Diplomácia

2024.02.20. 14:11

A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti EU-elnöksége (videó)

A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti európai uniós elnöksége, amikor a valós teljesítmény lesz a középpontban a csatlakozási tárgyalások során, nem a megfelelés a politikai nyomásgyakorlásnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, írja az MTI.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és Georgia közötti társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a magyar minden idők leginkább bővítésbarát elnöksége lesz, amikor is minden egyes országot a saját teljesítménye alapján fognak megítélni a csatlakozási folyamat során.

Nem fogjuk engedni, hogy mesterségesen összekössék egyes országok csatlakozási folyamatait. Nem fogjuk engedni, hogy bármely, csatlakozni vágyó ország lemaradó csatlakozási folyamata túszul ejtse a jobban teljesítőkét

– közölte.

„A valódi teljesítményt fogjuk a középpontba állítani a csatlakozási tárgyalások során, nem valamifajta politikai nyomásgyakorlásnak akarunk megfelelni, amely ráadásul külső szereplőktől, Európai Unión kívüli országoktól vagy NGO-któl származik” – hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy hazánk álláspontja szerint a csatlakozási tárgyalás során nem jelent érdemet az, ha valamelyik tagjelölt háborúban áll, sőt a közösségnek nem szabadna importálnia semmifajta fegyveres konfliktust.

„A bővítési folyamat pont arról kell szóljon, hogy a stabilitást és a békés fejlődés lehetőségét terjessze ki a jelenlegi Európai Unió területén kívülre is, s közel sem az a cél, hogy behozzuk a háborús konfliktust, a háborús veszélyt magába az Európai Unióba” – jelentette ki.

 

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a magyar elnökség idején a realitások talaján kívánják tartani a csatlakozási folyamatot, észszerű elvárásokat akarnak támasztani a tagjelöltekkel szemben. Példaként felhozta, hogy a tagság megadása előtt nem lehet elvárni azt, hogy egy adott ország száz százalékban idomuljon a közösség kül- és biztonságpolitikájához, ugyanis a regionális realitásokat is figyelembe kell venni.

„Azt sem fogjuk engedni, hogy bár jól hangzó, de nonszensz dolgokat tűzzenek ki (...) Nem szabad olyan célkitűzéseket sem kitűzni, amelyeknek például EU-tagországok sem tudnak megfelelni” – mondta, az egyenlő mérce fontosságát hangoztatva.

„Én mindig áhítattal hallgatom, amikor egyes tagországok arról beszélnek, hogy az igazságszolgáltatás tiszteletét és függetlenségét hogyan kell fejleszteni az egyes tagjelölt országokban, aztán utána pedig azt követelik tőlünk, hogy egy szélsőbaloldali verőembert engedjünk ki, vagy fejtsünk ki nyomást az igazságszolgáltatásra, hogy az milyen döntést hozzon” – fűzte hozzá.

Kifejtette, hogy Magyarország az idei év második felében szeretné hozzásegítené Szerbiát az új csatlakozási fejezetek megnyitásához, Montenegrót több fejezet lezárásához, Bosznia-Hercegovinát, Georgiát és Moldovát pedig a valós, érdemi tárgyalások megindításához.

A miniszter tudatta, hogy rendkívül nehéz időszakban kerül sor a magyar elnökségre, amikor folyamatosan romlik a kontinens globális befolyása, versenyképessége és biztonsági helyzete.

„Magyarország erős Európában, erős Európai Unióban érdekelt, s az Európai Unió erejét két szempont adja. Egyrészt maguk az erős tagállamok (...) Másrészt pedig az újonnan érkezők lendülete, dinamikája, frissessége. És az utóbbiakra hatalmas nagy szüksége van ma az Európai Uniónak” – figyelmeztetett.

„Olyan új tagállamok kellenek az Európai Uniónak, amelyek hozzák ezt az új lendületet és a frissességet, mint például a nyugat-balkáni országok vagy Georgia vagy Moldova” – vélekedett.

Aláhúzta, hogy a jelenlegi helyzetben az EU-nak legalább akkora, sőt talán még nagyobb szüksége is van az újonnan csatlakozókra, mint fordítva, a probléma csak annyi, hogy mindennek a belátása még nem történt meg.

Utóbbi kapcsán a blokk „kétszínűségét” sérelmezte, mondván, hogy a nyilvánosság előtt minden tagállam rendkívül támogatónak mutatkozik a bővítési politikát illetően, viszont zárt ajtók mögött más a helyzet.

„Folyamatosan mesterséges akadályokat gördítettek egyes európai uniós tagországok és azok vezetői a csatlakozási folyamat útjába. Itt elég erőteljesen kettős mérce alkalmazásáról van szó” – emelte ki.

Mielőbb fel kell venni a nyugat-balkáni államokat az EU-ba

Az Európai Unió „sírás és jajveszékelés” helyett úgy tudná leginkább elejét venni a Nyugat-Balkánon tapasztalható külső, adott esetben orosz befolyásszerzési kísérleteknek, ha minél előbb felvenné tagjai közé a térség államait – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és Georgia közötti társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta:

akik a nyugat-balkáni külső befolyásszerzéssel riogatnak, azok „magukra vonják a gyanút, hogy a Holdról jöttek”, ugyanis teljesen természetes, hogy a regionális integrációkhoz nem tartozó országokban a nagyhatalmak befolyást próbálnak szerezni.

„És nyilvánvalóan nem csak az oroszok próbálják ezt meg, hanem mások is. Például mi, az Európai Unió, ugye mi szeretnénk, ha nekünk lenne a legnagyobb befolyásunk a Nyugat-Balkánra, ezt ne rejtsük már véka alá” – fogalmazott.

Majd kiemelte, hogy ehhez az EU van legjobb pozícióban, mindössze meg kellene végre nyitnia a kapuit a régió országai előtt, és akkor le is kerülne a napirendről az ottani befolyásszerzés kérdése.

Ennek kapcsán pedig arra figyelmeztetett, hogy ezt csupán addig tudja megtenni a blokk, amíg magas a szóban forgó államokban a tagság támogatottsága, ami folyamatosan csökken. „Minél tovább húzzuk a csatlakozási folyamatot, annál inkább nő a szkepticizmus” – mondta.

„Tehát itt nem sírni kell, meg nem jajveszékelni, meg nem meglepődni, hogy mások is befolyást akarnak szerezni, hanem bele kell állni a meccsbe, előre kell menni, és be kell őket engedni az Európai Unióba” – szögezte le.

Szijjártó Péter a szavai szerint az EU részéről tapasztalható kettős mércét és kétszínűséget sérelmezte, ami a magyar soros elnökség alatt is nehezítő tényező lesz. A bővítési politika kudarcának okaként is a kétszínűséget nevezte meg, rámutatva, hogy egyes országok vezetői „mindenfajta szégyenérzet nélkül mondanak mást a nyilvánosság előtt, mint amit aztán tesznek a döntéshozataluk során”.

Majd leszögezte, hogy ezen álláspontokban lehet egyfajta félelem is attól, hogy „a liberális mainstream majd nem tud annyira érvényesülni, ha a balkáni józan ész bekerül az európai uniós döntéshozatalba”.

Ugyanakkor kifejtette, hogy az idei európai parlamenti választás „reménysugarat” jelent, amely ezt a jelenséget némiképp háttérbe szoríthatja.

Reméljük, hogy olyan választási eredmény születik, ahol a patrióta jobboldali pártok a korábbinál jobb eredményt érnek el, nagyobb súlyra tesznek szert az Európai Parlamentben, és akkor az olyan észszerű célkitűzéseknek, mint amiket mi fogalmazunk meg, nagyobb esélye lesz arra, hogy sikerre tudjuk őket vinni

– jelentette ki.

A miniszter érintette az ukrán csatlakozási folyamatot is, amelyben a következő feladat az úgynevezett tárgyalási keret összeállítása. Aláhúzta: ez egyhangú döntéshozatalt igényel, így a magyar kormány is érvényesíteni tudja a maga szempontjait, elsősorban a kárpátaljai közösség jogainak területén.

„Ha egy állam csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, akkor az európai alapértékeket tiszteletben kell tartania. Ezek közé tartozik a nemzeti közösségek jogának tisztelete. Nekünk itt egy világos elvárásunk van. Azt gondoljuk, hogy Ukrajna akkor mondhatja el magáról, hogy tiszteli a magyar nemzeti közösség jogait, hogyha visszatér a 2015-ös állapothoz” – tudatta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában