Iskolai lemorzsolódás: lép a fiatal ha túl nehéz a táska

Az Oktatási Hivatal adatai alapján jól látható, hogy csökken az iskolából lemorzsolódó fiatal Somogy megyében. Ám, ha jobban górcső alá vesszük a statisztikát, láthatjuk azt is: a korai iskolaelhagyásnál figyelembe vehető diáklétszám szintén csökkent. Így aztán nem tűnik annyira meglepőnek, hogy kevesebben kopnak ki idő előtt az iskolapadból. Az előző tanévben 9722 diákból 834-en nem fejezték be tanulmányaikat Somogyban. Egy esztendővel korábban 10 ezer 45-ből 932-en morzsolódtak le, azt megelőzően 10 ezer 222 diák közül 914-en hagyták ott az iskolát. A 2015/16-os tanévben 10 ezer 540-ből 1040-en nem fejezték be az iskolát, és azt megelőzően a 11 ezer 332-ből 1113-an. Öt év kimutatását végigböngészve kiderül, stagnál a tíz százalékos lemorzsolódási arány Somogy középiskoláiban. Ami nem kevés, de alacsonyabb az országos 12,5 százalékos átlagnál.

S még így is Európában hazánkban a legmagasabb a nem tanuló és nem dolgozó fiatalok aránya a 16-24 éves korosztályban.

Ilyen nagyságrendben rendszerszinten jelentkező iskolaelhagyónál a szakértők próbálnak egzakt választ találni a miértekre, hogy a 21. században miért jobb még mindig ennyi fiatalnak az iskolarendszeren kívül, a bizonytalanságban. A pedagógusok azt látják a mindennapokban, hogy az iskolaelhagyás rendszerint a gyerekek saját döntése, és sokszor a család is támogatja őket ebben az elhatározásban a bent maradás helyett. Ez a tapasztalata Agócs Attilának is, a Kaposvári Szakképzési Centrum Lamping József Műszaki Szakgimnázium igazgatója elmondta, hogy az általa vezetett intézményben ugyan csökken a kimaradó diákok száma, de még mindig sokan vannak, akik otthagyják az iskolát.

– Tapasztalataink alapján az elhagyás ellenére néhány diákunk mégis más intézményben, vagy felnőttképzésben, felnőttoktatásban aztán később fejezi be tanulmányait – mondta kérdésünkre. Agócs Attila hozzátette: az is előfordul, hogy szakmai képzettség nélkül aztán kénytelenek munkába állni.

Az intézményben igyekeznek motiválni azokat a diákokat is, akik nem támogató családi háttérrel rendelkeznek és már az általános iskolában is lemaradtak a tanulással. Közösségépítéssel, kiscsoportos foglalkozásokkal és tehetségfejlesztéssel zárkóztatják fel a gyereket.

Bizonyítvány nélkül elkeserítő a helyzet

– Az okok nem csak a családra, de visszavezethetőek oktatáspolitikai, gazdasági, szociális háttérre is – vélekedett Szemere Márta, barcsi szociológus. – A tankötelezettség korhatárának csökkentése rontotta a 2012-es év előtti eredményeket. A hátrányos térségben élő fiatalok, azon belül a lányok, valamint a roma fiatalok helyzete a legelkeserítőbb. Véleménye az, hogy a fiatalok lehetőségeit az is gátolja, hogy a szakmaspecifikus ismeretek átadását helyezték előtérbe, nem az általános, hasznosítható ismeretekét.

– Az a fiatal, aki szakképzettség nélkül, rövid idejű szerződésekkel közmunkásként kezdi az életét, nagy valószínűséggel bennragad a munkanélküliségben – fogalmazott Szemere Márta. – Az érettségizett fiatalok esetében is nehezíti az elhelyezkedésüket az értő olvasás, illetve a matematikai ismeretek alacsony szintű elsajátítása. Többen próbálkoznak külföldön munkát vállalni. Aki ebben sikeres, az ugyan javítja hazai foglalkoztatási statisztikát, de ez megkérdőjelezhető eredmény. Végül felmerül a kérdés: milyen tanácsot, változást várnak a fiatalok az iskoláktól? Szükséges lenne a válasz, mielőtt a jövő nemzedékének egy nagy hányada teljesen rá nem szocializálódik a semmittevésre – mondta.