Infografikával

2022.06.20. 08:02

A nép pártján, a nép nélkül – így omlott össze a Jobbik

Támogatói legnagyobb részét elvesztette, a parlamenti küszöb alá esett a népszerűsége, belső küzdelmek erodálják.

Bő egy hónapja azzal zártam az épp tisztújításon áteső Jobbik helyzetét elemző cikkemet, hogy bár Jakab Péter sikeresen megvédte pozícióját, nem lehet nyugodt, és valószínűleg jobban teszi, ha gyakrabban néz majd a háta mögé, mint eddig.

„Azt azonban nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan bizonyossággá válik a gyanúm, miszerint a pártelnöknek megint akadnak ellenségei a párton, mi több, az elnökségen belül” – kezdi cikkét a Mandinerben Pálfy Dániel Ábel.

Jakab Péter azóta lemondott tisztségéről, miután elnökségének tagjai megpróbálták megpuccsolni, ráadásul épp a helyettesének választott Potocskáné Kőrösi Anita vezetésével.

Mindez azért érdekes, mert sok minden történt az utóbbi néhány ciklusban a magyar politikában, de az nem volt jellemző, hogy egy harmad-negyed vonalbeli politikus puccsoljon meg egy pártelnököt. A történet megértéséhez tehát érdemes alaposabban megnézni, mi történt valójában. A Jobbik a 2018-as országgyűlési választáson kapott 1,1 millió listás szavazattal történelmi csúcsot ért el – összehasonlításképpen: a 2022-es választáson a teljes ellenzéki összefogás 1,9 millió szavazatot kapott. A párt ezzel együtt kudarcként élte meg az eredményt, és Vona Gábor elnök ígéretéhez híven lemondott, majd a pártpolitikát is otthagyta. A megüresedett helyért azonnal megindult a vetélkedés. A Vona Gábor által korábban háttérbe szorított radikálisokat képviselő Toroczkai László és Dúró Dóra sikertelenül próbálta megszerezni a vezetést, Sneider Tamás kiszorította őket a pártból – írja a Mandiner.

Megszületett a párizsis kenyeret és paprikás krumplit fogyasztó, vidékről jött, a magyarokért harcosan kiálló, lázadó politikus brandje.

A kiszorított tagoknak azonban, mint utóbb kiderült, volt B tervük, Novák Előddel együtt kiléptek, és megalapították a Mi Hazánk Mozgalmat, amely augusztusra párttá alakult. Később csatlakozott hozzájuk két parlamenti képviselő, Apáti István és Fülöp Erik, tizenkét polgármester, számos önkormányzati politikus és rengeteg régi Jobbik-tag. Sneider Tamás gyengekezű elnöknek bizonyult, nem sikerült egyben tartania a belső konfliktusokkal terhelt, oszladozóban lévő szervezetet. Volner János 2018 őszén még tett egy kísérletet, hogy átvegye a párt vezetését, válaszul Sneiderék kizárták a frakcióból, ő pedig távozott a Jobbikból. A párt népszerűsége ebben az időszakban folyamatosan csökkent, a 2019-es EP-választáson elért 6 százalékos, történelmi mélypontot jelentő eredménye pedig egyértelművé tette, hogy nagy bajban van.

Az őszi önkormányzati választáson aztán megvalósult a korábban elképzelhetetlen: a Jobbik számos helyen közösen indult a baloldali és liberális pártokkal, nem valami fényes eredménnyel.

És akkor jött Jakab…

A Jobbik utóbbi négy évének történetében kulcsmomentum volt az eredetileg 2019 őszére kiírt, majd 2020 januárjára halasztott tisztújítás.

Jakab Péter ősszel még visszalépett, mert a választmány nem fogadta el a követeléseit, de január­ban már teljes győzelmet aratott. Ő lett a párt elnöke, elérte, hogy a következő tisztújítást a 2022-es választás után tartsák, és kérésének megfelelően saját embereivel rakta tele az elnökséget.

Vagy fordítva történt?

Egy volt jobbikos parlamenti képviselő lapunknak azt mondja, valójában nem Jakabnak volt csapata, hanem a Jobbik egyik erőcsoportja keresett magának megfelelő vezetőt, akivel hatalomra kerülhet, és Jakab Péterre esett a választás.

Hozzátette, Jakab először nem akart pártvezető lenni, csak később „kapta el a gépszíj”. Ha elfogadjuk ezt, egy olyan kép rajzolódik ki, hogy Jakab azokat követelte az elnökségbe, akik őt „kitalálták”, hiszen csak így választhatták meg. Ez a csoport mindent feltett Jakab Péterre, ő pedig vállalta a szerepet. Tisztogatás indult, Sneider Tamást, majd Varga-Damm Andreát is kiszorították a frakcióból és a szervezetből, rajtuk kívül távozott a régiek közül Szávay István, Bana Tibor és Bencsik János is – írja a Mandiner.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!
Forrás: Mandiner

A mélyponton lévő szervezetben nem maradtak erős, ismert karakterek, rutinos, népszerű politikusai mind távoztak, nagyrészt a korábbi másod-harmad vonalat képviselők vették át a vezetést. Jakab is közéjük tartozott.

Jakab látványos és sokszor botrányt keltő akcióival, provokatív parlamenti megnyilvánulásaival sikeresen növelte követőinek számát a Facebookon, sorra nyerte a lájkversenyt, és egyre inkább dominálni kezdte a pártot.

A Jobbikkal kapcsolatos hírek többsége már ekkor róla szólt, és ez csak erősödött, miután az ellenzéki vezetők közül elsőként jelentette be, hogy indul a miniszterelnök-jelöltségért a baloldali összefogás által szervezett előválasztáson.

A párt népszerűsége 2020 végére visszaerősödött a 10 százalék körüli szintre, Jakab pedig meglepetésre egészen a miniszterelnök-jelölti előválasztásig több közvélemény-kutató méréseiben rendszeresen vezetett. Úgy látszott, minden rendben, de mint később kiderült, ezzel elérték a plafont.

Hogy milyen mértékben dominálta a Jobbikot, az akkor látszott igazán, amikor nem jutott be a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójába.

Népszerűségének visszaesésével a párt is gyengült, ami arra utal, hogy az új támogatók, akiknek a nagy része elsősorban Jakab- és csak aztán Jobbik-szavazó volt, elfordultak tőlük. Az elnök korábban maga is elismerte, hogy nem feltétlenül vezető­ alkat, és utóbb az is kiderült, a szervezetet elsősorban nem ő, hanem a mögötte állók irányították.

Messze nem csak Jakabé tehát a felelősség a Jobbik bukásáért, ő hozta, amit tudott.

Gyurcsány halálos ölelése

Az viszont igenis Jakab Péter felelőssége, hogy a Jobbik az ő vezetésével követte el mind közül valószínűleg a legnagyobb történelmi hibát, amely szerepet játszott abban, hogy a megszűnés közelébe került: szövetséget kötött a balliberális oldallal. Ezáltal meghasonlott önmagával, hiszen a Gyurcsány Ferenccel, az MSZP-vel és a többiekkel kötött szövetségével homlokegyenest szembement a 2003-ban elfogadott alapító nyilatkozattal, amelyben úgy fogalmaztak:

A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője még beleült Orbán Viktor miniszterelnöki székébe is 2019-ben / MTI / Illyés Tibor

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában