rossz étrend

2021.08.22. 16:35

A büféfalatok nem a Balatonba valóak

Kenyér, kifli, lángos, palacsinta… Sorolni lehetne még, mi minden szerepel manapság egy vízimadár étrendjében. A Balatonra látogatók ugyanis előszeretettel etetik a partközelben tanyázó madarakat. Pedig ezzel az általuk kedvesnek vélt cselekedettel nagy kárt okoznak a szárnyasoknak.

LikeBalaton/Turbéki Bernadett

A hétéves Nándi, egy zacskóval a kezében érkezett az egyik balatonfenyvesi strandra. Az átlátszó nejlonban azok a zsemle, kifli és kenyérdarabkák voltak, amelyeket az elmúlt napokban maradékként összegyűjtöttek a család asztaláról.

Nándi és szülei azonnal vették is elő a tasak tartalmát, és nagy mozdulatokkal szórták a vízbe. Hamarosan hattyúk és vadkacsák gyűltek eléjük, akik közelharcot vívtak egy-egy nagyobb és jobb falatért. A kacsák próbáltak a fehér óriásmadarak között manőverezve néhány foszlányt összeszedni a pékáruból, a hattyúk pedig szinte a család kezéből vették ki a táplálékot.

Pedig ezzel és a hasonló akciókkal hosszú távon akár meg is pecsételődhet a madarak sorsa.

– A madaraknál hiánybetegség alakulhat ki a könnyen jövő táplálék miatt – mondta Szabó Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Balaton – Nagy-Berek természetvédelmi őre, aki megrögzött madárrajongó. Naponta keresik fel bajba jutott madarak miatt, amelyeket rendszeresen személyesen szállít a sukorói vadmadár-kórházba, ha ő maga nem tud segíteni rajtuk.

– A hattyúk megtanulják, hogy ahol ember van, ott táplálékot is találnak, így könnyen a horgászcsalinak szánt kukoricát horoggal együtt veszik fel a víz alól a madarak.

Ha a szárnyas beleakad a zsinórba, vagy a horog kívülről fúródik a testébe, könnyebb a dolgom. Ha le is nyeli, akkor állatorvosi segítséget igényel az eset. A gyakran 60–70 ezer forintos ellátás pedig komoly kihívást jelent, ezért gyakran csupán az állatorvos lelkesedésére hagyatkozhatunk – mondta a természetvédelmi őr, aki heti négy-öt riasztást is kap madármentés címszó alatt. Előfordult már az is, hogy napi három esetben kellett segítenie. A hasonló baleseteken kívül az emberi jószándék is gyakran plusz munkát ad neki.

– Ha a madarak, például a hattyú nem gyűjtögeti a természetes táplálékát, mert könnyebben élelemhez jut az etetés miatt, olyan nyomelemek hiánya mutatkozik nála, amelyek például a szárny fejlődéséhez szükségesek. Az angyalszárnynak nevezett jelenség egy olyan hiánybetegség, amely csontszerkezeti és tollazati fejlődési rendellenességekkel jár. Ennek következtében örökre röpképtelenné válik a madár, így hosszabb távon biztosan nem marad életben – mondta a szakember.

– A madarak vonulása is felborul a könnyen szerzett táplálék miatt. Egyszerűen nem repülnek el akkor sem, amikor már szó szerint belefagynak a vízbe. A rendszeres etetés miatt helyhez szokott madarakkal gyakran megesik, hogy éjszaka az alvó, mozdulatlan testük körül megfagy a víz, és a kialakuló jégpáncél rabul ejti őket – mondta Szabó Gábor, aki már maga is mentett a jég fogságából madarat. A hattyúk, és vadkacsák kenyérrel való etetése a Balaton ökológiájára is káros. Ha a szárnyasok az eredeti táplálékukat fogyasztják és ürülékükkel az kerül vissza a vízbe, az természetes folyamat, a körforgás része. A kenyérrel,–amelyből évente hattyúetetés miatt akár több tonnányi is kerülhet a Balatonba –, azonban jóval több szerves anyag jut a tóba, ami kedvez például az algák túlszaporodásának. Ebben pedig a madarakat etetőknek nagy felelősségük van, mert a szárnyasok így koncentráltan vannak jelen ott, ahol jól tartják őket, ahelyett, hogy eloszlana a számuk. A vízimadarak egészségét a horog és a kenyér veszélyein kívül egy baktérium is fenyegeti. A botulizmus egy nyári melegben jelentkező, emberre ártalmatlan bakteriális megbetegedés, ami idegrendszeri tüneteket, elgyengülést okoz a madaraknál, melyek gyakran bele is pusztulnak. Ebben az esetben nem kell azonnal a hírhedt madárinfluenzára gondolnunk.

Túlszaporodtak a balatoni hattyúk?

Csaknem harminc évvel ezelőtt jelentek meg az első hattyúk a Balatonnál. Akkor a szakemberek azt hangoztatták: örülni kell a madár jelenlétének, mert a tó víztisztaságának mérőfoka a hattyú. Később azonban egyre több példány tűnt fel, hiszen nincsen természetes ellensége.

– Nehéz megmondani, hogy túlszaporodásról van-e szó, mert gyakran nagy létszámú kolóniákban találkozhatunk ezekkel a madarakkal egyes partszakaszok közelében. Másutt viszont egyáltalán nincs. Ennek is az etetés az oka, mert oda gyűlnek a madarak, ahol a könnyen megszerezhető táplálék a rendelkezésükre áll – hívta fel a figyelmet Szabó Gábor.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!