Folytatódnak az ásatások a szemesi pálos kolostornál

Lapát, seprű és fémkereső. Minden régészhallgató kezébe került az egyik szerszámból. Polyák Emília második alkalommal vesz részt a szemesi ásatáson.

– Nagyon jól haladunk, sok érdekes lelet került elő hétfő óta, amely segíthet a pálosok múltjának kutatásában – jegyezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója.

– 2014 óta zajlanak ásatások a Barát-dűlőben nyaranta 2–3 héten át – mondta el Végh András ásatásvezető. Hozzátette: szerdán kiszedtek egy nagy fatörzset, amely a szentély egyik támpillérét rejtette. Kutatják a templom nyugati bejárati oldalát, valamint bíznak abban, hogy a káptalan terem falazata is előkerül.

– A szemesi pálos kolostort az 1300–as évek elején alapították, az 1540–es években a törökök megjelenését követően menekültek el a szerzetesek, a szentély mérete alapján nyolc-tízen élhettek itt – mondta el az ásatásvezető. Megjegyezte: a korabeli jegyzékek szerint a környékbeli nemesek Rádról, Viszről, Telekiből szőlőket, malmokat, kaszálókat adományoztak a szerzeteseknek, amelyeket ők bérbe adtak, ebből volt bevételük. Cserébe az adományozóknak miséztek.

Sok pálos kolostor azonban feltáratlan.

– Nagyon kevés helyszínen folytak komoly kutatások, mivel nem esnek utak nyomvonalába, nagyberuházások helyszínébe és nem könnyű anyagi támogatást szerezni a régészeti munkákra – mondta el Papp Attila, a Civil Régészeti Alap Egyesület vezetője. Hozzátette: komoly kutatómunka révén keresik meg a pálos építmények valószínűsíthető helyét. Somogy megyében téglabányaként használtak a kolostorokat, a föld feletti részeket elhordták.

– Szombaton az egykori magtár épületében mutatjuk be azt a harangdarabot, amely a török pusztítás pillanatképének mondható. Mikor felgyújtották a kolostort, a harang alját nyaldosták a lángok, a födém is égett, majd lezuhant és a hideg törés mentén megmaradt harang darabja került elő a föld alól – mondta el Papp Attila.

Bemutatják a pálos remeték világát

– A Nagy–Magyarország területén 70–80 pálos kolostorról vannak írásos emlékek és ezek mindössze egynegyedénél folytak feltárások – mondta e Végh András. Az ásatásvezető hozzátette: Somogyban kilenc pálos kolostorról tudnak a régészek és a balatonszemesi az első, ahol teljes körű feltárás zajlik.

– Remete rendnek tekinthetők a pálosok, az elvonultság jellemző volt rájuk, de Balatonszemesen nem voltak több nap járásra a településről, volt kapcsolatuk a környékbeli emberekkel – jegyezte meg Végh András. Az idei ásatás is a balatonszemesi önkormányzat támogatásával valósulhatott meg. A régészek bíznak abban, hogy még kerülnek elő leletek a föld alól a következő napokban. Szombaton pedig a nyílt napon bárki ellátogathat a Barát–dűlőbe, ahol megnézheti a régészeti feltárásokat. Az egykori magtárban lévő kiállítótérben pedig az öt év során előkerült leleteket mutatják be.