Ország-világ

2021.07.05. 07:22

A kiárusított ország: Gyurcsányék újabb képmutatása

A baloldal azzal támadja az Orbán-kormányt, hogy privatizál. A múltat azonban nem lehet eltörölni.

Fotós: Szigetváry Zsolt

Fotós: Szigetváry Zsolt

Érdekes fordulatokat vesz a magyarországi baloldal retorikája, Gyurcsány Ferenc és szövetségesei azzal kezdték el vádolni az Orbán-kormányt, hogy privatizálja a közvagyont. Ezzel mintha feje tetejére állna a magyar politika, ugyanis ez olyannyira nem igaz, hogy pont az ellenkezője a valóság – írja a Magyar Nemzet.

A baloldal ugyanis ész nélkül árusított ki szinte mindent, amit csak lehetett. Ez történt a közművagyonnal is, amikor 1995-ben, egy év alatt hat regionális áramszolgáltató, öt gázszolgáltató és több stratégiai erőmű került idegen kezekbe. No nem magyarba, hanem főként német és francia állami tulajdonban lévő vállalatokhoz.

És hogy mi minden jutott vagy jutott volna – ha időközben egy részét nem akadályozzák meg – hasonló sorsra, azt jól mutatja a 2007-es vagyontörvény. A következő „menüsort” tartalmazta a balliberális kormány tervezete:

„Értékesíthető lesz a Szerencsejáték Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. és a Nemzeti Színház Zrt. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-ben megszűnik a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdon, hasonlóan a Hochtief-csoport birtokában lévő Budapest Air­port Zrt. esetében is.

A Magyar Villamos Művek Zrt.-ben a 99 százalékos tartós állami tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökken, így több mint 24 százaléknyi részvény eladhatóvá válik. Ugyancsak értékesíthető lesz a Magyar Posta Zrt. közel 25 százaléka azzal, hogy a tartós állami tulajdon ebben a cégben is 75 százalék plusz egy szavazatra mérséklődik. Megszűnik a tartós állami tulajdon a Sportlétesítmények Vállalat Zrt. 75 százalékára is. Eladható lesz a Nemzeti Tankönyvkiadó még tartós állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazat tulajdoni hányada, hasonlóan a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazat részesedéséhez. A Tokaj Kereskedőház is értékesíthetővé válik a jelenlegi 99 százalékos tartós állami tulajdon megszűnésével. Kikerülnek a tartós állami tulajdon köréből a foglalkoztatási célú közhasznú társaságok, különböző kutatóintézetek, vízművek, hadiipari cégek. Megszűnik a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdoni arány a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben, az 50 százalék plusz egy szavazat a Kopint-Datorg Szervezési és Adatfeldolgozási Zrt.-ben és a szintén 50 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdoni arány az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.-ben is.”

A Fidesz már akkor azt követelte, hogy azonnal állítsák le a stratégiai cégek eladását. A balliberális kormányok ráadásul úgy privatizálták a közvagyon jelentős részét, hogy az nem járult hozzá a gyorsabb és stabilabb növekedéshez és az életszínvonal emelkedéséhez. Sőt mindezek ellenére a magyar gazdaság egyre rosszabb helyzetbe került. Olyannyira, hogy az unión belül nálunk volt a legkisebb a növekedés és a legnagyobb az államháztartási hiány.

Az államadósságot sem sikerült csökkenő pályára állítani, annak pont az ellenkezője történt: a privatizációs bevételeket is hozzászámolva a balliberális vezetés lényegében megduplázta az államadósság mértékét.

Az Orbán-kormány 2010-től ezen a téren is teljesen más politikát folytatott, mint a baloldali elődök. A vagyonpolitika elsődleges célja az állami vagyon gyarapítása, észszerű és gazdaságos hasznosítása lett. Nagyjából hetven százalékkal bővült 2010 óta a nemzeti vagyon, ezen belül a vállalatokban nyilvántartott részesedések össz­értéke több mint a duplájára emelkedett. Megnőtt az állami szerepvállalás a stratégiai ágazatokban, így például a rezsicsökkentés eredményeinek a megőrzéséhez célzott vállalatfelvásárlásokkal létrejött a Nemzeti Közművek.

A bankrendszer meghatározó százalékban hazai kézbe került, a kormány pedig jelezte azt is: az ország érdekeit is az szolgálja, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ismét többségében magyar állami vagy magyar magántulajdonban legyen.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 7-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!