Apróbetűs összetevők: nem mindegy, mit veszünk, mit eszünk

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint egyre többen számolják az élelmiszerek energiatartalmát, így az egészségtudatos táplálkozás terjedése miatt is fontos a döntés. Az uniós csatlakozás előtt kötelező volt a tápértékjelölés, a belépésünket követően csak azokon a termékeken kellett feltüntetni az adatokat, melyek a tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmaztak – írta az MTI.



A Nébih közétette, kötelező lesz feltüntetni a zsír, azon belül a telített zsírsavak arányát, a szénhidrát és azzal együtt a cukrok tartalmát, nemkülönben a fehérje- és sótartalmat.
– Az élelmiszereken elhelyezett tápértékjelölés fontos információkat tartalmaz, megfelelő megértése, értelmezése alapvető fontosságú a tudatos vásárlói magatartás gyakorlásához és az egészséges étrend összeállításához – válaszolta lapunk kérdésére Dudás Ágnes dietetikus. – Így megelőzhetőek lennének a táplálkozással összefüggő betegségek, mint például a szív és érrendszeri betegségek: koszorúér-, agyi érbetegség, érszűkület, aorta aneurizma (tágulat), magas vérnyomás, vagy egyes daganatos betegségek, főként azok, melyek az emésztőrendszert érintik. Gyakori az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és még sorolhatnánk.

A szakember szerint az egészségtudatos élelmiszervásárlás terén még van hová fejlődnünk.
– De egyre jobb a helyzet – mondta Dudás Ágnes. – Magyarországon több élelmiszerfogyasztási kutatás is zajlott az elmúlt években és zajlik jelenleg is, melyekkel feltérképezhető, melyek azok a táplálkozási tényezők, melyeken még érdemes lenne változtatni. Például 2014-ben a négy-tíz éves gyermekek táplálkozás, és fizikai aktivitás felmérése vagy 2015-ben a nulla-három éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése. Vannak javuló tendenciák, például a növényi olajokat részesítik előnyben a sertészsírral szemben, de nőtt a teljes kiőrlésű kenyerek, péksütemények fogyasztása is az előző évekhez képest. Többen is az alacsonyabb zsírtartalmú tejet, tejtermékeket választják – megnézik az élelmiszereken feltüntetett tápanyag-összetételre vonatkozó információkat. Ezzel szemben viszont több az energiabevitel a napi szükségletnél, kevés a zöldség-, a gyümölcs-, és a halfogyasztás is még mindig csak a karácsonyi időszakra tevődik.

A napi összes energiaszükségletnek megfelelően, az egészséges felnőttek esetében a zsírszükséglet a teljes energiabevitel 30 százaléka kell, hogy legyen, melyből maximum 10 százalék a telített zsírsav. A szénhidrátszükséglet a teljes energiabevitel 55-58 százaléka naponta, abból cukor maximum 10 százalék ajánlott. A rostbevitel 25-30 gramm naponta. A fehérjeszükséglet 12-15 százalék napi szinten, melynek a fele állati, fele növényi eredetű legyen. A sóbevitel pedig öt gramm alatt van naponta.

A dietetikus szerint a korábbi diabetikus jelöléssel ellátott termékek gyakran cukorhelyettesítőket (szorbit, fruktóz, xilit) tartalmaztak, melyek lassabban emelték a vércukorszintet, de energiatartalmuk kevésbé tér el a cukortól és be kell számítani a napi meghatározott szénhidrátmennyiségbe.
– Ezt sajnos sok cukorbeteg nem vette figyelembe, és úgy gondolta, ha diabetikus, akkor korlátlanul fogyaszthatja. Így az új rendelet a cukorbetegek hasznára lehet – tette hozzá Dudás Ágnes.

A Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke, Novák Ferenc szerint egyáltalán nem gyakoriak az élelmiszerek tápértékjelöléséből adódó problémás esetek a fogyasztóvédelemnél.
– Fontos, hogy tájékozódhasson a vásárló az élelmiszerekről, mielőtt megvenné azokat – mondta. – Hasznos a kötelező jelölés, a fogyasztó vásárlószabadságát is megkönnyíti, összehasonlíthatja az egyes élelmiszerek tápértékeit. A tapasztalat szerint azonban a legtöbb vásárló kevésbé a termékek összetételét nézi, sokkal inkább az árát, s ez a szempont dönt a vásárláskor. Gyakoribb gondot okoz az apró betűs feliratozás az élelmiszerek címkéin, mellyel ugyan eleget tesz a gyártó a jogszabályoknak, de azt többen is csak alig-alig vagy egyáltalán nem tudják elolvasni. A jogszabály azonban nem írta elő, milyen betűtípussal kell ellátni az élelmiszerek címkéit, csak azt, fel kell tüntetni bizonyos adatokat, s ezzel eleget is tett a gyártó a fogyasztóvédelmi követelményeknek. Jóllehet ezt is ellenőrzi majd a hatóság, a gyártóktól csak azt lehet kérni, hogy a fogyasztó szempontjából is megfelelően olvasható jelölést és betűtípust tegyenek az élelmiszerekre.

Mindig van kivétel

A Nébih weboldalán részletes listát készített azokról a termékekről, melyekre nem vonatkozik a kötelező jelölés. Ilyenek többek között az emberi fogyasztásra szánt vizek, egyes kávétermékek és teák, az erjesztett ecetfélék, a rágógumi, a zselatin és dzsemsűrítő anyagok, kézműves élelmiszerek, nemkülönben azok a feldolgozatlan termékek, melyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak, és azok a feldolgozott termékek is, melyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és melyek szintén egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak.