Kultúra

2014.07.11. 07:48

Gyűjtemény, mely a múltat őrzi, a jövőt építi

Hogy hova érdemes ellátogatni, s akár egész napos programot is szervezni Somogyban? Erre a kérdésre igyekszik választ adni, s a döntéshez segítséget nyújtani hetente megjelenő sorozatunk. Ezen a héten Szennát ajánljuk a túrázók, programvadászok figyelmébe.

Márkus Kata

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja többek közt, hogy a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeit megőrizze az utókor számára a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítéssel. Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. A múzeum területén található Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom, mely igazi ékköve a megyének. A templom máig aktív szerepet tölt be a falu életében. A falumúzeum a történeti falusi épületek sikeres újra telepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat.

2013 januárjától aztán a hazai múzeumok többsége önkormányzati kézbe került, ám közülük tíz egy-egy nagy állami közgyűjtemény filiáléjaként működik tovább. Közülük Szenna Szentendréhez csatlakozott, majd ugyancsak 2013 novemberétől már nem közérdekű gyűjteményként, hanem területi múzeumként működik a skanzen. S mint ilyen, teljes egészében megőrzi a gyűjtőterületét, ez Belső-Somogy és a Zselic. Ám a gyűjtőkör esetében változást hozott a státusz módosítása: nem csak néprajzi gyűjteménye van a múzeumnak, hanem helytörténeti gyűjteménye is.
2013 volt az első teljes év, amikor a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézményeként működött Szenna. Ez a látogatottság szempontjából is jelentős változást hozott az intézmény életében: egész évben 12 ezer 435 látogatója volt a szennai skanzennek az azt megelőző évi kilencezerrel szemben. 2013-ban 11 együttműködést kötöttek, két termelői vásárt rendeztek, s 44 önkéntest 204 napon át foglalkoztattak. A tematikus hétvégéken 4500 látogató vett részt, valamint Stepán Kata múzeumpedagógus újszerű elképzeléseinek köszönhetően 130 csoportot, több mint kétezer gyereket fogadott tavaly a gyűjtemény.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A talpas-favázas népi építészet emlékei
[/caption]
S bár még csak az év közepén járunk, úgy fest az idei esztendő a tavalyi év eredményeit is túlszárnyalja. – A célunk az volt, hogy az idén további 15 százalékkal növeljük a látogatószámot, s ez már most kilencezer felé közelít – mondta el érdeklődésünkre Aranyos Sándor, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény vezetője. – Megnöveltük a nyitva tartási időt is, már februártól várta a látogatókat a skanzen. Ám véleményen szerint az idei esztendő igazi eredménye, hogy valódi közösséget tudtunk létre hozni a skanzen közreműködésével, a programjainkon a szennaiak és rengeteg gyerek is aktívan részt vett. Szívet melengető érzés volt látni többek közt, hogy a szennai dombon ismét rengeteg gyerek együtt szánkózott. S legalább ekkora eredmény az is, hogy amíg korábban a skanzen csupán helyszínt biztosított a nyári táborok számára, addig ma már aktív együttműködő partner is valamennyi tábor megszervezésében.



Aranyos Sándor szerint az idei terveik között szerepelt a szennai szabadegyetem beindítása, melynek nyitóelőadásán kirgiz expedícióról hallhattak élménybeszámolót az érdeklődők. – Szeptemberben aztán folytatódik a sorozat – tette hozzá a tagintézmény vezetője –, először a múzeum középtávú fejlesztési terveiről, októberben pedig a somogyi betyárvilágról, pásztorzenéről szólnak a szabadegyetemi előadások. Augusztustól tervezzük megújítani az agrártörténeti kiállításunkat, de időközi kiállítás keretében ugyancsak szeptemberben bemutatjuk a somogyi pásztorhagyományokat. Ám a tematikus hétvégi programok addig is várják a látogatókat.

Címkék#Szenna

Ezek is érdekelhetik