2016.10.12. 17:01
Munkanélküliség és az ingatlanárak: a jó hely sem mindig drága
Noha elvileg a munkanélküliségnek, illetve az elvándorlásnak látszani kellene az ingatlanárakon – hiszen a szakemberek szerint egy adott településen a négyzetméterárat a fizetőképes kereslet határozza meg –, s akadnak is olyan területei az országnak, ahol ez pontosan kimutatható, Somogyban nem érvényesül a tendencia, leszámítva a Balaton-partot.
Országosan a fővárosban, valamint Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a legalacsonyabb a munkanélküliség, míg Nógrádban, Borsodban és Hajdú-Biharban a legmagasabb, azaz elvileg az első négyben a legnagyobb a fizetőképes kereslet az ingatlanok iránt, ami azt is feltételezné, hogy ezekben a megyékben – valamint Budapesten – a legmagasabbak az árak, míg a munkaügyi szempontból leghátrányosabb térségekben a legalacsonyabbak. Az előbbi tézisnek a főváros, Pest és Győr-Moson-Sopron meg is felel, ahogyan az ellenoldalon Nógrád és Borsod is, viszont Vas és Hajdú-Bihar éppenséggel ellentmond neki: a keleti megye ugyanis drágaság szempontjából a harmadik, az osztrák határ menti árak viszont nagyjából megegyeznek a szabolcsiakkal. És csak 75–80 százalékát érik el a somogyiaknak, noha a munkanélküliség szempontjából viszont sokkal jobb a helyzet Vasban.
Somogyban még érdekesebb a helyzet, hiszen a szóba jöhető összes verzió egyszerre megtalálható. A megye munkanélküliségtől leginkább sújtott vidékein, vagyis Belső- és Nyugat-Somogyban a közmunkaprogram ellenére is magasnak számít a munkanélküliség, a legrosszabb helyzetben lévő tíz megyebeli településen mindenütt 15 százalék feletti az állástalanok aránya – a legmagasabb a rinyabesenyői 24,83 percent –, s ezekben a falvakban az ingatlanok négyzetméterárai is messze elmaradnak az Otthontérkép szerinti 216 ezres somogyi átlagtól, hiszen kvadrátonként 50–75 ezer forintért mennek el a házak. (A megyei átlagár amúgy meglehetősen torz, hiszen a Balaton-part országos viszonylatban is magas árai jelentősen megdobják, ráadásul a déli tópart nem lokális, hanem országos piacnak számat, vagyis sokkal nagyobb a vevőkör, ezáltal a fizetőképes kereslet, s arányaiban jóval több ingatlan cserél gazdát, mint Somogy más részein – a szerző.) Az alacsony – borsodi-nógrádi szinthez hasonlatos – árak másik oka, hogy rengeteg az üres ingatlan, vagyis nagy a túlkínálat, hiszen éppen ezekből a falvakból a legnagyobb az elvándorlás az ország gazdagabb területeire és Nyugat-Európába.
Ezzel szemben, ha a munkanélküliség szempontjából legjobb helyzetben lévő településeket nézzük, s kivesszük közülük a balatoniakat, kiderül, nagyjából ugyanannyiért lehet négyzetméterenként vevőt találni az itteni ingatlanokra, mint a legsanyarúbbak felső határa. A látszólagos ellentmondás természetesen szociológiailag feloldható: az elöregedő kis falvakban a közmunkának köszönhetően a munkaképes korúak jelentős része dolgozik, viszont valódi munkahely híján, s a rossz infrastrukturális viszonyok miatt híján elenyésző az érdeklődés az helyi – például fiadi, kárai, nágocsi, sérsekszőlősi – házak iránt. Hasonló átlagárakat találni egyébként a munkanélküliség alapján jó helyzetben lévő nyugat-balatoni településeken, Balatonszentgyörgyön, Balatonkeresztúron és Balatonmáriafürdőn is: előbbi kettő ugyanis nem kifejezetten tóparti falu, utóbbinak a központtól távol elő, Balatonfenyves felöli részén pedig a gazdasági válság igencsak levitte az árakat – még mindig lehet ötmillió alatti nyaralókat találni –, s ez az üdülőövezet lefelé húzza az átlagot – a centrum környékén duplaáron mennek el a házak. Az alacsony munkanélküliséggel párosuló magas ingatlanáraknak Somogyban csak a Fonyódtól keletre eső tóparti szakasz felel meg, legékesebb példái Zamárdi és Balatonvilágos, ahol a két percent alatti állástalanság 203 ezres négyzetméterárral párosul.
A városok közül a már említett Zamárdi mellett Siófok, Fonyód, Balatonboglár és Balatonlelle vallhat magáénak kétszázezer feletti átlagárat, mely duplája a kaposvárinak, noha a megyeszékhely munkanélküliségi adatai például Lellénél alig rosszabbak. Sőt, utóbbiéhoz képest Balatonföldváré kifejezetten baráti, ám utóbbiban mégiscsak 146 ezer forint az átlagár. A somogyi városok nagy része viszont éppenséggel igazolja az alaptézist, hiszen az állástalanságtól és elvándorlástól leginkább sújtott Barcs, Csurgó, Nagybajom, Lengyeltóti és Kadarkút messze a legolcsóbb.
Munkanélküliség és ingatlanárak a somogyi városokban
Település
Munkanélküliség (%)
Átlag ingatlanár (ezer Ft/m2)
Balatonboglár
3,11
216
Balatonföldvár
2,17
142
Balatonlelle
3,91
216
Barcs
7,47
56
Csurgó
6,01
57
Fonyód
2,75
216
Igal
4,29
106
Kadarkút
8,43
46
Kaposvár
4,13
106
Lengyeltóti
6,86
59
Marcali
3,43
75
Nagyatád
4,57
73
Nagybajom
8,94
46
Siófok
3,73
203
Tab
3,98
77
Zamárdi
1,97
203
Forrás: NFSZ, Otthontérkép/SH-gyűjtés
Ingatlanárak a legmagasabb és legalacsonyabb munkanélküliségű településeken
Település
Munkanélküliség (%)
Átlag ingatlanár (ezer Ft/m2)
Rinyabesenyő
24,83
73
Kaszó
19,23
73
Nemesdéd
18,90
75
Somogyaracs
18,75
56
Rinyaújlak
18,65
56
Beleg
18,5
73
Somogysámson
18,15
75
Rinyaszentkirály
18,03
73
Patosfa
15,59
56
Csurgónagymarton
15,53
57
...
Balatonszentgyörgy
2,02
75
Balatonkeresztúr
1,99
75
Zamárdi
1,97
203
Balatonvilágos
1,94
203
Fiad
1,87
77
Sérsekszőlős
1,79
77
Nágocs
1,70
77
Orci
1,27
106
Balatonmáriafürdő
0,74
75
Kára
0
77
Forrás: NFSZ, Otthontérkép/SH-gyűjtés