56

2021.10.20. 12:00

Tisztességes országot akartak

Az előadás előtt a TIT országos alelnökeként adta át a Bugát Pál-emlékérmet a kaposvári Rátkai Ferenc ügyvédnek.

Kovács Gábor

Fotó: Lang Robert Kaposvar

A Latinca Sándor fiúkollégiumban Magyar József tanár adta először a fiatal Szakály Sándor kezébe az „ellenforradalomról” szóló Fehér könyveket, amiket egy gimnazista akkor csak titokban olvashatott. Később egyetemi hallgatóként a korszakkal akart foglalkozni, de azt a tanácsot kapta egy tanárától, hogy „Nézze, kolléga, ez egy zűrös dolog, keressen más kutatási területet!” Felmerült benne a kérdés, hogy mi az igazság 56-ról, és van-e mindenkinek igazsága.

– Az én olvasatomban 1956 népfelkelésként indult, amelyben aztán forradalmi követeléseket fogalmaztak meg, és szabadságharccá nemesedett – mondta Szakály Sándor. – Nem mindenki ragadott fegyvert, de a döntő többség egyetértett a forradalom céljaival.

Nemzetközi jogi alapjai nem voltak annak, hogy szovjet csapatok állomásozzanak hazánkban, de a Szovjetunió nem baráti országokat akart, hanem gyarmatokat, és hazánkban csak abból lehetett törvény, amire Vorosilov rábólintott. Azonban 1956-ra a magyar lakosság helyzete rosszabb volt, mint 1938-ban. Az emberek 1947 után először érezhették, hogy kimondhatták azt, amire gondoltak, fejtette ki a törökkoppányi születésű történész.

Szakály Sándor gyermekkorában még a szülőfalujában hallotta egy Budapestre vezényelt ÁVH-stól, hogy mit érzett, amikor az utcákon szembenézett a forradalmi tömeggel, és az emberek azt kérdezték tőle: „Te is magyar vagy, ránk akarsz lőni? Lőnél az anyádra?” Bevallotta, hogy meg sem fordult a fejében, hogy elsüsse a fegyvert.

A szabadságharcot főként a pesti srácok, a tizenévesek vívták meg. Nem balhéból csinálták, hanem hajlandóak voltak feláldozni az életüket, mert független, tisztességes Magyarországot akartak. Nagy Imre a szerepéről azt mondta, hogy nem a zászlóvivője, hanem a forradalom követője volt, miközben a nép a vezetőjének tartotta. Ám amikor az eszme és a nemzet között kellett választani, akkor a nemzetet választotta, ebben állt a nagysága. A magyar társadalom többsége nem az árulók és köpönyegforgatók oldalára állt. 1956 tragédiája az, hogy a világ nem állt mellénk – összegzett.

Fotó: Lang R.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!