Közélet

2016.06.13. 05:05

A „koronagyarmat”... – vétek volt így bánni a taszári légibázissal

Pintér Zoltán nyugállományú tábornok szerint meg lehetett volna menteni a taszári légibázist, csak éppen a politika nem vette észre a reptérben rejlő lehetőségeket, így a hajdani ezred otthona mára az enyészeté vált.

Vas András

– Amelyik épületet nem használják, bizonyosan az enyészeté lesz – mondja szomorúan Pintér Zoltán nyugállományú vezérőrnagy, a légierő egykori parancsnoka, miközben besétálunk a taszári laktanyába. Melyből 2005 év végén vonult ki végleg a honvédség, s jelenleg csak helyi és környékbeli cégek használnak néhány épületet raktárként. A többi lapos tetős viszont már nehezen dacol a természettel, sokuk tetején már bokrok és kisebb fák is megkapaszkodtak. – Vétek volt így bánni a bázissal – teszi hozzá a tábornok, aki 1977-től szolgált Taszáron, 1997 és 2000 között parancsnokként –, hiszen egyedülálló adottságokkal rendelkezett idehaza, csak éppen a politika ezt nem fogta fel.



Szavait igazolja, hogy 1995-ben az amerikai hadsereg is a Kaposvár melletti falut nézte ki, mint a délszláv háború felvonulási bázisát, hiszen két normál leszállópályát találtak, no és megfelelő kiszolgáló létesítményeket. Érkezésükkor persze sejteni lehetett, hogy a magyar harcászati repülőezred napjai meg vannak számlálva, két dudás ugyanis nem fér meg egy csárdában, ám arra senki sem gondolt, hogy évtized múltán katonamentes övezetté válik a bázis.
– Négy század, nagyjából hatvan vadászpilóta repült a fénykorban Taszáron – magyarázza Pintér Zoltán – Három század MIG–21-essel, egy pedig SZU–22-essel.

– A csúcsot a hetvenes évek vége, nyolcvanas évek eleje jelentette – szól közbe Kontsagh Sándor nyugállományú törzszászlós, hajdani légifénykép-kiértékelő –, amikor előfordult, egy év alatt hatezer óránál is többet repültek a pilóták. Akkor nem volt sem üzemanyag-, sem alkatrészhiány. Sokan két esztendő alatt teljesítették az első osztályú szintet.
Csak az összehasonlítás végett: a jelen teljes légiereje az akkori idő hatodát tölti a levegőben – jó esetben...
A dicső múltnak az egykori kápolnában berendezett múzeum állít emléket, a bejáratnál például űrhajósjelöltek fotója látható, s a Csillagvárosba eljutott Magyari Béla és Farkas Bertalan – utóbbi az űrben is járt – mellett két taszári százados, Elek László és Weigel Endre. Egy másik tabló Lady Diana, egy harmadik az amerikai elnök, Bill Clinton látogatását örökíti meg, persze a hajdani katonák inkább az egykori kollégák fotóit keresik. Várhegyi Gyula képe előtt megviselt pilótakabin és -ülés jelzi, korántsem veszélytelen foglalkozást űztek a repülőtisztek.
– Százhúsz méteren a kifutó végén leállt a hajtóműve, s katapultálnia kellett – meséli Pintér Zoltán. – Éppen a hajózó eligazítóban voltam, s az ablakon át láttam a gép becsapódásának lángcsóváját. Mindenki azt hitte, Gyula meghalt, mert ilyen kis magasságban teljesen kiszolgáltatott az ember, de én állítottam, egy pillanatra láttam egy ejtőernyőt. Szerencsére igazam lett.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Relikviák a taszári múzeumban
[/caption]
A tábornoknak ilyen balesete nem akadt hosszú pályafutása során, bár egyszer, amikor elment a gépéből az olajnyomás, parancsot kapott a katapultálásra, de sikerült lehoznia a masinát – igaz, a manőver vége már jobban hasonlított zuhanáshoz, mint landoláshoz... Mások nem voltak ilyen szerencsések: a halottaknak emléket állító tábla tizenöt nevet jegyez.
– Aki a tragédiákat nem tudta feldolgozni, abbahagyta a repülést – teszi hozzá a nyugállományú vezérőrnagy –, de a pilóták ars poeticája egyszerű: mindenkivel történhet baj, csak velem nem. Persze a halálesetek után nagyon rossz volt a hangulat, hiszen úgy éltünk itt, mint egy nagy család.
Kecskeméttel vagy Pápával ellentétben ugyanis Taszáron a hivatásos katonák nem a városban, hanem a bázis melletti lakótelepen laktak.

– A többi helynél nyomorúságosabb körülmények miatt úgy hívtuk, koronagyarmat – neveti el magát Pintér Zoltán. – A lakásokban például olajkályhával fűtöttünk, ám egy kivételével mindenütt rossz volt a kémény, vagyis ha nagy szél volt, visszanyomta a füstöt. Ilyenkor az asszonyok és a gyerekek az egyetlen normális lakásban gyűltek össze. Sörözéshez partnert pedig a legegyszerűbben úgy talált valaki, ha lement a ház elé, s felnyitotta a kocsija motorházának tetejét, Öt perc múlva már legalább öten álltak körülötte, persze üveggel a kezükben...
De nemcsak a hivatásosok, de a sorállomány is szerette Taszárt, elitalakult lévén ugyanis nem kellett menniük például a téli bakonyi hadgyakorlatra. Egykori épületeik környékét már visszahódították a hajdan karbantartott fák és bokrok, sokat már csak a tűzoltók használnak gyakorlatozásaik során. Ahogyan a parancsnoki épületet is, mely a délszláv válság idején igencsak komoly ellenséges célpontnak számított, ahogyan mögötte a fűvel álcázott, úgy két méteres betonnal biztonságossá tett harcálláspont is.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] A koronagyarmat...
[/caption]
Nehéz elképzelni, hogy anno ezernél is többen nyüzsögtek a laktanyában, ahol a jelen bántó csendjét csak egy bicikliző óvodáscsoport zsivaja töri meg. A kicsiket persze nem érdeklik a kiállított repülők, pedig akad köztük mellyel 20 ezer méternél magasabbra is felmentek a taszári pilóták – a MIG–21 PF (76)-ot gépágyú nélkül tervezték, a hruscsovi Szovjetunióban ugyanis még hittek a rakéták mindenhatóságában, így viszont a repülő jóval könnyebb volt társainál. A muzeális darabok mögött az Oktatási Centrum felirat is jól olvasható, Hádinger Mihály nyolcvanas évek eleji pilótafreskóját pedig mintha csak két hete avatták volna fel – a házfalnyi festmény meglepő módon dacol az idővel. Minden más viszont látványosan pusztul.
– Az a szomorú, ha újra meg akarnák nyitni a bázist, minden engedélyt frissen kellene beszerezni, éppen úgy, mintha egy újat építenének – legyint Pintér Zoltán. – Kivéve, ha olyan katonai helyzet állna elő, hogy kormánydöntéssel el lehessen kerülni a procedúrát. De arra inkább sohasem legyen szükség...

Szárnyaló fantázia, mélybe veszett remények – A Taszár-saga tanulságos története
>>> A Taszár-dosszié

2004 – A Dél-Dunántúlnak szüksége van egy működőképes, a gazdasági igényeket minden szempontból kielégítő reptérre, s ez nem is lehet más, mint Taszár, hiszen Ferihegy kivételével az országban egyedül itt tud leszállni bármilyen repülőgép – jelentette ki Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. – Ha minden jól megy, sikerülhet kialakítani Európa egyik legnagyobb logisztikai bázisát.
– A kaposvári önkormányzat tervei szerint néhány év múlva minden feltétel adott lesz, hogy a város regionális logisztikai központtá váljon – mondta Szita Károly, a megyeszékhely polgármestere. – Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a taszári reptér polgári forgalmat is bonyolítson. (...) Egy biztos: Taszáron lesz polgári repülés.

2005
– Körülbelül félmilliárd forintra lenne szükség a polgári terminál befejezéséhez és alapszintű működtetéséhez – mondta Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere. – Suchman Tamás regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős politikai államtitkár szerint rendelkezésre áll ez az összeg. Kolber István területfejlesztésért felelős miniszter szerint viszont csak 2007 után lesznek források a terminál fejlesztésére.
Karancz János alezredes, a Kapos Bázisrepülőtér utolsó parancsnoka ünnepélyes állományülésen jelentette be, hogy befejeződött az 55 éves taszári reptér felszámolása.

2006Kolber István szerint a Kínai Gyáriparos Szövetség szerint országuk érdekelt abban, hogy Taszáron legyen az Európai Unión belül egy logisztikai és ipari bázis, ahonnan magasabb színvonalon tudják Európát export termékekkel kiszolgálni. Rövid időn belül több ezer munkahelyet teremthetnek, s világszínvonalú high-tech technológia érkezne Magyarországra.
2007 – A kormány nem tett semmit az elmúlt években, csak ígérgetik, hogy befektetőt találnak és munkahelyeket hoznak létre, miközben a reptér lassan teljesen elsorvad – mondta Juhász Tibor kaposvári alpolgármester.
2008 – A Kínába látogató Gelencsér Attila, a Somogy megyei közgyűlés elnöke a taszári légibázis dokumentációját is átadta a tárgyalópartnereinek Pekingben.
– Egy kétnapos budapesti kínai-magyar konferencián a Kiváló Kínai Kereskedelmi Áruk Hivatalának vezérigazgatója Sárdi Árpádnak, a megyei közgyűlés alelnökének kijelentette, a kínai áruk európai exportjának ugródeszkájának tekintik Magyarországot, s a növekvő forgalom kiszolgálására tervezik egy új bázis kialakítását, ami lehet akár Taszár is.
– A repteret jelenleg felveri a gaz, s nincs más ott, mint néhány lepattant épület – mondta Mátrai Márta fideszes országgyűlési képviselő. – Taszár, melynek sokkal jobbak az adottságai, mint Börgöndnek, fejlesztések nélkül marad.
– Rengeteg minden történt az elmúlt években Taszárral kapcsolatban – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – A közel ezer érdeklődőből harminc kiváltotta a befektetés-előkészítő dokumentumokat. Tizenkét közvetlen érdeklődőből négyen-öten komoly elképzeléseket vázoltak fel. Úgy számoltuk, nagyjából kétszázmilliárd forintnyi beruházást vonzhat a reptér. Azt hiszem, biztatóan alakulnak a dolgok...
– Felszólítjuk Kolber Istvánt, a taszári reptér kormánybiztosát – mondta Heintz Tamás –, mondjon le posztjáról, s adja át azt egy alkalmas személynek, aki megfelelően tudná képviselni Taszár érdekeit.

2009
– Izraeli, nigériai, olasz, orosz és osztrák befektetők érdeklődtek az elmúlt egy hónapban a taszári repülőtér hasznosítása iránt. Öten váltották ki a dokumentációt, és három ajánlat érkezett hazai és külföldi befektetőktől a határidőig.
Kolber István, a taszári repülőtér-fejlesztés miniszterelnöki megbízottja bejelentette: érvényes és eredményes volt a légibázis hasznosítására meghirdetett pályázat. A területet angolszász és közel-keleti beruházók konzorciuma kapta meg egymilliárd forintért. A cég interkontinentális polgári cargo repülőteret indít be 2014-ben. Tíz év alatt 31 milliárd forintot fektetnek be, s közel ezer munkahelyet hoznak létre.

2010Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost kérte föl Kaposvár önkormányzata, hogy vizsgálja ki az elmúlt nyolc év kormányainak felelősségét a taszári repülőtér sikertelen hasznosításában.

2011
Budai Gyula szerint az értékbecslésben szereplő ár alatt értékesítették a taszári repülőteret. Feljelentés azonban nem született az ügy kapcsán.

2015 – Kaposvár önkormányzati tulajdonba venné a taszári polgári terminál 45 százalékos állami tulajdonrészét. Az ingatlan többségi tulajdonának megszerzését követően pályázatot írnának ki, a polgári terminál épülete ugyanis jelenlegi formájában alkalmas az eredeti célnak megfelelő hasznosításra, azonban az eredeti funkciónak megfelelő hasznosítás feltétele a Magyar Állam tulajdonában lévő katonai repülőtér újbóli megnyitása.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!