Közélet

2016.07.05. 07:58

Falugondnokok az Agrárkamarában: kötelező tagság és tagdíjfizetés

Az általunk megkeresett polgármesterek közül senki sem tudott a kötelező tagságról, abban viszont egyetértettek, érthetetlen, hogy a falugondnokoknak mi köze az agráriumhoz.

A. V.

– Nem látom az előnyöket, ami a kamarai tagsággal jár, ahogyan a jogosultságot is nehezen értelmezem – mondta Bogdán Imre, Szenyér polgármestere, amikor lapunktól arról értesült, hogy egy tavalyi törvény szerint a falugondnokoknak kötelező belépniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába (NAK).
A jogszabályi kötelezettségre a Magyar Nemzet bukkant rá, amikor az étellel, itallal, dohánytermékekkel foglalkozó nagykereskedők kötelező kamarai tagságához keresett háttéranyagot: a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény egyik mellékletéből derült ki, hogy az „idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazat” tagjaiként a falu- és tanyagondnoki szolgáltatást végzőket is bekényszerítik a kamarába.



Noha az általunk megkeresett polgármesterek közül senki sem tudott a kötelező tagságról, s az ezzel értelemszerűen együtt járó tagdíjfizetési kötelezettségről, abban egyetértettek, érthetetlen, hogy a jellemzően szociális munkát végző falugondnokoknak mi köze az agráriumhoz, s mikor végeznek mezőgazdasági tevékenységet.
– A kamara működése az agrártermelés és az élelmiszeripar mellett kiterjed az ezekhez szorosan kapcsolódó vidékfejlesztési területekre is – áll a kamara Magyar Nemzetnek megküldött tájékoztatásában. – A NAK tizenöt szakmai osztályba rendezve tartja nyilván tagjait, ebből három kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, melyhez egyértelműen köthető a falugondnoki és tanyagondnoki tevékenység.

A kamarai tagdíj bevételfüggő, sávosan növekszik, évi nettó hatszázezer forint árbevétel alatt kétezer, hatszázezer és négymillió között ötezer forintot kell fizetni éves díjként.
– Nagyjából annyi köze van az agráriumhoz a falugondnokunknak, hogy virágokat gondoz otthon – reagált a hírre Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere. – Nálunk semmiféle mezőgazdasági tevékenységet nem folytat a falugondnok, ahogy az egész szolgálatnak nincs köze a területhez. Már azt sem értettem, a falugondnoki kisbuszt miért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál kellett megpályáznunk.

Süle Tibor megjegyezte: a kamarai tagdíjak árbevétel-függőek, ám ha valakinek – miután nem végez egyáltalán ilyen munkát – nincs semmi, akkor mi alapján kell majd fizetnie.
– Ebédet hord, a sportolókat viszi mérkőzésekre, gyógyszert szállít, bevásárol, az időseket hordja orvoshoz vagy a kórházba – sorolta falugondnoka feladatait az alsóbogáti polgármester. – Ezek a szociális területhez tartoznak, vagyis felháborító, hogy agrárkamarai tagdíjat akarnak érte beszedni. A falugondok emellett besegít az önkormányzati munkába is, de ez sem mezőgazdasági tevékenység. Ráadásul az önkormányzat a munkáltatója, a település felé tartozik elszámolással mindenről. Éppen ezért, ha kamarai tagdíjat kell fizetnie, a falu átvállalja.

Hasonlóképpen nyilatkozott Bogdán Imre is, aki szerint nem vártható el, hogy az amúgy sem túl magas fizetéséből valakinek öt-tíz-tizenötezer forintot ki kelljen fizetnie, csak mert hoztak egy nehezen értelmezhető és megmagyarázható jogszabályt.
– Persze ha kötelező a kamarai tagság, be fog lépni – mondta. – Még akkor is, ha valójában nem lenne ott semmi keresnivalója...

Ezek is érdekelhetik