Vadászati világkiállítás

2021.09.26. 18:42

Semjén: a vadászat még nem állt olyan kihívás előtt, mint most (videó)

A vadászat a történelem során még nem volt olyan kihívás előtt, mint a mi korunkban, amikor megkérdőjelezik a vadászat legitimitását, jogosságát, helyességét; a vadászat azonban az ember és a természet felől nézve is legitim – jelentette ki Semjén Zsolt az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás vasárnapi programjában Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitóján a Hungexpón a vadászat legitimitását többi között azzal indokolta, hogy az ember antropológiájának meghatározó része az ősidőktől származó vadászszenvedélye, mint mondta, ennek mai megvalósulása a vadászati kultúra.

Semjén Zsolt szerint mindezek miatt nem nekünk kell magyarázkodnunk a tekintetben, hogy miért vadászunk, az szorul magyarázatra, hogy

miért tagadja meg valaki az őseinek az örökségét, és miért tekint előítéletesen a vadászokra és a vadászatra.

Kiemelte, sem agrárium, sem erdőgazdálkodás, sem valódi természetvédelem nem létezik fenntartható vadászat nélkül, amelyre egyúttal a mennyiségi és minőségi vadgazdálkodáshoz is szükség van. Ha ezeket az érveket a társadalomnak elmondják, akkor lesznek ugyan viták, de most van az a pillanat, amikor defenzívából, offenzívába kell átmenni, mert ha ezt most nem tesszük meg, a gyerekeink és az unokáink már nem fognak vadászni. Ez pedig az emberiség egyik nagy értékének és nagy hagyományának a pusztulását jelentené.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Magyarországon a vadászat védelmét piramisformában alakították ki. A következő hetekben tartó világkiállítás a piramis csúcsa, a következő szinten az ország három részében kialakított nagy múzeumi kiállítások állnak.

  • Keszthelyen a látogatók Windich-Grätz herceg és Hidvégi Béla vadász gyűjteményét tekinthetik meg.
  • Vásárosnaményban magángyűjteményekkel,
  • az ország középső részén, Hatvanban az Országos Vadászati Múzeumban a Kárpát-medence vadászati értékeivel
  • találkozhatnak az érdeklődők. A piramis következő szintjén pedig az országban működő 1500 vadásztársaság által szervezett helyi rendezvények állnak. Ezek azt szolgálják, hogy

    közel vigyék az emberekhez a vadászat értékeit.

    A rendezvényen Semjén Zsolt a CIC elnökétől, George Amantól vehette át a CIC érdemérmének arany fokozatát, amelyet a vad védelemért végzett kimagasló munkát végző embereknek adományoz a szervezet.

    Kovács Zoltán: a magyar vadgazdálkodás példaértékű

    Magyarországon példaértékű a vadgazdálkodás, a természeti kincsek kezelése – mondta Kovács Zoltán kormánybiztos. A Fenntartható Vadgazdálkodásról Szóló Együttműködés (CPW) vadvilág fórumának megnyitó plenáris ülésén elmondta: 5 évvel ezelőtt alakították ki azt a jogi keretet, amely ma a vadászatot szabályozza.

    Kovács Zoltán arra biztatta a konferencia résztvevőit, tekintsék meg a magyar utat, mert lehet, hogy találnak olyan elemet, amelyet saját országaikban is alkalmazni tudnak. A világkiállítás jelmondatáról pedig megjegyezte,

    az, hogy egyek vagyunk a természettel, azt jelenti, minden szükséges és rendelkezésre álló eszközzel biztosítani kell a természeti környezet fenntartható használatát.

    Elizabeth Maruma Mrema, a Biológiai Sokféleség Egyezmény főtitkára videóüzenetében elmondta, a Fenntartható vadgazdálkodással foglalkozó együttműködési partnerség 14 nemzetközi szervezetből áll. A partnerségi szervezetet 2013-ban hozták létre, célja, hogy a szárazföldi gerinces vadon élő állatokkal való fenntartható gazdálkodást előmozdítsa a biológiai sokszínűség megőrzésével.

    Egyedülálló műalkotás a szarvas totem

    Világszínvonalú és egyedálló műalkotásnak nevezte a hullajtott agancsok felhasználásával készült üdvözlőkaput Kovács Zoltán.

    A kormánybiztos köszönetet mondott az állami erdőgazdaságoknak, amelyek a szoborhoz szükséges hullajtott agancs felét gyűjtötték össze. A többi agancs pedig az ország szinte összes vadgazdálkodással foglalkozó vadásztársaságától származott.

    Közölte, nem ez a végső helye a szobornak, azt ugyanis Keszthelyre szállítják, ahol a Festetics Múzeum kertjébe kerül. Kovács Zoltán megjegyezte, a szobor idővel átalakul majd, ugyanis

    az agancsot a nap fehérre szívja, ezért idővel a csodaszarvas szobor fehér színűvé válik.

    Szőke Gábor Miklós, a szobrot készítő művész felidézte, 2,5 évvel ezelőtt kérték fel, hogy tervezzen agancsokból egy kaput, kapu installációt, ami a világkiállításon köszönti az embereket. Néhány megbeszélés után alakult ki a csodaszarvas szobor koncepciója. A művész elmondta,

    a csodaszarvas a magyarok toteme, ezért lett a szobor címe is az, hogy Totem.

    Hozzátette, még sosem dolgozott aganccsal, amely nagyon izgalmas anyag és nincs belőle két egyforma. Szőke Gábor Miklós közölte, a 10 tonna hullajtott agancs felhasználásával készült szobor egy csodaszarvas bőgő bika, aminek a száján keresztül lehet bemenni a világkiállításra, ez az első amivel találkoznak az emberek, így szimbolikusan az egy a természettel üzenetet is hordozza.

    Az agancsok összegyűjtését nemzeti összefogásnak nevezte és elmondta, hogy a szobrot alkotó agancsok gím és dám szarvasoktól, valamint őzbakoktól származnak.

    Ezek is érdekelhetik