„Magyarnak lenni, az nem akármi, az büszkeség”

Nagy Imre szobra előtt Boross Péter volt miniszterelnök mondott beszédet. – A napokban többféle jártam az országban és több helyen tettem hitet 1956 eszméje mellett – jegyezte meg. – Elhangzott Faludy György költeményben három dátum: 1703, 1848, 1956. Ez egy történelmi folyamat, amelyet azonos érzékvilág, hasonló szellemű ellenféllel, értékeinkre, életünkre, érzelemvilágunkra és történelmi tudatunkra törő ellenáramlatok ellen hajtott végre ez a nemzet. Nincs még egy Európában, amelyik el tudná mondani, ha fojtogatták nemzeti mivoltában, az utóbbi három évszázadban – minden évszázadban egyszer – kitör a nagyobb erőkkel szemben. Felkel ez a nemzet és felemeli a fejét. És azért különb másoknál, mert áldozatot is vállal. Halálba mentek eleink a Rákóczi-szabadságharcban. Úgy vélem 1848-ról sok mindent tudunk – egyik harc sem volt esélyes, egyiket sem tervezték meg, egyikről sem készültek hadászati elképzelések – spontán robbantak ki. És ez történt 1956-ban. Lényeges, mert a jövőbe is mutat, hogy velünk nem lehet csak úgy, velünk nem lehet akárhogy.

– Legyünk büszkék önmagunkra, mint eleink voltak – tette hozzá. – Nézzünk szembe azzal a valósággal, hogy október 23-a egyedülálló itt a környékünkön. Mások is mozgolódtak, de odáig nem jutottak, hogy életek feláldozásával egy hősi vállalkozássá tegyék. Itt ülnek öreg barátaim, az ő példájuk legyen eligazító jellegű. Hogy magyarnak lenni, az nem akármi, az büszkeség. Indokolni lehet ezt a büszkeséget. Tartsuk önérzetesen azt az állapotot, hogy magyarnak teremtettek bennünket. Így gondoljunk 1956-ra. A hősi önfeláldozásért tisztelnünk kell Nagy Imre emlékét – minden áldozat főhajtást igényel, aki életével fizetett a magyar szabadságért vagy börtönnel büntették, megérdemli ezt a tiszteletet.

A város ünnepi megemlékezésén a Csiky Gergely Színház művészei, a Kultúrtalálka Együttes, a Vikár Béla Vegyeskar és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának hallgatói is közreműködtek.



Marcaliban a Hősök terén a szentmisét követően, Sütő László, Marcali polgármestere indította ünnepi gondolataival a megemlékezést. Közreműködött a Calypso Kórus: 1956 – aki magyar velünk tart című műsorával. A koszorúk és az emlékezés gyertyáinak elhelyezése után a Művelődési Házban mutatta be az Imre Sándor Szeretetszínház társulata, valamint a Bajtársi Dalárda közös produkcióban az 56 perc című színjátékot, mely az 1956-os Marcali és környéki eseményeket dolgozta fel.

Az ünnepi megemlékezés annak a jubileumi programsorozatnak a zárórendezvénye volt, amit októberre szervezett a marcali önkormányzat, a Marcali Múzeum és a Kulturális Központ. A Magyar Szabadság Éve alkalmából megrendezett „Emlékezzünk együtt 1956-ra!” elnevezésű programsorozat része volt a Múzeumi Tudományos Esték keretében Ihász István, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott társigazgatójának előadása Rejt Jel Kép címmel, 1956 képzőművészeti reflexióiról. Könyvbemutató is kapcsolódott az évfordulóhoz: Fehér János Cselekedjék belátása szerint! című helytörténeti kötete a marcali műszaki zászlóaljra és egykori parancsnokára, Varga Tiborra emlékezve idézi fel a forradalom időszakának marcali vonatkozásait. Marcali vendége volt Jánosi Katalin, Nagy Imre mártír miniszterelnök unokája is, aki rendhagyó történelemórát tartott, valamint közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítés is volt, ahol az érdeklődőkkel Szász Attila rendező és Kádas József színész beszélgetett A berni követ című filmről.

A Bolhásért Érdekvédelmi Közhasznú Egyesület kopjafát készíttetett az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. Az emlékművet Domonkos Tamás helyi fafaragó készítette. Az ünnepséget követően a résztvevők bepillantást nyerhettek a roma kultúra ízvilágába. Roma táncbemutatónak tapsolhattak, valamint megkóstolhatták a székelykáposztát, a sertéspörköltet és a lecsós csirkét rizzsel.

A Nagyatádon tartott ünnepségen Ludas László alpolgármester mondott ünnepi beszédet, majd a gimnázium irodalmi színpadának műsorát követően elhelyezték a tisztelet és megemlékezés koszorúit az 56-os kopjafájánál és a Nagy Imre emlékkőnél. A Kulturális Központban Ormai István polgármester nyitotta meg az „56 Nagyatádon” című helyi anyagokból összeállított kiállítást.



A 60 éves évforduló alkalmából Kőkuti István polgármester mondott ünnepi beszédet Ecsenyben, majd Jusztuszné Péter Márta mesélt az akkor történtekről. Tóth Barnabás Márai Sándor Mennyből az angyal című versével varázsolta elénk azokat az időket. Németh Mihály evangélikus lelkész áldást mondott a megjelentekre és emlékezőkre. Kőkuti István köszöntötte az 56-os események résztvevőinek jelenleg is Ecsenyben élő özvegyeit, Deák Lajosnét és Szabó Dezsőnét.
Az ünnepségen nagy sikert aratott a Megarox együttes emlékműsora. Ezt követően állófogadáson látták vendégül a megjelenteket, közben kötetlen beszélgetést folytatva az 56-os eseményekről és hatásukról az itt élőkre. A megemlékezés a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával valósult meg.