Csokit szórnak az égből Vuknak és társainak

– Csütörtökön szálltak fel utoljára a mostani szezonban a csalétkekkel a kisrepülők, a déli határ ötven kilométeres körzetében szórták ki a „rókacsokikat”. – Az időjárás kedvez a munkálatoknak – mondta Szemző Ernő, a Kapos Airport Kft. ügyvezetője, cégük 1996 óta végzik a rókák immunizálását. – A kartonban 700 csalétek van, ezeknek a belsejében van a kapszula. A csalétkeket százötven méter magasból szórjuk ki, ám a lakott, beépített területekre nem kerül „rókacsoki”.

Az idén ősszel csaknem 42 ezer négyzetkilométernyi területén végzi az országban a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság. A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében található a vakcina. Annak érdekében, hogy minél több rókának jusson a csalétekbe rejtett oltóanyagból, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el, melyről a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A fertőzés fő terjesztői hazánkban is a vörös rókák, ezért az immunizálásuk különösen fontos feladat. A legutóbbi vadászati évben a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede vette fel a kihelyezett csalétkeket. Hazánkban veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően ritkán fordul elő. Emberi megbetegedés 1994 óta nem volt, állatok esetében legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy rókában és két kecskében.

Oltással kell védeni a házi kedvenceket

– Minden évben be kell oltani veszettség ellen a kutyákat – mondta Turgyán Ágnes kaposvári állatorvos. Javasolják a cicás gazdáknak is, hogy oltassák be kedvencüket veszettség ellen. – Amióta dolgozom, vagyis tíz éve nem találkoztam veszettséggel fertőzött állattal – tette hozzá. – A vírusra azonban a házi emlősállatok is fogékonyak.

– A kutyáknál gégebénulást okoz a veszettség, víziszonynak is hívják, mert az állat nem iszik, de nem is eszik – mondta Turgyán Ágnes. – Megváltozik a viselkedése, vagy túl barátságos lesz, vagy agresszívvé válik. A macskák esetében pedig dühöngő magatartás figyelhető meg. A vírus emberre is átterjedhet állatról és halálos kimenetelű is lehet. Általában a beteg állat a vírust harapással, marással a nyálával terjeszti. A lappangási idő akár nyolc hét is lehet.