Barcelonai gázolás

2017.08.18. 06:22

A terrorfenyegetettség szintjét nem növelte a spanyol kormány

Továbbra is marad a négyes szinten.

Ezt Juan Ignacio Zoido belügyminiszter közölte szombaton, aki szerint a hatóságok úgy gondolják, hogy a támadások mögött álló terrorsejtet maradéktalanul felszámolták.

A terrorellenes szakértőkkel folytatott tanácskozás után döntöttek arról, hogy a 2015 júniusában bevezetett négyes szinten hagyják a készültséget, és nem növelik a legmagasabb ötösre, amely egy újabb terrortámadás bekövetkeztének „nagyon nagy” valószínűségére figyelmeztetne. Ugyanakkor növelni fogják a rendfenntartók számát a közkedvelt turistaközpontok és látványosságok környékén, illetve olyan helyeken, ahol nagyobb embertömegek szokta összegyűlni – mondta a belügyminiszter.

Egy hétéves ausztrál kisfiúnak veszett nyoma a barcelonai merényletben

A gyereket két napja nem találják – közölte szombaton sydneyi sajtótájékoztatóján Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő.

„Egy ausztrál apróság, akinek az édesanyja súlyosan megsérült, eltűnt Barcelonában. Úgy gondolom, imádkoznunk kell érte” – mondta Turnbull, és a saját, illetve az országa nevében szolidaritását fejezte ki a spanyol néppel az iszlám terroristák elleni harcban.

Turnbull sajtótájékoztatójával nagyjából egy időben adott hírt a hétéves Julian Alessandro Cadman eltűnéséről a Fülöp-szigeteki kormány is. Sarah Arriola külügyi államtitkár szerint az eltűnt kisfiú egy 43 éves Fülöp-szigeteki nő gyermeke. Az asszony három-négy éve él Ausztráliában, és egy Fülöp-szigeteki unokatestvére esküvőjére utazott Barcelonába. Arriola szerint a merénylet utáni káoszban a kisfiút elsodorták az édesanyjától.

A brit média viszont hírt adott arról, hogy az eltűnt kisfiú ausztrál-brit kettős állampolgár, mert az apja brit. Az apa, Andrew Cadman már elindult Sydneyből a katalán fővárosba, hogy segítsen felkutatni eltűnt fiát.

A szakértő szerint nehéz kivédeni a gázolásos merényleteket

Gyakorlatilag lehetetlen az ilyenfajta gázolásos támadásokat kivédeni – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en -, hiszen fel lehet hozzá használni saját gépkocsit, béreltet vagy akár lopottat is. Hozzátette: a legfontosabb létesítményeket, rendezvényeket meg lehet ugyan védeni, például a vizes világbajnokságnál is alkalmazott betonakadályokkal, de egy nagyváros számtalan célpontot kínál. Akár egy tömött buszmegálló is lehet célpont, márpedig minden buszmegálló elé, mellé nem lehet betonakadályokat létesíteni – jegyezte meg.

Kaiser Ferenc szerint fel kell készülni a további gázolásos merényletekre is, mivel „borzasztó egyszerű” végrehajtani és nem igényel komolyabb előkészületeket. Ugyanakkor a gázolásos merényletek stratégiai hatása kisebb, mintha bomba robbant volna – mondta.

Kaiser Ferenc szerint a bombarobbantást megszervezni és végrehajtani sokkal nagyobb előkészületeket, sokkal komolyabb műszaki tudást igényel, és több anyagi erőforrást is, a gázolásos elkövetés a szegényebb, alulképzettebb terroristák kedvenc fegyvere, „viszont belőlük van több”.


A barcelonai merénylet fő gyanúsítottja a Cambrilsban lelőtt terroristák egyike

Barcelona, 2017. augusztus 18., péntek (MTI) – A barcelonai gázolásos merénylet feltételezett értelmi szerzője a Cambrilsban lelőtt öt terrorista egyike – jelentette az El Periódico című katalán napilap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Eszerint ugyanarról a személyről van szó – Moussa Oukabirról -, aki a katalán rendőrség feltételezése szerint a furgont vezette a barcelonai merényletben.

Az El País című spanyol napilap korábban az előzetes nyomozási eredményekre hivatkozva jelentette, hogy egy 12 fős, többnyire 17 és 24 év közötti fiatalokból álló terrorista sejt szervezhette meg a Barcelonában előző nap és Cambrilsban péntek hajnalban elkövetett gázolásos merényleteket.

A 12 gyanúsított közül ötöt a cambrilsi támadást részben meghiúsító rendőrség lelőtt, további négyet, köztük három marokkói állampolgárságút pedig őrizetbe vett. Az El Mundo című spanyol napilap péntek este arról írt, hogy a katalán rendőrség és biztonsági erők tagjai által keresett további négy gyanúsított közül három, köztük Moussa Oukabir van a Cambrilsban péntek hajnalban lelőtt öt terroristák között – erősítették meg a nyomozáshoz közeli források az El Mundónak. A rendőrség még vizsgálja, hogy valóban ő vezette-e a barcelonai merényletben használt furgont. A további gyanúsítottakat nagy erővel keresi a rendőrség.

 

A spanyol biztonsági erők korábban Moussa testvérét, Driss Oukabirt tartották a merénylet fő gyanúsítottjának, miután a fivér papírjait megtalálták abban a furgonban, amellyel a barcelonai merényletet elkövették. A katalán rendőrség ezért közzétette Driss fényképét, aki, meglátva saját fényképét a különböző híradásokban, elment a ripolli rendőrségre, ahol bejelentette, hogy ellopták a papírjait. Driss Oukabirt ekkor vették őrizetbe, a rendőrség jelenleg is vizsgálja, hogy köze van-e a merényletekhez.

A La Vanguardia című katalán napilap szerint Oukabir már régebben a szélsőséges eszmék befolyása alá kerülhetett. A lap egyik beszámolójában két képet tett közzé, amelyeken Oukabir a Kiwi nevű androidos alkalmazásban feltett kérdésekre válaszolt, még két évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy „melyik országban nem laknál sohasem?”, a fiú azt válaszolta: „a Vatikánban”. Egy másik kérdésre pedig azt a választ adta, hogy megölné a hitetleneket, és csak a muzulmánokat hagyná életben.

Csütörtök délután Barcelona központjában egy feltételezett dzsihadista kisteherautójával gyalogosok közé hajtott, és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. Az elkövetőnek sikerült megszöknie.

A merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet vállalta magára a szócsövének számító Aamák hírügynökségen keresztül.

A katalán polgári védelmi főigazgatóság pénteki tájékoztatása szerint 34 országból vannak áldozatok a két merényletben. A halálos áldozatok száma a két merényletben összesen 14, a sérültek száma 130 körüli.

Péntekre virradóra Cambrils katalán tengerparti üdülőhelyen is gázolásos merényletet követtek el. Joaquim Forn katalán belügyi tanácsos azt mondta: a hat civilt és egy rendőrt megsebesítő gázolásos merényletet ugyanúgy hajtották végre, mint a barcelonait, és kapcsolatot feltételeznek a két terrorcselekmény között. A támadást részben meghiúsító rendőrség a terroristák közül négyet agyonlőtt, egy ötödiket megsebesített, aki később belehalt sérüléseibe. Az elkövetőkön robbanómellények voltak, de Carles Puigdemont katalán vezető az RAC1 helyi rádióadónak később azt mondta, hogy ezek hamisítványok voltak.


Fiatalok tervezték a merényleteket

A 12 gyanúsított közül ötöt a cambrilsi támadást részben meghiúsító rendőrség lelőtt, további négyet, köztük három marokkói állampolgárságút pedig őrizetbe vett.

A katalán rendőrség és biztonsági erők tagjai jelenleg is nagy erőkkel keresik a további három gyanúsítottat, köztük Moussa Oukabirt, aki a rendőrség legújabb feltételezései szerint a barcelonai merényletben használt furgon vezetője.

A spanyol biztonsági erők korábban Moussa testvérét, Driss Oukabirt tartották a merénylet fő gyanúsítottjának, miután a fivér papírjait megtalálták abban a furgonban, amellyel a barcelonai merényletet elkövették. A katalán rendőrség ezért közzétette Driss fényképét, aki, meglátva saját fényképét a különböző híradásokban, elment a ripolli rendőrségre, ahol bejelentette, hogy ellopták a papírjait.

A katalán rendőrség ugyanakkor nem zárta ki az arra vonatkozó híreket, amelyek szerint a lelőtt gyanúsítottak között van Moussa is. Habár az öt feltételezett dzsihadistát már azonosították, személyazonosságukat nem fedték fel, így még nem tudható biztosan, hogy Moussa is köztük van-e.

Amerikai áldozata is van a terrortámadásnak

Egy másik amerikai állampolgárt könnyebb sérülésekkel az egyik barcelonai kórházban ápolják jelentette be Rex Tillerson amerikai külügyminiszter.

Donald Trump Twitter-bejegyzésében azt tudatta, hogy a belbiztonsági és a rendfenntartó erők „szorosan figyelemmel kísérnek minden zavaró jelet”. Az elnök hangsúlyozta: az amerikai határok biztonságosak. Az amerikai elnök a közleményben tájékoztatott arról, hogy megváltoztatta a Pentagonhoz (védelmi minisztérium) tartozó Kiberhadviselési Parancsnokság státuszát. A szervezetet mostantól Egyesített Harci Parancsnokságnak nevezik, annak elsődleges feladata a kibertér hadműveleteinek irányítása.

Trump a parancsnokság feladataként kiemelte a kiberfegverek fejlesztésének fontosságát, a kibertámadások elkövetőinek megbüntetését és a potenciális ellenségek megállítását.

Pénteken a Fox televízió – egy spanyol lapra hivatkozva – arról adott hírt, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) két hónappal ezelőtt értesítette a barcelonai hatóságokat a terrorveszélyről, kiemelve, hogy az az utca lehet egy terrortámadás színhelye, ahol csütörtökön tényleg bekövetkezett a terrorakció.

A spanyol sajtó szerint nehezen kerülhetőek el a hasonló támadások

A csütörtöki gázolásos merénylet ráébresztette a spanyolokat arra, hogy védtelenek a merényletekkel szemben – írta a spanyol média pénteken.

Egyes sajtóorgánumok szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt 13 év legbrutálisabb spanyolországi támadásának számító csütörtöki gázolásos merényletet éppen Katalónia autonóm közösség székhelyének, Barcelonának a szívében követték el.

Az El Público című spanyol internetes lap például arról ír, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen kiéleződtek az ellentétek a katalán kormány és a spanyol belügyminisztérium között, mert a katalán rendőrség továbbra sem fér hozzá a Terrorizmus és Szervezett Bűnözés elleni Központi Hírszerzés adataihoz és forrásaihoz. Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminiszter egyebek között azt sem engedélyezte a katalán rendőrségnek, hogy tagja legyen az európai uniós rendőri együttműködést koordináló Europol szervezetnek.

A La Vanguardia című katalán napilap szerint a barcelonai hatóságok egyszerűen nem tanultak a nizzai, a berlini, vagy például a londoni merényletek példájából. A La Vanguardia szerint „nehéz megérteni”, hogy a terroristák által újabban több európai merénylet során alkalmazott gázolásos módszer ellen a helyi hatóságok miért nem tudtak legalább néhány, az autók behajtását megakadályozó oszlopot vagy akadályt kihelyezni a Barcelona egyik legforgalmasabb, a turisták és helyiek körében is az egyik legnépszerűbb La Rambla sétálóutca különböző részeire.

A nemzetközi sajtó szerint a csütörtöki támadás jelképesen a nyugati életmód ellen elkövetett merénylet volt. A spanyol média közben arra figyelmeztet, hogy a barcelonaihoz hasonló merényletek elkerülése vagy kivédése nem lehetséges teljesen.

Az El País című spanyol lap szerint a terrorizmus tudatosan választja ki ellenségeit, és most egy olyan várost választott, amely szinte egyedülálló módon biztosít nyitott, demokratikus és sokszínű teret az emberek számára, a radikalizmus célja pedig pontosan ennek a térnek a lerombolása.

Spanyolországban utoljára 2004-ben követtek el terrortámadást: néhány perces eltéréssel tíz pokolgép robbant a főváros pályaudvarain és vonatokon. Ez volt minden idők legvéresebb terrortámadása. A robbantásokban közel kétszázan haltak meg, és csaknem kétezer ember megsérült.

Az El País szerint az, hogy 2004 óta először most csütörtökön fordult elő terrortámadás az országban, részben a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat munkájának köszönhető, ugyanakkor azt is mutatja, hogy ők sem képesek mindig minden esetleges merényletre felkészülni. A napilap szerint fontos, hogy az emberek ne veszítsék el bizalmukat a hatóságok iránt, a hatóságoknak pedig szorosabb együttműködésre és a szervei közötti nagyobb információcserére van szükség, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a csütörtökihez hasonló további esedékes terrortámadásokat.

Az El Mundo című napilap spanyol szakértőkre hivatkozva azt írta: az elmúlt időszak megfigyelései alapján megállapítható, hogy Katalóniában a többi autonóm közösséghez képest lényegesen gyorsabban terjed a radikális dzsihadista eszme. Ennek egyik oka az, hogy az átlagoshoz képest több muszlim él Katalóniában, és a helyi mecsetek nem tartoznak a hatóságok felügyelete alá. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Barcelona, a fővárossal, Madriddal és az észak-afrikai exklávékkal, Ceutával és Melillával egyetemben egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb a radikális iszlamizmus leginkább elterjedt irányzatának számító szalafizmus követőinek a száma”.

A lap szerint ugyanakkor a folyamathoz azok a katalán politikusok is hozzájárulnak, akik „inkább Katalónia Spanyolországból való kiválásával foglalkoznak” ahelyett, hogy a közbiztonsággal törődnének.

A legtöbb spanyol újság egyetért abban, hogy a fájdalmas tragédia ellenére Spanyolországnak nyitott országnak kell maradnia és továbbra is aktívan ki kell vennie a részét a terrorizmus és a barcelonai merényletet (is) magára vállaló Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcból.

A terrorista „gyilkosoknál és az őket támogatóknál is hangosabban kell hirdetnünk azt, hogy nem fogják elérni céljaikat, nem hajolunk meg előttük, és minden áldozatért visszavágunk, folytatjuk a harcot” – írta a La Razón című napilap kommentárjában.

A horvátországi iskolák elhalaszthatják a spanyolországi kirándulásokat

Blazenka Divljak oktatási miniszter pénteken azt javasolta a horvát középiskoláknak, hogy halasszák el a spanyolországi iskolai kirándulásokat – közölte az N1 horvát hírcsatorna. A tárcavezető szerint a csütörtöki terrortámadások azt mutatják, hogy most nem biztonságos a diákokkal Spanyolországba utazni.

A horvát középiskolások körében Prága és Görögország mellett nagyon népszerű kirándulóhely Spanyolország, több ezer horvát diák látogat el oda minden évben.

A jövő héten 1500 diák utazna a kedvencek közé tartozó spanyol tengerparti részre, Costa Bravára, amely Barcelona közelében fekszik.

Horvát diákok jelenleg is nyaralnak Lloret de Marban, közülük azonban csütörtökön senki sem tartózkodott a 74 kilométerre lévő Barcelonában – olvasható a csatorna honlapján.

Boris Zgomba, a horvát utazási irodák szövetségének elnöke szerint nagyon nehéz lesz lemondani ezeket az utakat, mert a kirándulásokat előre kifizették, az utazási irodák pedig már átutalták a pénzt a spanyolországi szállodának.

A befizetések visszaigénylése vagy az időpontok áthelyezése komoly jogi problémákba ütközhet, mert nem lehet tudni, mennyire lesznek megértőek a spanyol partnerek és a biztosítók – mondta.

Betontömbökkel lehet harcolni a gázolók ellen

A francia rendőrség szerint a nagy tömegrendezvényeket – mint a párizsi Champs-Élysées sugárúton vagy Strasbourg központjában tartott karácsonyi vásárokat – betontömbökkel biztosítják. Ezek az intézkedések azonban ideiglenesek. A Szajna partján, a sétálóutcás szakaszokon nyitva hagyták a lehajtókat a mentők számára, de a rendvédelmi szervek járművei akadályozzák a gépkocsik behajtását.

A belügyminisztérium kérte a rendőrkapitányságokat, hogy fejlesszenek ki „behatolásgátló és szűrőberendezéseket” a nyári szezon fontos eseményeire.

Nagy-Britanniában, amely 2017-ben három gázolásos támadás célpontja volt, a főváros több hídjára kordonokat szereltek fel, megakadályozandó, hogy a járművek felhajtsanak a járdára, ahogyan ez a London Bridge hídon történt. A Buckingham-palotában módosították az őrségváltás idejét és egyes bejáratokat lezártak, hogy csökkentsék a támadások kockázatát. Többek – így a Lordok Házának egyes tagjai – azt követelik, hogy gépkocsik bérbeadása esetén szigorúbban ellenőrizzék a bérlő személyazonosságát.

Az öt halálos áldozatot követelő április 7-i stockholmi támadás után a svéd fővárosban oroszlán formájú betonkerítéseket állítottak fel a sétálóutcákban. A városháza a merénylet helyszínén gránittömböket állíttatott fel, hogy lassítsa a járművek haladását, valamint további 40, a korábbinál jóval súlyosabb – a 900 kilogramm helyett három tonnát nyomó – betonoroszlánt rendelt.

Berlinben a 2016. december 19-i gázolásos merénylet után betonkerítéseket építettek a karácsonyi vásárok védelmére, de a legtöbbjét azóta lebontották. Több azonban továbbra is ott áll a város emblematikus helyei, így a Potsdamer Platz és a nagykövetségek közelében. Szomszédjaitól eltérően Németország nem vezényelt katonákat az utcákra a területén elkövetett merénylet után.

A belga hatóságok betontömböket, homokzsákokat és teherautókat alkalmaznak a tömegrendezvények védelmére. A rendőri jelenlétet is megerősítették a diplomáciai épületek, az európai intézmények és az egyházi létesítmények közelében, valamint az utcákon és a tömegközlekedésben.

A Vatikánban a Szent Péter térre vezető Via della Conciliazonét 2016-ban lezárták a forgalom elől az irgalmasság éve alkalmából. Az intézkedést a szentév végeztével meghosszabbították, a sugárút vége kordonokkal és hatalmas rendőri jelenléttel védett sétálóutca.

Az osztrák belügyminisztérium szóvivője, Karl-Heinz Grundböck elmondta, hogy országában alkalomszerűen hoznak biztonsági intézkedéseket, például betontömbök elhelyezésével a karácsonyi vásárok védelmére. A szóvivő szerint azonban „illúzió azt hinni, hogy százszázalékosan kizárható a kockázat”. Grundböck szerint „lehetetlen úgy szétválasztani a gyalogosokat és a járműveket, hogy teljesen kizárható legyen egy támadás”, és az útakadályok elhelyezése tulajdonképpen inkább egyfajta tudat alatti, placebohatást vált ki.

Spanyolország, amelyet 2004 óta a csütörtöki barcelonai és cambrilsi merényletet leszámítva megkíméltek az iszlamista terroristák, ennek ellenére már korábban megerősítette a tömegrendezvények biztonságát. A júniusban Madridban tartott World Pride-ra, a világ legnagyobb meleg büszkeségnapi rendezvényére különleges intézkedéseket léptettek életbe, utcákat zártak le, minden útkereszteződésben rendőrök álltak és megtiltották a kamionközlekedést.

Tizennégyre nőtt a barcelonai és cambrilsi halálos áldozatok száma

A cambrilsi merénylet egyik terroristája leszúrt egy civil nőt, aki a kórházban belehalt sérüléseibe – írta Twitter-profilján a katalán sürgősségi szolgálat.

A korábbi hírek arról szóltak, hogy egy elgázolt nő halt bele a kórházba szállítást követően sérüléseibe.

Antoni Comín katalán egészségügyi tanácsos péntek kora délután elmondta, hogy a barcelonai merénylet sebesültjeinek száma 130, közülük 17 állapota válságos és 30-é súlyos.

Merkel: visszafogottabb lesz a német választási kampány

A német pártok megállapodtak abban, hogy visszafogottabban kampányolnak, tekintettel a barcelonai merényletre – jelentette be Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, miután telefonon egyeztetett a szeptemberi választásra készülő pártok vezetőivel.

A megbeszéléseken egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy lemondanak rendezvényeiken a hangos zenéről, valamint egyperces csenddel emlékeznek meg az áldozatokról – közölte a kancellár.

Angela Merkel reggel telefonon fejezte ki a részvétét Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek. A merénylettel kapcsolatban azt mondta, „a terrorizmus keserű és gyászos órákat okozhat nekünk, de nem győzhet le bennünket”.

Thomas de Maiziere belügyminiszter reggel elrendelte, hogy a német hivatalokon országszerte félárbócra engedjék a zászlókat.

Sigmar Gabriel külügyminiszter Barcelonába utazik, hogy személyesen tájékozódjon a részletekről.

A legfrissebb információk szerint 13 német állampolgár sérült meg a merényletben, egy részük életveszélyesen, és az sem kizárt, hogy a halálos áldozatok között is vannak németek.

Egy harmadik embert is letartóztattak, folyik az áldozatok azonosítása

A spanyol rendőrség a barcelonai gázolás után átfogó műveletet indított a felelősök kézre kerítésére. Az eddig őrizetbe vett három embernek állítólag a szerda éjjeli alcanari robbanáshoz is köze volt. Ebben egy ember meghalt, egy pedig megsebesült. Josep Lluís katalán rendőrfőnök úgy tudja, hogy az alcanari ház bérlői éppen robbanóeszközök készítésével kísérleteztek.

Az elfogottak egyike az észak-afrikai spanyol exklávéból, Melillából származik, és közvetlenül érintett az alcanari robbanásban. Egy másik embert Ripollban vettek őrizetbe, ő lehetett az, aki kibérelte a barcelonai gázolásban használt járművet. Harmadik társukat szintén Ripollban kapták el.

A spanyol biztonsági erők keresik Moussa Oukabirt, az egyik elfogott személy öccsét, akit a barcelonai gázolás elkövetésével gyanúsítanak. Testvérét, Driss Oukabirt csütörtökön vették őrizetbe, mert az ő papírjaival bérelték ki a támadásban használt járművet. A hatóságok egyelőre nem tudják, hogy Driss valóban részt vett-e a merényletben, vagy csak öccse felhasználta személyes dokumentumait. Moussa Oukabir Facebook-oldalán azt állította, hogy Ibizán született, Ripollban él, a Barcelonai Egyetemen tanul, és a Coca Colának dolgozik. Az adatok hitelessége megkérdőjelezhető.

Egy igazságügyi forrás elmondta: a spanyol hatóságok azt feltételezik, hogy összesen nyolcan vehettek részt a barcelonai gázolás megszervezésében. A forrás szerint a szélsőségesek gázpalackokkal is akartak robbantani a merényletben.

„Elsődleges célunk az, hogy felfedjük ezeknek az embereknek a kilétét, hogy bizonyítékot találjunk, és megmutassuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz azok, akik kibérelték a kisteherautót, és azok, akiknek sikerült megszökniük”

- mondta Joaquím Forn katalán kormányzati tisztségviselő.

A csütörtök délutáni támadás halálos áldozatait péntek reggel átszállították a helyi Orvosszakértői Intézetbe boncolásra – írta honlapján a La Vanguardia című spanyol napilap. A holttesteket hozzátartozók segítségével azonosítják. Egyelőre csak egy belga állampolgárságú áldozat személyazonosságát sikerült meghatározni.

Magyar sérültje is van a támadásnak

Van egy magyar sérültje a csütörtöki barcelonai támadásnak, egy nő könnyebben megsérült, de már el is hagyhatta a kórházat – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján. Közölte:

a halálos áldozatok között nincs magyar.

A sérült nő kartörést szenvedett, a barcelonai főkonzulátus munkatársai személyesen is felvették vele a kapcsolatot, de konzuli segítséget nem kért – közölte. Az államtitkár kiemelte: a főkonzulátus folyamatos ügyeletet biztosít, a külképviselet a +34 629745593-as számon érhető el. Megjegyezte: jelenleg mintegy háromezer magyar tartózkodik Katalóniában.

Emlékeztetett: Magyarország a leghatározottabban elítéli a támadást, amely már a sokadik ilyen eset az elmúlt másfél évben Európában. Ezúttal egy olyan országot ért támadás, amely az elmúlt időben viszonylagos nyugalomban és békében élt, és ez azt jelenti, hogy a terror bárhol és bármikor lesújthat – mutatott rá. Hozzátette: Magyarországot azonban eddig sikerült megőrizni „ettől a rémálomszerű őrülettől”, amely Nyugat-Európát sújtja, és a kormány határozott szándéka, hogy ez így is maradjon.

Magyar Levente hangsúlyozta:

egyértelmű az összefüggés az illegális migráció és az európai terrorveszély között, a támadások és aközött, hogy Európába ellenőrizetlenül áramolhattak be ismeretlen hátterű emberek.

Az államtitkár azt mondta, Magyarország kész további erőforrásokat mozgósítani ezen események megelőzésére, mert ezek nem szükségszerűek, el lehet hárítani a terrorveszélyt Európából.

Magyar Levente megjegyezte: nem kaptak arról tájékoztatást, hogy az éjszakai cambrilsi terrortámadás hét sérültje között lenne magyar, és mivel nem érdeklődött senki a történtek miatt a KKM-nél, erős a remény, hogy valóban nincs magyar érintett ebben az esetben.

Szakértő: a támadásnak lehet folytatása

A sikeres támadásnak lehet folytatása – mondta a 13 halálos áldozatot követelő barcelonai terrorakcióval kapcsolatban Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az M1 csatornán péntek reggel. Pozitív, hogy az elkövetők többségét „semlegesítették, de sok ilyen őrült van még” – jegyezte meg. Georg Spöttle szerint a komolyan megszervezett csütörtök délutáni támadás a meglepetés erejével hatott. Európában sokfelé hozzá kell szokni a terrorfenyegetéshez, Londontól Rómáig számos metropoliszban már a városképhez tartoznak a terrorelhárítók és a páncélozott járművek – jelezte.

Újabb gázolásos támadás, öt terroristát lelöttek

A tájékoztatás szerint az illetők szintén gázolásos merényletet követtek el a Barcelonától 120 kilométerre délre fekvő Cambrils tengerparti üdülőhely központjában, és hét embert – hat civilt és egy rendőrt – megsebesítettek, kettőt közülük súlyosan. A rendőrség a nyomukba eredt, rajtuk ütött, és lelőtte őket. A korábbi híradások szerint négyen életüket vesztették közülük, ötödik társuk később halt bele a sérüléseibe. A rendőrség azt is közölte, hogy a gyanúsítottak robbanóövet hordtak a testükön, de ezek hamisítványoknak bizonyultak.

A katalán tengerparti üdülőhelyen péntekre virradóan elkövetett merényletnek köze van az előző napi barcelonaihoz – közölte a katalán kormány. Joaquín Forn katalán belügyminiszter azt mondta: a hét embert megsebesítő gázolásos merényletet ugyanúgy követték el, mint a barcelonait. Azt nem árulta el, hogy a hatóságok mi alapján látnak kapcsolatot a két eset között. Megerősítette viszont, hogy a barcelonai merényletben gázoló kisteherautó sofőrje még mindig szökésben van.

A helyi média szerint a cambrilsi gázolók nekihajtottak egy rendőrautónak is amellett, hogy járókelőket gázoltak el.

A város lakóit a hatóságok az interneten felszólították, hogy maradjanak otthon, ne menjenek ki az utcára, ne kockáztassák az életüket.

Több mint húsz országból vannak külföldi áldozatok

A legfrissebb hivatalos tájékoztatás szerint 13 halottja és 88 sérültje van a csütörtök délutáni barcelonai gázolásos merényletnek. Az érintettek több mint húsz ország állampolgárai. Magyar áldozatról nem tudni.

A katalán régió belügyminisztériuma közölte, hogy a spanyolokon kívül franciák, németek, hollandok, argentinok, venezuelaiak, belgiumiak, peruiak, írek, kubaiak, görögök, macedónok, britek, osztrákok, pakisztániak, tajvaniak, kanadaiak, ecuadoriak, amerikaiak, ausztrálok, kuvaitiak, törökök, hongkongiak és kínaiak is vannak az áldozatok között. Azt nem pontosították, hogy ki halt meg és ki az, aki csak megsebesült közülük. Tizenötnek súlyos az állapota, huszonháromnak kevésbé súlyos, ötven főnek kisebb sérülései vannak. Gyerekek is vannak közöttük.

A francia külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint huszonhat francia állampolgár sérült meg a barcelonai merényletben, közülük legalább tizenegy állapota súlyos. A közlemény szerint Jean-Yves Le Drian, a francia diplomácia vezetője pénteken Barcelonába utazik, és meglátogatja a sérülteket. A barcelonai francia konzulátus folyamatos kapcsolatban áll a spanyol hatóságokkal a történtek után – tették hozzá.

A barcelonai gázolásban nyolc ausztrál állampolgár érintett – mondta el Julie Bishop ausztrál külügyminiszter pénteken. Közülük négyen megsérültek, ketten súlyosan, ketten könnyebben. Egy ausztrál állampolgárt eltűntként tartanak nyilván, hárman a konzulátus segítségét kérték – tette hozzá.

Az áldozatok azonosítása érdekében a katalán belügyminisztérium tájékoztatja az érintett országok barcelonai konzulátusát. A holttestekből DNS-mintát vesznek a törvényszéki orvostani intézetben. A külföldiek holttestét csak jogilag megalapozott azonosítás után fogják repatriálni, bírói ítélet birtokában. A sérültek pszichiáteri segítséget kapnak, a külföldieknek tolmácsot biztosítanak.

A spanyol kormány péntektől háromnapos nemzeti gyászt hirdetett az áldozatok emlékére.

A tegnap délutáni barcelonai támadás összefoglalóját lent, korábbi híradásainkat és a részleteket alatta olvashatják.

Összefoglaló

A katalán régió elnöke, Carles Puigdemont esti közlése szerint mintegy nyolcvan ember szorul kórházi kezelésre, tizenötük állapota súlyos. A sérültek között külföldiek is vannak, az athéni sajtó szerint egy görög család.

„A terroristák gyilkos őrülete Barcelonára csapott le” – írta a Twitteren Didier Reynders belga külügyminiszter, tudatta, hogy a merényletben egy belga nő is életét vesztette.

A rendőrség terrorista támadásnak minősítette az esetet, pár órával később pedig az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet magára vállalta a merényletet.

A kisteherautó vezetője a helyszínről elmenekült, és az első hírek szerint bevette magát egy közeli étterembe és túszokat ejtett, ám ezt később a rendőrség határozottan cáfolta. Közölte viszont, hogy később őrizetbe vette a férfit, aki gyanúsítható a merénylettel: ő bérelhette és vezette a furgont.

A katalán rendőrség késő este azonosította a merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett gyanúsítottat. Sajtóforrások szerint neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott, és legálisan tartózkodott Spanyolországban. A férfi büntetett előéletű, a rendőrségi források szerint 2012-ben szabadult a börtönből, ahol szexuális bűncselekmény vádjával tartották fogva.

A Facebook közösségi oldalon található adatlapja alapján az elmúlt hetekben több alkalommal tett közzé bejegyzéseket, amelyekben videofelvételekkel és képekkel kiegészítve elítélte az arabok elleni „gyarmatosítást”. Biztosra vehető, hogy cinkosai is voltak, de hogy hányan, még nem tudni.

A La Vanguardia című spanyol lap értesülése szerint a rendőrség csütörtök este Barcelonában a délutáni tömeges gázolásban részt vevő terroristák egyikét agyonlőtte, és közölte, hogy kiüríti a merénylet környékét, a Las Ramblas sugárút érintett részén, mert keresi a merénylő további cinkosát vagy cinkosait. Ezek alapján gyanítható, hogy legalább hárman vettek részt a merényletben, ám hogy pontosan miként, azt nem tudni.

Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat, így már két feltételezett merénylőt tartóztatott le. A rendőrség közölte továbbá, hogy talált egy másik furgont, amelyet a támadás elkövetői bérelhettek, feltehetően azzal akartak elmenekülni.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő Twitter-üzenetében együttérzéséről biztosította a halálos áldozatok hozzátartozóit és a sérülteket, valamint hozzátette, hogy folyamatos kapcsolatban van az illetékes hatóságokkal. „A legfontosabb: a sebesültek ellátása a Las Ramblas-on és a biztonsági erők munkájának megkönnyítése” – fogalmazott a spanyol miniszterelnök.

Európa és az Egyesült Államok egyaránt támogatásáról biztosította Spanyolországot a barcelonai merénylet nyomán.

Több uniós vezető, illetve a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak a csütörtök délután Barcelonában elkövetett gázolásos merénylet után. Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetben ítélte el a számos áldozatot követelő terrortámadást.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, miszerint mélységesen lesújtották és elszomorították a történtek. Mint írta, Brüsszel készen áll minden szükséges segítséget megadni a helyi hatóságoknak, ugyanakkor hangsúlyozta: „soha nem fogjuk hagyni, hogy megfélemlítsenek az ilyen barbár cselekedetek”.

Később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is együttérzését fejezte ki, elítélve a „borzalmas merényletet”.

A francia kormány szintén szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal, a hatóságokkal és a spanyol néppel. Theresa May brit miniszterelnök részvétét fejezte ki az áldozatoknak.

Donald Trump amerikai elnök, akit folyamatosan tájékoztatnak a barcelonai helyzetről, Twitter-üzenetben ítélte el a terrortámadást, és közölte: bármit megtesznek, hogy segítséget nyújtsanak. Külügyminisztere, Rex Tillerson japán kollégájával, Kono Taróval tartott közös sajtótájékoztatóján felajánlotta az Egyesült Államok támogatását a spanyol hatóságoknak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök határozottan elítélte „a kegyetlen és cinikus bűncselekményt”, és „az egész nemzetközi közösségnek a terrorizmus erői elleni erőfeszítései tényleges egyesítését” szorgalmazta – tudatta a Kreml sajtószolgálata.

A barcelonai főkonzulátushoz csütörtök estig nem érkezett jelentés magyar érintettségről a Barcelonában történt terrortámadással kapcsolatban, egy magyar jelentkezett tájékoztatásért – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-vel. A KKM mély megdöbbenéssel értesült a barcelonai terrortámadásról és elítélte a merényletet.

Részvétét fejezte ki Áder János köztársasági elnök VI. Fülöp spanyol királynak és Spanyolország valamennyi polgárának a csütörtöki barcelonai gázolásos merénylet kapcsán.

Az államfő a spanyol uralkodónak küldött, az MTI-hez is eljuttatott gyásztáviratában azt írta, mély megrendüléssel értesült a barcelonai kegyetlen terrortámadásról, amelyben több békés járókelő is életét vesztette, sokan pedig súlyosan megsebesültek.


Megerősítik a biztonsági intézkedéseket Spanyolországban

Mariano Rajoy konzervatív spanyol miniszterelnök csütörtök késő este Twitter-üzenetben közölte, hogy úton van a katalán fővárosba, hogy személyesen koordinálja a biztonság megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.

„A terroristák soha sem fognak megtörni egy egységes népet, amely a szabadságot választja a barbárság helyett. Egész Spanyolország együtt érez az áldozatokkal és a hozzátartozóikkal”

- áll a kormányfő üzenetében. A spanyol királyi család elítélte a véres támadást, „gyilkosoknak, bűnözőknek” nevezve az elkövetőket, akik „nem fognak bennünket megfélemlíteni”.

A Twitteren közzétett közleményében a királyi palota közölte: „Egész Spanyolország Barcelona. A Las Ramblas (ezen a sugárúton követték el a merényletet) ismét mindenkié lesz”.

A katalán régió elnöke csütörtök este arról számolt be, hogy a délutáni gázolásos merényletnek 12 halottja van, 80 embert szállítottak kórházba, és két embert vettek őrizetbe a támadás után.

Azonosították az őrizetbe vett gyanúsítottat

A katalán rendőrség azonosította a csütörtök délutáni Barcelonában elkövetett gázolásos merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett gyanúsítottat, aki feltehetőleg bérelte és vezette a furgont, amellyel több tucat embert elgázolt – írta az El Público című spanyol internetes lap rendőrségi forrásokra hivatkozva.

A különböző sajtóforrások szerint a gyanúsított neve Driss Oukabir, aki marokkói származású francia állampolgár, eredetileg a francia Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott, és legálisan tartózkodott Spanyolországban. A férfi büntetett előéletű, a rendőrségi források szerint 2012-ben szabadult a börtönből. Arra vonatkozó információkat, hogy korábban miért ült börtönben, a rendőrség nem közölt.

A Facebook közösségi oldalon található adatlapja alapján az elmúlt hetekben több alkalommal tett közzé bejegyzéseket, amelyekben videofelvételekkel és képekkel kiegészítve elítélte az arabok elleni „gyarmatosítást”.

Egy általa megosztott videofelvétel szerint például „a cionizmus a zsidó nép vezetését és felsőbbrendűségét hirdető mozgalom, a zsidó felszabadítás hazugságába bújtatva”.

A Facebook órákkal a merénylet után eltávolította oldaláról Oukabir adatlapját, aki több fenyegetést is kapott a támadás óta.

Az Iszlám Állam jelentkezett a barcelonai merénylet elkövetőjeként

A szervezet a szócsövének számító Aamák hírügynökség révén tudatta, hogy harcosai a követték el a merényletet válaszul az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció katonai támadásaira.

Áder János részvétét fejezte ki a spanyol királynak

Az államfő a spanyol uralkodónak küldött, az MTI-hez is eljuttatott gyásztáviratában azt írta, mély megrendüléssel értesült a barcelonai kegyetlen terrortámadásról, amelyben több békés járókelő is életét vesztette, sokan pedig súlyosan megsebesültek.

Megerősítette, hogy Magyarország az Európai Unió többi tagállamával együtt a jövőben is tevékeny szerepet vállal a pusztító erőszak elleni nemzetközi fellépésben.

„A gyász e nehéz óráiban szívből osztozunk fájdalmukban, és őszintén együttérzünk a brutális merénylet sebesültjeivel is, akiknek mielőbbi és teljes felgyógyulást kívánunk”

- fogalmazott Áder János.

Magyarország is elítéli a merényletet

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) mély megdöbbenéssel értesült a barcelonai terrortámadásról és a leghatározottabban elítéli a gyáva merényletet.

A külügyi tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Magyarország barcelonai főkonzulátusa folyamatosan kapcsolatban áll az illetékes hatóságokkal és minden szükséges konzuli segítséget megad a Barcelonában tartózkodó állampolgároknak és az érdeklődő hozzátartozóknak.

A KKM részvétét fejezi ki az áldozatok hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kíván.

Európa és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Spanyolországot a terrorizmus elleni harcban

Több uniós vezető, illetve a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak a csütörtök délután Barcelonában elkövetett gázolásos merénylet után. Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetben ítélte el a számos áldozatot követelő terrortámadást.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, miszerint mélységesen lesújtották és elszomorították a történtek.

Mint írta, Brüsszel készen áll minden szükséges segítséget megadni a helyi hatóságoknak, ugyanakkor hangsúlyozta: „soha nem fogjuk hagyni, hogy megfélemlítsenek az ilyen barbár cselekedetek”.

Az Európai Unió részéről mások mellett Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részvétét fejezte ki. Utóbbi leszögezte, hogy „egész Európa Barcelona mellett áll”.

Később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is együttérzését fejezte ki, elítélve a „borzalmas merényletet”.

A történtekre Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is reagált, azt írta, hogy „sokkolták és elborzasztották” a barcelonai események, és szolidaritásáról

biztosította Spanyolországot.

Mélyen megrázott bennünket a barcelonai merénylet. Együtt érzünk az áldozatok hozzátartozóival – írta Twitter-üzenetében Sigmar Gabriel (SPD) német külügyminiszter.

A francia kormány szintén szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal, a hatóságokkal és a spanyol néppel. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter és Nathalie Loiseau, az európai ügyek minisztere közleményben tudatta, hogy valós időben tájékozódnak a helyzet alakulásáról.

Theresa May brit miniszterelnök részvétét fejezte ki az áldozatoknak.

Donald Trump amerikai elnök, akit folyamatosan tájékoztatnak a barcelonai helyzetről, Twitter-üzenetben ítélte el a terrortámadást, és közölte: bármit megtesznek, hogy segítséget nyújtsanak. Külügyminisztere, Rex Tillerson japán kollégájával, Kóno Taróval tartott közös sajtótájékoztatóján felajánlotta az Egyesült Államok támogatását a spanyol hatóságoknak. „A terroristáknak világszerte tudniuk kell, hogy az Egyesült Államok és a szövetségesei eltökéltek, hogy megtalálják és bíróság elé állítsák őket” – mondta Tillerson.

Az orosz külügyminisztérium Twitter-oldalán határozottan elítélte a barcelonai támadást és hangsúlyozta, hogy erre a gonosztettre nem lehet mentség„.

Elítélte a gázolásos merényletet hasonló merényletek által sújtott London, Párizs és Nizza polgármestere is.

A munkáspárti Sadiq Khan londoni főpolgármester kijelentette, hogy a brit főváros támogatást nyújt a véres terrortámadás után Barcelonának. A brit fővárosban idén több terrortámadást követtek el. Március 22-án dzsihadisták egy kisteherautóval a Westminster-hídon, június 3-án pedig a London Bridge-nél hajtottak a tömegbe, és több embert megkéseltek.

Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere – ahol dzsihadisták 2015. november 13-án több mint 120 embert gyilkoltak meg több támadásban – Twitter-oldalán közzétett üzenetében aláhúzta: ”Barcelona és Párizs a nyitottság, a szeretet és a tolerancia városa. Ezek az értékek erősebbek, mint a gyalázatos és gyáva terrorizmus„.

Christian Estrosi, Nizza polgármestere – ahol 2016. július 14-én egy gázolásos terrortámadásban 86 ember halt meg – a mikroblog portálon támogatásáról biztosította a borzalmas támadás áldozatait.

Hivatalos források ellentmondó adatokat közöltek csütörtök estig

A katalán kormány belügyi tanácsosa előbb egyetlen halottról és 32 sérültről beszél, nem sokkal később azonban már ő maga is Twitter-üzenetben 13 halottat és több mint 50 sebesültet említett.

Több spanyol újság és a hírügynökségek korábban egybehangzóan legkevesebb 13 halottról, illetve mintegy 60 sérültről számoltak be.

A rendőrség cáfolta ugyanakkor azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amelyek szerint a feltételezett merénylő egy bárban túszokat ejtett volna.

A rendőrség agyonlőtte az egyik barcelonai merénylőt

A rendőrség még keresi a merénylő további cinkosát vagy cinkosai, ezért kiüríti a merénylet környékét, a Las Ramblas sugárút érintett részén. Egyes hírek szerint hárman is részt vehettek a terrorcselekményben.

Képet tettek közzé a furgont bérlő férfiről

A spanyol országos rendőrség által közreadott egy képet Maghrebi Driss Oukabir marokkói származású spanyol férfiról, aki feltehetőleg a

furgont bérelte.

Máris elfogtak egy gyanúsítottat

A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a merénylettel kapcsolatban – közölték rendőrségi források a TVE spanyol közszolgálati televízióval.

Ellentmond a sajtónak a katalán kormány belügyi tanácsadója

A katalán kormány belügyi tanácsosa azt mondta, hogy egy halottja és 32 sebesültje van a Barcelonában csütörtök délután elkövetett gázolásos merényletnek, a sebesültek közül tíz állapota súlyos.

Joaquim Forn a tragédia helyszínének közelében az újságírók kérdéseire válaszolva az áldozatok számára vonatkozó sajtójelentéseket „túlzónak” nevezte.

Több spanyol újság egybehangzóan legkevesebb 13 halottról, illetve mintegy 60 sérültről tett említést.

Forn ugyanakkor maga is hozzátette, hogy a halálos áldozatok száma növekedhet.

Nincs magyar a halottak, sem a sérültek között

A barcelonai főkonzulátushoz csütörtök estig nem érkezett jelentés magyar érintettségről a Barcelonában történt terrortámadással kapcsolatban, egy magyar jelentkezett tájékoztatásért – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-vel.

A KKM közleménye szerint a főkonzulátus folyamatosan kapcsolatban áll az illetékes hatóságokkal, és minden szükséges konzuli segítséget megad a Barcelonában tartózkodó állampolgároknak és az érdeklődő hozzátartozóknak.

Az Iszlám Állam lehet a támadás hátterében

Nagyon valószínű, hogy a délutáni barcelonai gázolásos merénylet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet cselekménye mondat Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1-en csütörtök este.

Horváth József szerint a módszer az Iszlám Állam kéznyomát viseli magán. Az eddigiekhez képest az a különbség, hogy most az elkövetők nem késekkel, hanem lőfegyverekkel is rendelkeznek, és újdonság a túszszedő akció is.

Kitért arra, hogy Spanyolországban eddig nem történt ilyen merénylet, az Iszlám Állam tehát ezzel az akciójával felrajzolta a „térképére” ezt az országot is.

Azzal kapcsolatban, hogy miért éppen Barcelonában követhették el a merényletet, úgy vélekedett: egyszerűen éppen ott voltak most olyanok, akiket fel tudott használni a terrorszervezet. Hozzáfűzte: legalább az előkészítési szakaszban szükség volt olyanokra, akik ismerik a helyi viszonyokat is, tehát huzamosabb ideje ott lehettek.

A terrortámadás

Csütörtök délután egy furgon hajtott az emberek közé Barcelonában, sokan megsérültek, az áldozatok számáról ellentmondásos információk jelentek meg. A járdára felhajtó autó vezetője a helyszínről gyalog elmenekült és behatolt egy közeli török étterembe, ahol elbarikádozta magát és túszokat ejtett. Egy muszlim férfi bérelte azt a kisteherautót, amellyel a gázolásos merényletet elkövették – közölte az El Periódico című katalán napilap hivatalos forrásokra hivatkozva.

A rendőrség terrortámadásnak minősítette a történteket.

Egyes források két merénylőt említettek, és lövöldözésről adtak hírt. A rendőrség cáfolta, hogy lövöldözés történt volna, ugyanakkor keres egy másik furgont, amelyet állítólag a támadás elkövetői béreltek, feltehetően azzal akartak elmenekülni.

 

Az Európában elkövetett gázolásos terrorcselekmények kronológiája

  • 2007. június 30. NAGY-BRITANNIA: Egy Jeep Cherokee típusú terepjáró próbált nagy sebességgel áttörni a nyugat-skóciai nagyváros repülőterének központi üvegajtaján, de ott fennakadt, és nem jutott be a terminál belterületére. A vezető kétszer is megpróbálta betörni a bejáraton, de sikertelenül. A jármű teljesen lángba borult, a kiugró, égő ruházatú vezetőt az utasok a földre teperték. A kocsinak volt még egy utasa, akit a biztonságiak húztak ki a járműből, és rövid küzdelem után legyűrték.
  • 2014. december 21. FRANCIAORSZÁG: Dijon város központjában hajtott a járókelők közé egy férfi „Allah Akbar” kiáltással. Tizenegy ember sérült meg, közülük kettő súlyosan.
  • 2014. december 22. FRANCIAORSZÁG: Tízen megsérültek, amikor egy autós furgonjával belehajtott a tömegbe a nyugat-franciaországi Nantes belvárosában a karácsonyi vásárban. A sofőr azt kiáltotta: „Allah Akbar”, majd megszúrta magát egy késsel.
  • 2016. július 14. FRANCIAORSZÁG: Nizzában a francia nemzeti ünnep estéjén egy 31 éves tunéziai férfi a város híres tengerparti sétányán kamionnal hajtott a tömegbe. A tettest a rendőrök lelőtték. A terrortámadásnak, amelyet két nappal később az Iszlám Állam vállalt magára, 86 halálos áldozata volt.
  • 2016. december 19. NÉMETORSZÁG: Egy 24 éves tunéziai férfi Berlin egyik legforgalmasabb karácsonyi vásárán a tömegbe hajtott, és 12 embert halálra gázolt egy kamionnal, amelynek lengyel sofőrjét korábban agyonlőtte, a sebesültek száma 56 volt. A merényletért a felelősséget 20-án az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vállalta. A merénylőt, aki elmenekült a helyszínről, december 23-án Milánóban lőtték le olasz rendőrök tűzharc után.
  • 2017. március 22. NAGY-BRITANNIA: Londonban, a brit parlament melletti Westminster-hídon egy terrorista támadó először gyalogosok közé hajtott, majd járműjével a híd korlátjának ütközött. Ezután a kocsit hátrahagyva a parlament mellett járőröző rendőrökre támadt késsel. A rendőrök lelőtték a támadót. A merényletben öten meghaltak, ötvenen megsérültek. A cselekményt az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. Az elkövető, az 52 éves, kenti születésű Khalid Masood.
  • 2017. március 23. BELGIUM: Járókelők közé hajtott egy autós az Antwerpen egyik belvárosi sétálóutcájában. Senki sem sérült meg, a francia rendszámú autót rövid üldözés után sikerült megállítani. A járművet vezető tunéziai származású férfit elfogták, és terrorcselekmény kísérlete miatt vádat emeltek ellene.
  • 2017. április 7. SVÉDORSZÁG: Stockholm belvárosában egy teherautó sétálóutcába, majd pedig egy bevásárlóközpontba hajtott, és négy embert halálra gázolt, tizenötöt pedig megsebesített. (Április 28-án ötre emelkedett az áldozatok száma, egy elgázolt nő a kórházban vesztette életét.) A merényletet az Iszlám Állam vállalta magára. A furgon vezetőjét, az Üzbegisztánból származó Rakhmat Akilovot letartóztatták.
  • 2017. június 3. NAGY-BRITANNIA: London belvárosában a London hídon egy furgon nagy sebességgel felhajtott a járdára és több gyalogost elütött, majd a járműből kiugrottak a támadók és késsel támadtak a járókelőkre a Borough Market környékén. A merényletben nyolc ember (több külföldi) halt meg, és 48-an megsérültek. A három elkövetőt a kivonuló fegyveres rendőri egységek agyonlőtték. A támadást másnap az Iszlám Állam vállalta magára.
  • 2017. június 19. NAGY-BRITANNIA: London északi részén, a Seven Sisters Roadnál egy furgon hajtott a közelben lévő mecsetből távozók közé. Egy ember meghalt, kilenc megsérült. A furgon vezetőjét, Darren Osborne-t őrizetbe vették.
  • 2017. június 19. FRANCIAORSZÁG: Párizsban, a Champs-Elysée-n egy autó szándékosan egy rendőrségi konvoj élén haladó furgonba rohant. A jármű kigyulladt, a támadó meghalt, más nem sérült meg. A kocsiban fegyvert is találtak.
  • 2017. augusztus 9. FRANCIAORSZÁG: A Párizs északnyugati peremén fekvő Levallois-Perret nevű elővárosban egy férfi autójával szándékosan katonák közé hajtott. Hat katona megsérült, közülük hárman súlyosan, de nem életveszélyesen. A gyanúsítottat, aki algériai állampolgár, később lövöldözés közben elfogták az A16-os autópályán.
  • (Borítóképünkön gyászolók a barcelonai merénylet helyszínén. Fotó: AFP / Javier Soriano)

    Ezek is érdekelhetik