Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán. A kiváltó okokat a munka végeztével igyekeznek azonosítani. Annyi azonban elmondható, hogy a múltbeli folyószabályozási tevékenység, a mederkotrások és a vízierőművek építése kisebb-nagyobb mértékben hatással volt a medermélyülés folyamatára. A feltáró jellegű elemzések után születhetnek döntések.

– A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a probléma és a medermélyülés csökkentési lehetőségeinek feltárását tűzte ki célul – válaszolta érdeklődésünkre Pinczehelyi-Tátrai Tímea, az igazgatóság sajtóreferense. – A megoldási lehetőségek egy részének megvalósítása várhatóan túllép a vízügyi ágazaton és az országhatáron. A kijelölt feladatok jelen pillanatban még nem ismertek. Ám mivel a Dráva határfolyó, a vele összefüggő vízgazdálkodási tevékenységek egyeztetést igényelnek a Horvát Köztársasággal. Ennek módját jogszabályok határozzák meg. A Dráva folyó vízszintje a természet törvényszerűségeit követve, évszakonként, sőt napi szinten is folyamatosan változik.

A hosszú távú döntésekhez országok közti megegyezés kell

A folyó menti területeken a csökkenő talajvízszint a mezőgazdasági célú hasznosítást éppúgy érinti, mint a természetes élőhelyek átalakulását. A vízügyi szakma a káros hatások egy részét már eddig is igyekezett kiküszöbölni. Ennek egyik eredménye, hogy jelenleg a Dráva folyóból mederanyag eltávolítás kizárólag a folyó medrének szabályozása és fenntartása érdekében, engedély birtokában végezhető el. Egy biztos, ha bármilyen hosszú távú döntés is születik a témában, annak meghozatala társadalmi szintű és országok közötti konszenzust igényel.

Az ember, a geológiai képződmények mozgása is okozhatja a változást

Azt a tényt, hogy a Dráva egyre mélyül, geológiai és emberi okokkal magyarázzák. A medermélyülésre ható tényezőket a szakirodalom két fő csoportra osztja. Az egyik a természetben lejátszódó olyan rövid és hosszú távú folyamatok, mint a mederfenék alatt elhelyezkedő geológiai képződmények mozgásának eredményeként kialakuló változások. A másik ok az emberi tevékenység eredménye, melyek ugyan rövidebb idősíkon jelentkezhetnek, de mértéküket tekintve jelentősek lehetnek.

A szakértők mindkét kiváltó okot igyekeznek meghatározni az új vizsgálat keretei között.