Ukrán válság

2023.04.01. 07:03

Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját követeli

402. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner híreiből válogatunk.

Ukrán mentőegységek dolgoznak egy orosz rakétatámadásban találatot kapott épület romjainál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. március 31-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Andrij Andrijenko

Két hónap házi őrizetet kapott a kijevi Pecserszka Lavra apátja

Egy ukrán bíróság két hónap házi őrizetre ítélte a kijevi Pecserszka Lavra (barlangkolostor) apátját, Pavlo metropolitát szombaton - számolt be az ukrán média.

Ukrán Ortodox Egyház (UPC) apátját azzal gyanúsítják, hogy vallási megosztottságot szított, és támogatta Oroszország ukrajnai háborúját.

Pavlót elektromos lábbilincs hordására kötelezték, és megtiltották, hogy kapcsolatba lépjen a hívekkel. A 61 éves apát tagadja az ellene felhozott vádakat, és azt állítja: ügye politikailag motivált.

Pavlo a riportereknek azt mondta: háza nem alkalmas lakhatásra, nincs, amin aludhatna, nincs fűtés, se villany, sem konyha.

A rendőrség reggel házkutatást is tartott a metropolitánál. Szombaton több tucat hívő tüntetett a kijevi barlangkolostor előtt.

Kijev azzal vádolja az Ukrán Ortodox Egyházat (UPC) - a második legnépesebb ukrajnai ortodox egyházat -, hogy kapcsolatban áll az Orosz Ortodox Egyházzal (RPC), amely szerinte támogatja Moszkva ukrajnai háborúját. Az UPC azt állítja, hogy 2022 májusában, a háború kezdete után három hónappal függetlenítette magát az Orosz Ortodox Egyháztól.

Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre az Ukrán Ortodox Egyház több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszka Lavrában is. Az SZBU szerint a házkutatások során "oroszbarát" irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint "gyanús" orosz állampolgárokat találtak.

Az ukrán kulturális minisztérium döntése alapján az UPC szerzeteseinek március 29-ig el kellett volna hagyniuk a barlangkolostort, de erre eddig nem került sor. A kormány a bérleti szerződés megsértésére hivatkozva vonta meg a bérleti jogot az UPC-től.

A Pecserszka Lavra a történelmi Rusz egyik első, Ukrajnának pedig a legrégebbi kolostora, a keleti szláv kereszténység legfontosabb központja. Az 1051-ben alapított kolostor 1990-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, az állami tulajdonban lévő épületegyüttesben több múzeum és szentély működik.

Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját követeli

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját követelte szombati videóüzenetében az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij azt kifogásolta, hogy Oroszország egy nappal korábban "megölt egy öthónapos gyermeket", ma pedig átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét. "Nehéz elképzelni valamit, ami jobban mutatja az efféle intézmények teljes csődjét" - mondta az ukrán vezető.

Korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter "a történelem legrosszabb áprilisi tréfájának" nevezte Oroszország elnökségét.

A Biztonsági Tanács elnöksége havonta váltakozik, az öt állandó tag és a tíz nem állandó tag ábécésorrendben váltja egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában elnökölt a testületben, akkor, amikor háborút indított Ukrajna ellen.

Eközben Ukrajna újabb szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Vállalatok százai és több mint 650 személy került fel "a feketelistára" - közölte Zelenszkij.

A szankciós listára az orosz pénzügyminisztérium és az orosz parlament felsőháza, valamint az iráni Forradalmi Gárda is felkerült. Iránt azzal gyanúsítják, hogy harci drónokkal látja el Oroszországot, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni légicsapásokhoz használ.

A büntetőintézkedések többsége tíz évre szól, ám a listáról csak keveseknek van vagyona van Ukrajnában.

Az új szankciós listán ukrán nevek is szerepelnek, többek között Vjacseszlav Bohuzlajev, a Motor Sich ukrán turbinagyár volt igazgatója. A vállalat székhelye a dél-ukrajnai Zaporizzsjában található. A cégvezető tavaly ősz óta előzetes letartóztatásban van, mert a gyanú szerint összejátszott Oroszországgal.

Észak-Korea azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy nukleáris fegyverhez akar jutni

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető befolyásos húga, Kim Jo Dzsong azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy nukleáris fegyverhez akar jutni - jelentette szombaton a KCNA észak-koreai hírügynökség.

Kim Jo Dzsong egy olyan online petícióra alapozza a vádját, amely megjelent Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának honlapján, de eddig mindössze 611-en írtak alá, távol attól a 25 ezres számtól 90 napon belül, amely esetén az elnöknek nyilvánosan állást kell foglalnia róla. Kim szerint a petíció akár az elnöki kabinet "sötét terve" is lehet, de semmivel sem támasztotta alá ezt az állítását.

Kim szerint Zelenszkij saját országa sorsával hazardírozik. Az ukrán hatóságok "gyógyíthatatlan megalomániában szenvednek", azt hiszik, legyőzhetik Oroszországot. Ezzel "létüket fenyegető nukleáris katasztrófát idézhetnek elő" - tette hozzá az észak-koreai vezető húga, aki az Észak-Koreát vezető Munkáspárt központi bizottságának alosztályvezetője.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán tisztségviselők több esetben is nyíltan hangoztatták nukleáris ambícióikat, egyebek között a tavalyi müncheni biztonságpolitikai konferencián. Óva intette Ukrajnát attól, hogy az Egyesült Államok általi védelemre hagyatkozzon.

Ha Zelenszkijék arra alapoznak, hogy elkerülhetik Oroszország megsemmisítő hatalmas tüzét abban az esetben, ha bemenekülnek az amerikai nukleáris védernyő alá, amely egyébként már több helyen lyukas, akkor rossz úton járnak, a halálba vezetőn

 - mondta.

Az ukrán elnöki honlapon megjelent petíciót csütörtökön indították el, azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: Moszkva taktikai nukleáris fegyvereket telepítene Fehéroroszországba. A kérvény támogatói azt akarják elérni, hogy telepítsenek amerikai atomfegyvereket Ukrajnába, vagy az ország fejlesszen saját nukleáris arzenált.

160 tankot kap Ukrajna Németországtól

A német védelmi miniszter bejelentette, hogy a NATO-országok összesen 160 tankot küldenek Ukrajnába. Két zászlóalj Leopard-2 harckocsit és négy zászlóalj Leopard-1 harckocsit- mondta a védelmi miniszter.

Orosz lövészek megsemmisítettek egy amerikai radart Herszon közelében

Az éjszakai órákban orosz tüzérek megsemmisítettek egy, az Egyesült Államokban gyártott ukrán mobil ellenütemező radarállomást (RLS) a Herszon melletti Sztanyiszlav település környékén – mondta a helyzetet ismerő forrás RIA Novosztyinak.

Száz új lengyel gyártmányú páncélozott járművet rendeltek az ukránok

Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól - jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szombaton a Siemianowice Slaskiében található gyártólétesítményben tett látogatása során.

Morawiecki elmondta: személyesen kapta a megrendelést Denisz Smihal ukrán miniszterelnöktől.

A rozsomákról elnevezett 22 tonnás páncélozott személyszállító járműben a vezetőn kívül a parancsnok, a lövész és nyolc katona fér el, és harmincmilliméteres automata ágyúval van felszerelve.

A KTO Rosomak a finn Patria vállalat által fejlesztett és gyártott Patria AMV Lengyelországban licenc-gyártott változata. Az ukrán beszerzés uniós és amerikai pénzügyi támogatással valósul meg.

A lengyel kormányfő szerint a megrendelés annak jele, hogy erős hadiipar van alakulóban a térségben. Hozzátette: egyebek között Szlovéniával és Szaúd-Arábiával is tárgyalnak további beszerzésekről.

A Siemianowice Slaskie-i üzem kapacitása jelenleg évi száz jármű, de Morawiecki jelezte, egyeztet a gyár vezetőivel ennek megduplázásáról.

Hatalmas csapást mértek az oroszok az ukránokra Krasznolimannál

Az elmúlt nap folyamán a középső orosz haderőcsoport az Ukrán Fegyveres Erők száz harcosát semmisítette meg Krasznoliman irányában - írja a Lenta.

Az ügynökség szerint az orosz katonák tüzérséggel, nehéz lángszóró rendszerekkel és repülőgépekkel támadták meg az ukrán fegyveres erők állásait. A támadásokat a Luhanszki Népköztársasághoz tartozó Chervonaya Dibrova és a Donyecki Népköztársaság Terny települései közelében mérték az ukrán egységekre.

Ez Oroszország új stratégiája

Vlagyimir Putyin aláírta az új orosz külpolitikai stratégiát, amelynek célja a nyugati "dominancia" visszaszorítása, valamint Kína és India kulcsfontosságú partnerként való meghatározása a jövőre nézve - írja a The Guardian.

Az új dokumentum bebetonozza az Oroszország és a Nyugat közötti mély, hidegháborús jellegű szakítást Moszkva ukrajnai offenzívája miatt. A stratégiai dokumentum szerint: az orosz föderáció prioritásként kívánja kezelni az Egyesült Államok és más barátságtalan országok világpolitikai dominanciája maradványainak felszámolását.

A Kreml honlapján közzétett 42 oldalas dokumentum szerint Oroszország célja, hogy "megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy bármely állam elutasítsa a neokolonialista és hegemón célokat". Oroszország kiemelte a Kínával és Indiával való kapcsolatokat, és hangsúlyozta "az eurázsiai kontinensen található baráti, szuverén globális hatalmi és fejlődési központokkal való kapcsolatok és koordináció elmélyítésének" fontosságát.

Az orosz védelmi miniszter több muníciót ígért a csapatoknak

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a lőszerellátás fokozását ígérte az Ukrajnát megszálló orosz erőknek ukrajnai főhadiszállásukon tett látogatásán.

A védelmi minisztérium szombaton tette közzé a Telegramon azt a videót, amelyen látható, hogy Sojgu magas rangú katonatisztekkel, köztük Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.

Sojgu egyebek mellett az orosz csapatok lőszerellátásának fokozását ígérte. Mint mondta: "Meghatározták a leggyorsabban fogyó lőszerek rendszeres utánpótlásának mennyiségét, és megteszik a szükséges intézkedéseket ezek növelésére".

Eközben Oroszországban szombaton megkezdődött az éves tavaszi katonai sorozás. Az erről szóló rendeletet csütörtökön tette közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A rendelet értelmében a sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer, 18 és 27 év közötti orosz állampolgárra vonatkozik.

Vlagyimir Cimljanszkij, a fegyveres erők vezérkarának ellentengernagya elmondta, hogy a behívottak közül senkit sem küldenek Ukrajnába harcolni.

2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at.

Ukrán csapatmozgások Zaporizsjánál

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) nagyszámú katonát gyűjtöttek össze Zaporozsje térségében, hogy átkeljenek a Dnyeperen. Ezt április 1-jén, szombaton jelentette be Vlagyimir Rogov " Oroszországgal vagyunk " mozgalom elnöke – írja a RIA Novosztyi.

Megkezdődött a tavaszi hadkötelezettség Oroszországban

Oroszországban április 1-jén, szombaton megkezdődött a tavaszi hadkötelezettség az ország fegyveres erőiben, ami július 15-ig tart. Vlagyimir Putyin elnök megfelelő rendeletét a hivatalos jogi információs portálon tették közzé.

A dokumentum szövege szerint a katonai szolgálatról és a katonai szolgálatról szóló szövetségi törvény értelmében 147 000 embert terveznek küldeni a hadseregbe.

Emellett az államfői rendelet szabályozza azon katonák, tengerészek, őrmesterek és művezetők szolgálatból való elbocsátását, akiknek a sorkatonai szolgálati ideje lejár.

Az ukrán erők 70 orosz támadást vertek vissza

Az orosz csapatok a jelentések szerint a Donyecki területen lévő Lyman, Bakhmut, Avdiivka és Marinka felé irányuló offenzívák végrehajtására összpontosítják erőfeszítéseiket. Az ukrán erők március 31-én több mint 70 orosz támadást vertek vissza ezeken az irányokon - közölte reggeli frissítésében az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

Ukrán bázisokat semmisítettek meg az orosz fegyveresek

Az orosz fegyveres erők "Dél" csoportjának támadó egységei Donyeck irányában, Marjinka térségében romboltak le két ukrán erődítményt – mondta Ivan Bigma, a csoport sajtóközpontjának vezetője a RIA Novosztyinak. 

"A csata során az ellenség legalább 15 embert veszített" - közölte. Az orosz harcosok akcióit tankok és páncélosok támogatták.

Marjinka Donyeck külvárosa – ez az egyik olyan pont, ahonnan Donyecket rendszeresen tüzérségi lövedékekkel lövik az ukránok.

Fehéroroszország provokációtól tart

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy intenzívebb tárgyalásokat folytatott Oroszországgal a nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítéséről, azt állítva, hogy a szomszédos Lengyelország a megtámadását tervezi. 

Fehéroroszország különleges erők kontingensét telepítette Ukrajnával közös déli határára, „hogy megakadályozza a provokációkat" 

– tette hozzá.

Oroszország egy hónapra az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke lett

Április 1-jétől Oroszország egy hónapra az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke lett, a várakozásoknak megfelelően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elnököl majd a Biztonsági Tanácsban egy sor ülésen – írja a RIA Novosztyi nyomán az Origo.

A Biztonsági Tanács nem tervez hivatalos üléseket Ukrajnával kapcsolatban áprilisra. Valószínű azonban, hogy az ukrán kérdésekkel foglalkozó találkozókat továbbra is megtartják.

Április 6. körül várhatóan informális ülést tart az ENSZ BT, ahol megvitatják a gyermekek különleges katonai műveleti övezetből való evakuálását.

Szergej Lavrov várhatóan a hónap vége felé érkezik New Yorkba. Amikor legutóbb az ENSZ-központban járt (2022 szeptemberében), a küldöttség az utolsó pillanatban kapott csak vízumot.

Zelenszkij: Az ukránok kibírják ezt a háborút

Az ukránok kibírják ezt a háborút. Megszabadítjuk földünket és népünket az orosz rabszolgaságtól. És lesz egy nap, amikor a világ hallani fogja, hogy Ukrajna számára helyreállt az igazságszolgáltatás

– mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök.

Óriáshitelt kap Ukrajna

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa 

négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának.

Az IMF közleménye szerint 

a hitelprogram két ütemben valósul meg.

 A 2023-2024-es időszakra tervezett első szakasz a 2023-ra szóló stabil költségvetés létrehozására, a fenntartható dezinfláció és a stabil árfolyam, valamint a hosszú távú pénzügyi stabilitás megteremtésére összpontosít.

 A második szakaszban a hangsúlyt a nagyratörőbb szerkezeti reformokra helyezik, amelyeknek a célja megerősíteni a makrogazdasági stabilitást, támogatni a fellendülést és fokozni a gazdasági ellenálló-képességet.

A 15,6 milliárd dolláros hitelprogram egy nagyobb, 115 milliárd dolláros nemzetközi támogatási csomag része, amellyel Ukrajna sürgős finanszírozási igényeit akarják kielégíteni - mutatott rá az IMF.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. március 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5709 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4186 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében– tájékoztatta az MTI-t az Országos  Rendőr-főkapitányság.

Vonattal 43 ember – köztük 14 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 31-én 43 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában