egyelőre nincs megállapodás

2021.01.19. 06:19

Káoszba fulladt a minimálbér körüli vita, már az emelés is kérdéses

Pár száz forintos nettó összegen múlik a minimálbér és a garantált bérminimum emelése: ha a szakszervezetek nem fogadják el a négyszázalékos, kompromisszumos munkaadói bérjavaslatot, akkor megállapodás híján előfordulhat, hogy nem emelkednek a kötelező legkisebb keresetek. Az elhúzódó vitát már így is megérzik a munkavállalók.

Holnap ül ismét tárgyalóasztalhoz a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegéről egyeztetni a munkaadói és a munkavállalói oldal.

A vita már nemcsak az emelés mértékéről szól, látszólag politikai színezetet is kapott.

Legutóbb, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának múlt heti ülésén a munkaadók továbbra is tartották magukat a három százalék körüli béremelési javaslatukhoz, míg a szakszervezetek nem engedtek az ötszázalékos követelésükből.

A kétoldalú informális egyeztetéseken ugyanakkor a munkaadók kompromisszumos javaslattal álltak elő: négyszázalékos minimálbér- és bérminimum-emelésbe már hajlandók beleegyezni, amennyiben pedig júliustól a 2016-ban kötött többéves bérmegállapodás kritériumai szerint lehetőség nyílik a szociális hozzájárulási adó további csökkentésére, további egy százalékkal nőhetne a két minimálbér.

A szakszervezetek a nem nyilvános egyeztetésen még elfogadhatónak tartották a javaslatot, amellyel a minimálbér összege bruttó 167 400 forintra, a bérminimum 219 ezer forintra emelkedne.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, megállapodnának a munkaadókkal a négyszázalékos emelésben annak érdekében, hogy ne a 2020-as összegek legyenek idén is érvényesek.

Ha ugyanis nem születik megállapodás a szociális partnerek között, akkor nem változik a kötelező legkisebb kereset összege, ezzel számos szociális juttatás reálértéken csökkenne.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke legutóbbi nyilatkozatában viszont már a kormányra mutogatott,

ezzel politikai mederbe terelve a bérvitát.

A Napi.hu-nak adott nyilatkozatában ugyan elismerte,

a Maszsz is elfogadta a munkaadók korábbi, informális ajánlatát, ugyanakkor most már elfogadhatatlannak tartják, hogy öt százalék alatt maradjon az emelés, ez alatt nem írnak alá bérmegállapodást.

Kordás leszögezte: ha nem változnak februártól sem a kötelező legkisebb bérek, mert nincs kétoldalú egyezség, az kizárólag a kormány hibája, mivel – megállapodás híján – nem döntött.

A szakszervezeti vezető úgy véli, ha nem születik egyezség január végéig, tehát egyedül a Munkástanácsok egyezne bele a szakszervezeti oldalról a négyszázalékos, illetve az esetleges júliusi, további egyszázalékos emelésbe, akkor a kormánynak kell igazságot tennie.

Ez a felvetés ugyanakkor nem állja meg a helyét, mivel a kormány – igazodva az európai uniós elvárásokhoz – jelen van ugyan az egyeztetéseken, de nem kívánja meghatározni a minimálbérek összegét.

A kabinet álláspontja a tárgyalások kezdete óta világos: a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell alkut elérniük.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a harmadik szakszervezeti konföderáció, a Liga Szakszervezetek is nyitott a kompromisszumra, ugyanakkor felfelé kerekítené a négyszázalékos emelés utáni bruttó összegeket, vagyis a minimálbér 167 400 forintos összegét 168 ezer forintra, a garantált bérminimum 219 ezer forintos összegét pedig 220 ezer forintra.

Fotó: Magyar Nemzet

Azt, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség visszakozott az informálisan egyszer már általuk is elfogadott négyszázalékos emeléstől, azt mutatja, döntésüknek politikai okai is lehetnek.

Kordás László, a pártállami szakszervezet jogutódja, a Maszsz elnöke szoros kapcsolatot ápol a Gyurcsány családdal.

Gyurcsány kormányzása idején a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt, manapság pedig a Dobrev Klára által szervezett fórumokon rendre amellett áll ki, hogy az Európai Bizottsághoz kell utalni tagállami hatáskörből a bérkérdést. Kordás sem 2018-ban, sem 2015-ben nem írta alá a bérmegállapodásokat.

Ha most sem megy bele az alkuba, akkor félő, január után februártól sem nő a legkisebb keresetűek fizetése.

Ezek is érdekelhetik