Ország-világ

2020.12.30. 06:23

Elszámolták magukat a hollandok: az EU-ban utolsóként kezdik az oltást

Vezető szakember nevezte szégyenteljesnek Hollandia vakcina-stratégiáját, miután a liberális nyugati államban csak január második hetében kezdődik az oltási kampány. A kritikák és rémisztő halálozási adatok mindenesetre nincsenek hatással Mark Rutte kormányfő népszerűségi statisztikáira, aki a jövő márciusban esedékes parlamenti választásokat követően jó eséllyel újra hatalomra kerül.

Amennyiben így történik, Rutte az Európai Tanácsban Orbán Viktor és Angela Merkel mellett lesz rekorder – írja a Magyar Nemzet.

A holland központi statisztikai hivatal (CBS) friss adatai szerint 2020-ban az országban a koronavírus-járvány következményeként tizenháromezerrel több ember halt meg, mint az előzetesen várható volt.

Hollandiában az ilyen mértékű „túlhalálozásra” a második világháború óta nem volt példa

adta hírül a NOS holland közszolgálati média. Számszerűsítve: 2020. január elseje és december 20-a között összesen 162 ezer ember vesztette életét a legnagyobb Benelux-államban (Ebben már a nem vírusfertőzött halálesetek is benne foglaltak – a szerk.)

A NOS egy másik, a minap közzétett cikkében pedig élesen bírálták a hágai kormány járványkezelését. Épp Roel Coutinho, a holland közegészségügyi hatóság (RIVM) korábbi igazgatója küldte melegebb éghajlatra az illetékes döntéshozókat, mondván:

kínos és megdöbbentő, hogy míg az európai uniós államok zöme már javában oltja a lakosságot, Hollandiában az oltási kampány az EU- ban utoljára, csak január közepén veszi kezdetét.

„Minden hét számít. A helyzet drámai, ez emberéletekbe fog kerülni. […] Megfizetjük az árát annak, hogy későn kezdtük el megtervezni a vakcina-stratégiát”

- vélekedett a szakember. A NOS szerint kifejtette: a kabinet túl későn jött rá, hogy a koronavírussal szembeni oltóanyag szétosztása, annak logisztikai kihívásai bizony nem hasonlíthatók az influenzaoltások rendszeréhez. Coutinho egyúttal kritizálta, hogy a kormány nem fogadta meg a holland Egészségügyi Tanács (Gezondheidsraad) javaslatát, miszerint a veszélyeztetett korosztályt még az egészségügyi személyzet előtt oltani kellene.

Hollandiában az oltási kampány január második hetében, egyelőre három helyszínen kezdődik,

majd január 18-tól az ország összesen huszonöt egészségügyi intézményében kezdődik meg a személyzet vakcinával való ellátása.

Az ország a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett vakcinából 8,4 millió dózist rendelt elő jövő októberig, míg az – egyelőre uniós forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező AstraZenecától 11,7 millió adag vakcinát kötött le. A Modernától kisebb mennyiségben, három millió dózisban érkezhet majd oltóanyag Hollandiába a jövő őszig.

MARK RUTTE KÉNYELMES ELŐNYBEN VAN

Akárcsak Európa más részein, idén a hágai belpolitikát is tematizálta a vírushelyzet, ráadásul a hollandok lesznek az első olyan EU-tagállam, ahol már az európai válság kialakulását követően tartanak parlamenti választásokat.

A jövő márciusi voksolás alkalmával tehát járványkezelésből vizsgázik a hágai kormánykoalíció.

Noha bőven akadnak a fentihez hasonló, a Rutte-kormánnyal szemben szkeptikus hangok, a friss közvélemény-kutatások szerint a liberális holland miniszterelnöknek és pártjának, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) tömörülésnek igazából nincs félnivalójuk.

A VVD támogatottságát a hagyományosan töredezett pártrendszerrel bíró országban jelenleg bitang erős 28 százalékra mérik. Összehasonlításképp: a 2017-es választások alkalmával Rutte a voksok alig több, mint huszonegy százalékával került vissza a miniszterelnöki székbe.

A társadalom megosztottságát mindenesetre szintén jól jelzi, hogy a második helyre gyakorlatilag hosszú évek óta bebetonozta magát a Geert Wilders vezette Szabadságpárt. A bevándorlás-és iszlámellenes tömörülés – politikai programját tekintve a VVD szöges ellentéte – jelenleg tizenkét százalékos támogatottsággal bír a kutatások szerint, tehát nagyjából ugyanolyan választási teljesítményre lehet majd képes, mint négy évvel ezelőtt. A jelenleg népszerű, legalább tíz százalékos támogatottságra becsült holland pártok között vannak a kormánykoalíció olyan tagpártjai is, mint a liberális D66, illetve a holland kereszténydemokraták.

Orbán és Merkel mellett

Amennyiben Mark Rutte vezetésével alakul ismét kormány jövőre Hágában, a liberális politikus Hollandia leghosszabb ideje hatalmon lévő miniszterelnöke lehet. E sorok írásakor a rekordot a kereszténydemokrata Ruud Lubbers tartja, aki három cikluson keresztül volt holland miniszterelnök. Rutte az esetleges 2021-es győzelemmel immár negyedszerre kerülhet hatalomra, de az első, általa vezetett kormány 2012-ben, idő előtt megbukott.

Európai szinten mindez azt jelentheti, hogy Mark Rutte Orbán Viktor és Angela Merkel mellett lehet csúcstartó az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.

Ismert, a magyar miniszterelnök november végén vált a nem folytonos kormányzati ciklusokkal leghosszabb ideje regnáló hazai kormányfővé. Angela Merkel pedig 2005 novembere óta van hatalmon Németországban és noha Helmut Kohl tizenhat éves kancellári rekordját még nem érte be, egyértelmű veteránnak számít a jelenlegi európai országvezetők között.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!