Mesevilág tárul a gyerek elé a szennai skanzenben

– Olyan fák voltak, amelyek egy ágán annyi mérő makk megtermett, hogy alatta három disznó konda olyan kerekre hízott, mint a gönci hordó, így akinek a Jóisten pénzt adott, az disznókondába fektette pénzét – kezdte meséjét a somogyi pásztorviseletbe öltözött Dóra Áron, a Népművészet Ifjú mestere. A szennai másodikosoknak mutatta be a zselickisfaludi mesemondó a somogyi kanászok világát a megújult csökölyi pajtában.

– Hatvanmillió forint uniós forrásból a csökölyi pajtából hoztunk létre egy meseteret és látványtárat, akadálymentes mosdókat, valamint egy szabadtéri kemencét – mondta el Balogh Enikő, a szennai skanzen vezetője. – Olyan komplex teret alakítottunk ki, amely a régmúlt paraszti világának raktára, egyben foglalkoztató tér is. Eddig csak egy kisebb, fedett, fűthető helyünk volt, ahol múzeumpedagógiai foglalkoztatásokat tudtunk tartani, mostantól azonban lehetőségünk lesz több gyermeket nagyobb helyen fogadni. A meg­újult csökölyi pajtában meséket olvashatnak és hallgathatnak a látogatók, továbbá interaktív játékokat is használhatnak.

Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója a megnyitón arról beszélt, hogy a pajtából kialakított mesetér-látványtárban berendezett tárlaton a disznóvágáshoz, a mezei-, és idénymunkákhoz, a fonáshoz, a pásztorkodáshoz, a tollfosztáshoz, valamint a katonasághoz kapcsolódó 258 régi tárgy kapott helyet. Hozzátette: a szennai skanzen évi mintegy 21 ezer látogatója közül 9 ezer gyerek, ezért fontos számunkra, hogy legyen itt olyan helyszín, amely segíti a közösségteremtést, a tematikus foglalkozások megtartását.

– Nem vagyunk válsághelyzetben abban a tekintetben, hogy meg tudjuk-e szólítani a fiatalokat – jegyezte meg a főigazgató –, mert az inspiráló környezetben nem kell mondani a gyerekeknek, hogy dobd el a telefont és világíts petróleumlámpával. Hiszem azt, hogy a modernizáció ellenére az alap emberi igények nem változtak, mint például közösségben lenni és jól érezni magunkat.

A falu kincse a skanzen, ahol kápolnát is kialakítanának

– A skanzen Szenna kincse, nagyon fontos minden olyan fejlesztés, amely itt valósul meg – mondta Salamon Gyula, Szenna polgármestere. – A talpas-favázas népi építészet emlékeit őrző, több mint négy évtizede létrejött falumúzeumban szeretnénk a jövőben fogadóépületet, kápolnát és parkolót is kialakítani. A falu kulturális életének színtere a skanzen, a gyerekek foglalkozásokon vesznek részt, a népi ünnepkörökhöz kapcsolódó rendezvényeket is itt tartjuk. Az 1978-ban megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum egyedülálló módon egy élő falu közepén, a közösség aktív részvételével jött létre, hogy megőrizze és bemutassa Zselic és Belső-Somogy sokszínű népi kultúráját, gazdag tárgyi és szellemi örökségét – tette hozzá a polgármester.