Csángómagyarság

2019.01.28. 06:15

Zsúfolásig megtelt az első moldvai magyar misén a bákói templom

Zsúfolásig megtelt vasárnap délután a bákói Szent Miklós-plébániatemplom a jászvásári püspökség által engedélyezett első magyar nyelvű misére – mondta el Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vallási felelőse.

Bákó, 2019. január 27. Pusztinai asszonyok csángó népviseletben a romániai Bákóban, a Szent Miklós-templomban tartott elsõ magyar nyelvû római katolikus szentmise után 2019. január 27-én. Engedélyezte a jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak moldvai megye székhelyén. MTI/Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A Jászvásári Római Katolikus Püspökség a hét folyamán engedélyezte, hogy a Bákó főterének szomszédságában található templomban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartsanak.

Az egyházmegye 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy a püspök által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerülhet sor.

A kommunizmus bukása után a moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kérései mindeddig elutasításba ütköztek.

Résztvevők moldvai csángó népviseletben a szentmisén
Fotó: Veres Nándor / MTI Fotó

Nyisztor Tinka elmondta,

igazi ünnepi hangulat uralkodott a templomban, amit az is jelzett, hogy 6-8 csángó faluból népviseletbe öltözve érkezett a hívek egy-egy csoportja.

Hozzátette: az első magyar misét egyórás szentségimádás előzte meg, és már erre is majdnem megtelt a templom. A szentségimádás során többek között a keresztúti áhítatosságot imádkozták, melynek minden stációja után egy-egy magyar éneket énekeltek el.

„Olyan tiszta szívből énekelt mindenki és olyan szakralitása volt az egésznek, hogy érezni lehetett az erőt, ami a közösségben van”

- mondta Nyisztor Tinka, aki szerint a jelenlévők többsége tudta a magyar énekeket, és felszabadultan énekelt.

A Szent Miklós-templom a romániai Bákóban
Fotó: Veres Nándor / MTI Fotó

Az első magyar misét Ciobanu János nyugalmazott pap celebrálta, aki korábban a Bihar megyei Belényesen szolgált, és nyugdíjasként tért vissza szülőföldjére. Prédikációja központjába azt állította, hogy a híveknek a mindennapok során is példaértékű életet kell élniük.

A magyar nyelv valamely nyelvjárását még őrző moldvai csángók csaknem harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért.

Nyisztor Tinka korábban elmondta: készül közzétenni azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben. Petru Gherghel, az egyházmegyét 1990 óta vezető püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.

Varga András (Andrei Varga) bogdánfalvi (Valea Seaca) plébános az első magyar nyelvű római katolikus szentmisén.
Fotó: Veres Nándor / MTI

Nyisztor Tinka azt is megjegyezte: a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.

Borítókép: Pusztinai asszonyok csángó népviseletben a romániai Bákóban, a Szent Miklós-templomban tartott első magyar nyelvű szentmise után január 27-én

MTI / Veres Nándor

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!