Védőoltás lehet a kultúra a politika járványai ellen

Korunk szellemi, politikai járványai ellen az egyetlen hatékony védőoltás az irodalom, a kultúra – idézte Csoóri Sándort csütörtökön a balatonszárszói József Attila Általános Iskola parkjában Lőrincz Sándor megyei vezető-főtanácsos. Huszonhatodszor tartottak költészetnapi megemlékezést és koszorúzást, melyet az idén is a megyei versmondó verseny döntője követett; húsz iskola harminckilenc diákja szavalt.
– Kegyelmi pillanat, ha valaki verseskötetet fog a kezébe – folytatta Lőrincz Sándor. – Az elismerésben ritkán részesülő pedagógusok napja is ez, hiszen nagyon fontos, hogy verseskötetet adnak a gyerekek kezébe.

Lehet-e szebb a költészet, mint maga az élet? – ezt a kérdést már Nyári László költő tette fel és úgy válaszolta meg: nem lehet. – Meg kell tudni látni az élet szépségét. Aki meglátja, az érti a költészetet is. Nehéz az életünk? Elég egy gyermeki mosoly, vagy egy jó szó a kedvestől és máris minden szép. Mi bajunk lehet, amikor nyílnak a virágok, itt a tavasz? A költészet nem az élet fölött áll, belőle fakad. Ezért én már csak akkor írok, amikor mégsem úgy gondolom, hogy az élet szép. Fontos, hogy a fiatalok tanulják meg a fák, virágok üzenetét, s azt, hogy mosolyogni mindig lehet. Ha megtanítottuk, megtanultuk, akkor megértettük, amit József Attila üzen nekünk.



Lázár Balázs költő, versmondó, úgy is, mint az ünnepségen az írószövetség képviselője, felidézte: nemrég egy gazdasági vezető azt mondta neki, a vers az olyan régi dolog... – A digitális könyvtár világában, amikor sokaknak nemhogy verseskötetre, hanem a számla kifizetésére sem telik, amikor recseg-ropog Európa, benne az európai kultúra bölcsője, Hellasz, vajon nem anakronizmus-e a költészetnapi ünneplés? – így Lázár. – Nem az, hiszen az emberi létezés egyik csúcsteljesítménye a vers, a teremtés folyatatása kicsiben. A világegyetemből is csak öt százalék látható, sötét energia tartja össze, mint bennünket a szellem, a gondolat. Aki csak a matériában hisz, az mintha öt százalékra szűkítené le a gondolkodását. Éppen a vers védhet meg bennünket, élni segít, általa enyhülhetnek a válság vergődő feszültségei. S hogy e fogyó nemzetben negyven-ötven év múlva lesz-e még, aki megünnepli a költészetnapot? Nagy László szavaival: ha lesz emberarca a jövő emberének, akkor bizonyosan.

Faludy György helyezte el az első virágot

A felújítást követő, egy évvel ezelőtti nyitás óta több, mint ezer látogatója volt a balatonszárszói József Attila Emlékmúzeumnak. Ahogyan Dorogi Sándor polgármester mondta: szép szám, de egyre fokozni szeretnék, főleg, ha valóságos zarándokhellyé kívánják tenni Szárszót, mely híven őrzi József Attila emlékét. A tervbe vett Versutca igazán jelentős attrakció volna, a meglévő emlékek közül pedig a Balaton-parti, vonatszerelvényre emlékeztető monumentális alkotás vonz sokakat a sínpárral, a versidézetekkel. 1995-ben, a költő halálának kilencvenedik évfordulóját a magyar szellemi élet jelentős rendezvényekkel ünnepelte meg. Többek között egy nagy emlékestet rendeztek az Olimpiai csarnokban. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy két előadást kellett tartani. Ennek a rendezvénynek az volt a célja, hogy a bevételekből emlékművet állíthassanak Balatonszárszón. A falunak akkor is volt, és ma is van egy József Attila-szobra, amely az iskola udvarán áll. Az új emlékmű gondolata az alkotó, Ortutay Tamás képzőművész ötlete volt. Hamar megnyerte az ügynek Farkasházy Tivadart, aki ezer szállal kötődik Balatonszárszóhoz; Jancsó Miklós is jelentős szerepet a pénz előteremtésében. Még filmet is forgattak: hogyan lehet közadakozásból Magyarországon emlékművet állítani. Ennek a filmnek a bevétele is a szobor létrehozását támogatta. A szobor Székesfehérváron készült a MÁV javítóműhelyében, s kamionnal szállították Szárszóra. Az első virágot 1996-ban József Attila emlékére Faludy György helyezte el.