Azé a hatalom, aki az információt birtokolja

Rendezett és jó élet

Az idei összejövetelen a jogrend témája köré csoportosították az előadásaikat. Veszély és biztonság, rendellenességek – ezek mind megjelennek a jogrendben, és meghatározzák egy társadalom jelenét és jövőjét is. A kétnapos konferencián azt is igyekeznek bemutatni, hogyan törekedhetünk arra a jog eszközeivel, hogy mindenki élete rendezett és jó legyen.
A Jogi beszélgetések résztvevőit levezető elnökként Horváth Szilárd, a Somogy Megyei Főügyészség vezetője köszöntötte. Kiemelte azon személyeket, akik az első rendezvény létrehozásánál bábáskodtak. Egyikük, Vörös Tamás nyugalmazott megyei főjegyző beszédében hangsúlyozta: a negyed évszázad alatt végig járták a jog minden területét, de korántsem merítették ki.

Az információ korába értünk

A XXI. század lehet a legjobb, de a legrosszabb korszaka is az emberiségnek, idézte a vélekedést előadásában Fülöp Sándor ügyvéd, aki a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is volt. Arról beszélt, hogyan segíthet a jog a környezetvédelemben. Elöregedő társadalmak, az erőforrások elapadása, csökkenő élelmiszer- és vízkészletek, közegészségügyi problémák, elszegényedő középosztály – sorolta a veszélyeket. Lejárt az ipar korszaka, és az információ korába értünk: azé a hatalom, aki azt birtokolja, mutatta be a modern társadalomtudomány tanait. A korszakváltás erőszakos jelenségekkel, identitászavarokkal, fundamentalizmussal és terrorizmussal jár.

Minden 20. percben kihal egy faj

A WHO adatai szerint, aki a budapesti levegőt szívja, 8,6 hónapot veszít az élettartamából. Kínában a termőföldek 35 százaléka használhatatlan a kemikáliáktól, rohamosan csökken a föld terméshozama. A világon minden 20. percben kihal egy faj.
– Miért hozakodom elő ezzel egy jogi konferencián? Mert ez nemzeti sorskérdés. Azok az országok, amelyek jobban felkészülnek erre a helyzetre, előnybe kerülhetnek a jövőben, és átmenekíthetik a kultúrájukat – mondta Fülöp Sándor.
A jogtechnika segíthet a környezetvédelemnek, mert a jó jog végrehajtható, és épülhetnek rá társadalmi folyamatok, összegezte. Japánban például folyamatosan úgy alakítják a törvényeket, hogy a környezetvédelemben lemaradókat szigorúan megbüntethessék.



A jogi képzés történelembe ágyazott fontosságáról elmélkedett Kecskés László, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Fenyvesi Csaba, a PTA docense a jogalkotók és jogalkalmazók rendjét mutatta be az előadásában. A jogállam megváltozott rendje a kockázattársadalomban, erről beszélt Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet elnöke. Fábián Adrián, PTA dékán-helyettese a közigazgatásban megjelenő veszélyekre és a biztonságra hívta fel a figyelmet.