfői Szent Erzsébet Alapítvány „Délutáni tanoda működtetése a kaposfői mikrotérségben” című projekt. A 30 milliós, uniós finanszírozású programban a halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók felzárkóztatási esélyeit növelő, az oktatási esélykülönbségek és az iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések valósultak meg. A legnagyobb hangsúlyt a projektben résztvevő 30 gyermek személyiségének, tanulási készségeinek, szociális kompetenciáinak fejlesztésére, az önsegítés kialakulásának ösztönzésére és a lemorzsolódás csökkentésére fektették.


Kisebbségi önkormányzatok Somogyban

Roma

Ádánd, Babócsa, Barcs, Baté, Bárdudvarnok, Beleg, Berzence, Bélavár, Bolhó, Bonnya, Büssü, Csokonyavisonta, Csököly, Csurgó, Edde, Gamás, Gige, Gölle, Görgeteg, Háromfa, Hencse, Heresznye, Hollád, Iharosberény, Inke, Istvándi, Jákó, Kadarkút, Kálmáncsa, Kaposfő, Kaposkeresztúr, Kaposszerdahely, Kaposvár, Karád, Kazsok, Kercseliget, Kisbajom, Kisberény, Kiskorpád, Kőkút, Kutas, Lábod, Lakócsa, Látrány, Lengyeltóti, Magyaregres, Marcali, Mesztegnyő, Mezőcsokonya, Mike, Mosdós, Nagyatád, Nagybajom, Nagyberki, Nagykorpád, Nemesdéd, Nemesvid, Nikla, Osztopán, Öreglak, Ötvöskónyi, Pálmajor, Pogányszentpéter, Porrogszentkirály, Pusztakovácsi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Ságvár, Segesd, Siófok, Somogyaracs, Somogygeszti,  Somogysámson, Somogyszentpál, Somogyszil, Somogyszob, Somogyvámos, Somogyvár, Szabás, Szenna, Szenta, Szentborbás, Szenyér, Tapsony, Tarany, Táska, Teleki, Tikos, Újvárfalva, Vízvár, Zákány, Zimány.

Horvát

Barcs, Bolhó, Darány, Drávatamási, Heresznye, Kaposvár, Kastélyosdombó, Lakócsa, Nagyatád, Potony, Szentborbás, Tótújfalu, Vízvár.

Lengyel

Kaposvár

Német

Barcs, Bonnya, Ecseny, Kaposfő, Kaposvár, Lad, Szulok.

Örmény
Kaposvár


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!