Járvány

2020.04.28. 14:13

Európa-szerte szigorú intézkedéseket hoznak a járvánnyal kapcsolatos álhírek ellen

A koronavírus-világjárvány a politikai, gazdasági és társadalmi hatásain túl a valós tényeken alapuló tájékozódáshoz és valós információhoz fűződő jogra is jelentős befolyással van. A médiában nap mint nap kerülnek nyilvánosságra álhírek, félelemkeltésre alkalmas, félrevezető állítások, amelyek terjedése világszerte komoly problémát jelent, ezért több ország szigorú fellépéssel válaszolt a jelenségre – olvasható a Századvég Alapítvány kedden kiadott elemzésében.

A járvány által előidézett veszélyhelyzetben a releváns büntetőjogi tényállásokkal kapcsolatban a rémhírterjesztés – amelyen a magyar Országgyűlés március 31-i hatállyal szigorított –, a közveszéllyel fenyegetés, valamint külön az álhírekre vonatkozó jogszabályok és intézkedések kerülnek előtérbe.

Rémhírterjesztésre vonatkozó jogszabályi háttérrel Németország, illetve az Amerikai Egyesült Államok is rendelkezik. Mindkét országban pénzbírság és/vagy 5-20 évnyi szabadságvesztés róható ki az adott eset súlyosságától függően.

Közveszéllyel fenyegetésről már az országok szélesebb köre rendelkezik. Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Románia, Svédország és az Egyesült Államok is pénzbírsággal és/vagy több évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, ha valaki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon, tudatosan olyan valótlan tényt állít, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.

A járványkezelés és rendkívüli jogrendek kontextusában kifejezetten az álhírek megfékezésére irányuló jogszabályok és intézkedések képezik a releváns kategóriát. Lássuk, az egyes országokban hogyan küzdenek ezek ellen:

A francia parlament által 2018-ban elfogadott, az információk manipulációja elleni küzdelemre vonatkozó törvény az elsők között volt Nyugat-Európában, amely hivatalosan is bünteti – egy év szabadságvesztéssel és 75 ezer euró pénzbírsággal – az álhírek közlését a választásokat megelőző három hónapban.

Németország bár büntetőjogi háttérrel nem rendelkezik e kérdéskörben, az álhír terjesztőjét a bejegyzés törlésére, hivatalos cáfolat megjelenítésére és a jogellenes cselekedet abbahagyására kötelezi, ezen túlmenően pedig polgárjogi szankciók is kivethetők az online médiában megjelenő álhírekkel szembeni fellépés érdekében abban az esetben, ha személyiségi jogsértés is történik.

Svédországban a sajtóombudsman felelős azért, hogy a közösségi médiát egyéni kérésre vagy hivatalból vizsgálja a „helyes kiadói gyakorlat alkalmazásának” lehetséges megsértéseivel kapcsolatban, ideértve a közzétett információk pontosságát is; s amennyiben problémát észlel, jelentse a Svéd Sajtótanácsnak, amely megbírságolhatja a rosszhiszemű kiadókat.

A járványhelyzetben a brit Rapid Response Unit és a román Nemzeti Kommunikációs Kezelési és Szabályozási Hatóság felhatalmazással bír, hogy kifejezetten a koronavírussal kapcsolatos, médiában és online térben történő álhíreket kiszűrje, valamint lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a nyilvánosság megfelelő, objektív módon tájékozódhasson.

Semmi különös nincs a magyar szabályozásban

Mindezek alapján elmondható, hogy

Európa számos országa rendelkezik valótlan állításokra vonatkozó büntetőjogi háttérrel, s vezetett be a közelmúltban további szabályozásokat és intézkedéseket e tekintetben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben.

Következésképpen egyértelműen megállapítható, hogy

Magyarország koronavírus elleni védekezésről szóló törvénye az álhíreket érintően sem példa nélküli a nemzetközi színtéren.

Ezek is érdekelhetik