Közel-keleti konfliktus

2024.04.18. 06:49

New Yorkban több tucat Izrael ellen tüntető diákot vettek őrizetbe

Az izraeli–palesztin háború 195. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Palesztin-párti tüntetők egy korábbi megmozduláson New Yorkban

Fotó: AFP

New Yorkban több tucat Izrael ellen tüntető diákot vettek őrizetbe a Columbia Egyetemnél

Számos Izrael-ellenes tüntetőt őrizetbe vettek New Yorkban a Columbia Egyetem területén, akik szerda reggel kezdtek ülőtiltakozást az intézmény bejáratánál.

A felvételek alapján a New York-i rendőrség buszaira tereltek több tucat tüntetőt, aki egy palesztinpárti diákszervezet hívására vert sátrat az egyetem bejárata előtti füves területen. Az Egyesült Államok elit egyetemei közé sorolt Columbia rektora, Minouche Shafik üzenetet küldött a diákszervezet vezetőjének, ami szerint a rendkívüli körülmények, rendkívüli lépéseket tettek szükségessé. Hozzátette, hogy a tüntetést kezdett hallgatók szabályok és előírások hosszú listáját sértették meg.

A diákok azt követelték az egyetem vezetésétől, hogy szakítsa meg a kapcsolatot olyan a cégekkel, amelyek kötődnek Izraelhez.

A tüntetők között volt Isra Hirsi, egy demokrata kongresszusi képviselő, Ilhan Omar lánya, akit a tiltakozáson való részvétele miatt felfüggesztett a felsőoktatási intézmény, a Barnard College, amelynek hallgatója.

Illusztráció/ Palasztinpárti tüntetők egy korábbi megmozduláson 
Fotó: AFP

Szerdán – azon a napon, amikor az egyetemen tiltakozás kezdődött – a Columbia Egyetem rektora és több vezetője Washingtonban kongresszusi meghallgatáson vett részt, aminek témája az intézményen belül tapasztalt antiszemitizmus volt. Az egyetemi vezetők határozottan az egyetem szabályzatába ütközőnek mondták a népirtásra való felszólítást.

Egy hasonló meghallgatáson a közelmúltban ugyanerre a kérdésre kitérő választ adott a Harvard Egyetem rektora, aki nem sokkal később lemondott posztjáról.

Szintén csütörtökön

a Google közölte, hogy elbocsátotta 28 alkalmazottját, aki az informatikai vállalat több irodájában ülősztrájkot kezdett azt követelve, hogy a cég mondjon fel egy 1,2 milliárd dolláros megbízási szerződést az izraeli kormánnyal. 

A szerződés felhőalapú szolgáltatásról szól az izraeli védelmi erők számára. A New Yorkban és Kaliforniában tüntető alkalmazottakat szintén hatósági erővel kellett eltávolítani, közülük 9 embert tartóztattak le.

Nem engedélyezték Franciaországban a radikális baloldal „Palesztináról” tervezett konferenciáját

A közrend megzavarásának veszélyére hivatkozva az észak-franciaországi Lille egyeteme lemondta, majd a francia rendőrség betiltotta az Engedetlen Franciaország vezetőjének, Jean-Luc Mélenchonnak „Palesztináról” tervezett konferenciáját, amelyet a radikális baloldali politikus Rima Hassan francia-palesztin emberi jogi aktivista részvételével tartott volna csütörtökön.

A konferenciát eredetileg a lille-i egyetemen tartották volna, de az intézmény lemondta a rendezvényt, mert attól tartott, hogy a nemzetközi feszültségek nem teszik lehetővé „a viták nyugalmát”. Az Engedetlen Franciaország nevű párt ezután bejelentette, hogy a konferenciát más helyszínen tartják meg.

A prefektúra szerint azonban „a több szervezet által közzétett mozgósítási felhívások gyülekezésekhez (...) és összecsapásokhoz vezethetnek a köztereken a fokozott geopolitikai feszültségek légkörében”. A hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztonsági erőket csütörtökre már kirendelték a Lille-Aston Villa európai kupamérkőzés, valamint a varsói gettófelkelésre való megemlékezés biztosítására a lille-i zsinagógához, miközben az országban március végén a legmagasabb szintre emelkedett a terrorkészültség.

A választási kampány kellős közepén nagyon súlyos precedenst jelent a demokráciánkra nézve az a döntés, hogy lemondanak egy olyan nyilvános rendezvényt, amelyen a politikai ellenzék tagjai vettek volna részt

– jelentette ki Jean-Luc Mélenchon, aki a betiltást „egy banánköztársasághoz illő hatalmi visszaélésnek” nevezte.

A betiltást több helyi képviselő is követelte Emmanuel Macron államfő pártjából és az ellenzéki jobboldalról, mégpedig elsősorban a rendezvény plakátja miatt, amely egy Izraelt, Ciszjordániát és a Gázai övezetet magába foglaló területet ábrázolt, rajta „Szabad Palesztina” felirattal és a konferenciát szervező diákegyesület nevével. A bírálók szerint ez az ábrázolás Izrael állam tagadását jelenti, amit a diákegyesület tagad.

Az Engedetlen Franciaország, amely a Gázai övezetben indított izraeli hadműveletet tette az európai parlamenti választásokat megelőző kampányának középpontjába, elítélte, hogy az izraeli kormány „feltétel nélküli támogatói a konferenciából politikai ügyet csinálnak”.

Emmanuel Macron csütörtökön Brüsszelben jelezte, azt szeretné, hogy „mindenki kifejezhesse a véleményét a köztársaság törvényeinek tiszteletben tartásával”.

A köztársaság törvényeinek tiszteletben tartása mellett vagyok. Utána viszont mindig is amellett vagyok, hogy az emberek szabadon kifejezhessék magukat, még akkor is, ha ellenzem az elképzeléseiket

– mondta a francia elnök az európai uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

„Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a mostani időkben minden hang szabadon megszólalhasson, és utána mindenki képes legyen felvenni a harcot a szabadon kifejtett érvekkel” – tette hozzá.

FRANCE-POLITICS-INTERNATIONAL-MACRON-ELYSEE-UKRAINE-SUPPORT-CONFERENCE
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök 
Fotó: Mathilde Kaczkowski / Forrás:  Hans Lucas via AFP

„Nem osztom Jean-Luc Mélenchon látásmódját a dolgokról, sem a közel-keleti konfliktusról, sem sok más kérdésről, de fontosnak tartom, hogy kifejthesse a véleményét. És ugyanez vonatkozik Éric Zemmourra is” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Éric Zemmour, a francia jobboldali Reconquete! (Visszahódítás) párt alapító elnöke a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián (NatCon) szólalt fel szerdán Brüsszelben.

Jean-Luc Mélenchon „Palesztináról” szóló konferenciájával kapcsolatban az államfő elmondta: a rendezvény mellett elkötelezett „bizonyos szervezetek és egyesületek egyértelműen antiszemita és anticionista álláspontokat képviselnek”.

„A köztársaság bünteti a rasszista és antiszemita megjegyzéseket” – hívta fel a figyelmet. „Vannak bírák, akiknek az a dolguk, hogy ezt megítéljék, és felmérjék a közrenddel kapcsolatos kérdéseket” – mondta Emmanuel Macron.

Eközben Párizsban is betiltott a prefektúra egy rendezvényt: a rasszizmus és az iszlamofóbia ellen vasárnapra tervezett tüntetést, szintén a közrend megzavarásának veszélyére hivatkozva.

A felvonulás, amely a felhívás szerint „a fiatalok elleni rendőri bűncselekményeket ítélte volna el, valószínűleg olyan csoportokat vonzana, amelyek szándékosan keresik az összetűzést a rendfenntartó erőkkel, ami a közrend megzavarásának valós veszélyét hordozza magában” – áll a prefektúra csütörtöki közleményében.

A rendeletben azt is megjegyzik,

hogy a menet, amely a gázai gyerekekre is rá kívánja irányítani a figyelmet, a Közel-Keleten jelenleg tapasztalható feszültségek miatt (...) olyan jellegű, hogy magában hordozza az antiszemita jelszavakat is

– írta a hatóság.

Szankciókat jelentett be Irán ellen a brit és az amerikai kormány az Izrael elleni támadás miatt

Szankciókat jelentett be Iránnal szemben csütörtökön a brit és az amerikai kormány az Izrael ellen múlt szombaton végrehajtott támadás miatt. A közösen kidolgozott és bevezetett intézkedéscsomag elsősorban az iráni fegyveres erők irányító testületeit, magas rangú vezetőit és beszállító intézményeit érinti. 

Irán szombat éjjel - a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított csapásra válaszul - több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a brit, az amerikai, a francia és a jordániai légierővel együttműködve megsemmisítette. 

Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen
Fotó: Abedin Taherkenareh / Forrás: MTI/EPA

A londoni külügyminisztérium és az amerikai pénzügyminisztérium közös csütörtöki ismertetése szerint a szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba, és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni, illetve amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltatók részéről. Utóbbi tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is vonatkozik. 

A beutazási tilalom elrendelésének elsősorban Nagy-Britannia esetében van jelentősége, mivel London az Egyesült Államokkal ellentétben teljes körű diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Iránnal, és közvetlen menetrendszerű légijáratok is közlekednek a két ország között. 

A csütörtökön bejelentett pénzügyi szankciók Nagy-Britannia részéről a hivatalos ismertetés szerint azt jelentik, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos brit területen vagy bárhol a világon bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy vagy intézmény birtokában vannak vagy ellenőrzése alatt állnak. 

A közös brit-amerikai szankciók érintettjei között szerepel mások mellett az iráni fegyveres erők teljes vezérkara, az iráni forradalmi gárda haditengerészete és az iráni hadsereg egyesített műveleti parancsnoksága. 

Személyi szankciókkal sújtotta London és Washington Mohammad Reza Astiani védelmi minisztert, Golamali Rasid vezérőrnagyot, a műveleti parancsnokság főparancsnokát és Szaíd Mir Ahmad Núsint, az iráni katonai repülőgépipari konglomerátum igazgatóját. 

Ugyancsak szankciókat léptetett érvénybe a brit és az amerikai kormány olyan szervezetek és vállalatok ellen, amelyek támadó drónok és rakéták gyártásához nyújtanak technológiai támogatást. 

A londoni külügyminisztérium hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában, hogy Nagy-Britannia fegyverembargót tart érvényben Iránnal szemben, és tavaly 154 különböző szankcióintézkedést léptetett hatályba iráni szervezetek és személyek ellen.

Megrázó gázai fotóval nyerte meg a World Press Photo fődíját a Reuters fotósa

Egy halott kisgyermeket dajkáló palesztin nőről készült kép nyerte el csütörtökön Amszterdamban a World Press Photo nemzetközi sajtófotóversenyen az év fotója díjat. A gyászt és veszteséget ábrázoló, megrázó fényképet tavaly a Gázai övezet déli részének egy kórházában készítette Mohammed Szálem, a Reuters fotósa.

Az ötéves, Saly nevű unokahúga fehér lepedőbe csavart testét a karjaiban tartó, 36 éves palesztin nőt Szálem tavaly október 17-én pillantotta meg a Hán-Júniszban működő Nasszer kórháznál, ahol a családok az izraeli rakétatámadásban elhunyt hozzátartozóikat keresték.

A World Press Photo Alapítvány által 2024. április 18-án közreadott felvételen a 36 éves Inász Abu Maamár öleli magához az izraeli légicsapás következtében elhunyt ötéves unokahúgának, Szálihnak a holttestét a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2023. október 17-én. A fényképet Mohamed Szálem, a Reuters fotóriportere készítette a 2024-es év hírkép egyedi kategóriájában az ázsiai régióban, amellyel elnyerte az Év Sajtófotója díjat a World Press Photo nemzetközi sajtófotóversenyen 2024. április 18-án
Fotó: Mohamed Szálem / Forrás: MTI/EPA/World Press Photo Alapítvány

Az amszterdami díjátadó ünnepségen Rickey Rogers, a Reuters képanyagokért és videofilmekért felelős globális szerkesztője Szálem nevében elmondta, hogy a fotóriporter nagyra értékeli az elismerést, főként azért, mert ez lehetőséget nyújt arra, hogy nagyobb közönséghez juthasson el a képe. Hozzátette: Szálem reméli, hogy a díjazott fotó sokakat ráébreszt arra, hogy a háború milyen emberi áldozatokkal jár, és milyen hatása van a gyerekekre.

A zsűri indoklása szerint Szálem „nagy gonddal és tisztelettel komponált” győztes képe „egyszerre nyújt metaforikus és valódi bepillantást az elképzelhetetlen veszteségbe”.

A fotós az először novemberben publikált kép keletkezését felidézve korábban elmondta: „Az emberek fejvesztve rohantak egyik helyről a másikra, alig várták, hogy megtudják szeretteik sorsát, és ez a nő megragadta a figyelmemet, ahogy a kislány testét tartotta, és nem volt hajlandó elengedni”.

A 39 éves palesztin Szálem, aki 2003 óta dolgozik a Reutersnek, 2010-ben már a díjazottak közé került a World Press Photo sajtófotóversenyen.

A WPP zsűrije 130 ország 3851 pályázó fotósának 61 062 fotójából választotta ki az idei győztes képeket.

Az év fotóriportja díjat a dél-afrikai Lee-Ann Olwage kapta a Madagaszkáron demenciával küzdő emberek helyzetét ábrázoló, megható riportjáért, amely a GEO magazinban jelent meg.

A díjazottak között volt még a hosszú távú projekt kategóriában a venezuelai Alejandro Cegarra, aki 2018-tól a mexikói bevándorlópolitika változását ábrázolta The Two Walls című képsorozatával, amelyet a The New York Times és a Bloomberg publikált.

Julia Kocsetova ukrán sajtófotós és dokumentumfilmes pedig a nyitott formátum kategória díjazottja lett War is Personal című munkájával, amely az ukrajnai háborút dokumentálta a képek, költészet, hang és zene dokumentarista stílusú összefűzésével.

Az amszterdami székhelyű World Press Photo Foundation csütörtöki éves díjátadóján a háborús konfliktusokról tudósító sajtófotósokra leselkedő veszélyekről is megemlékeztek.

A szervezet adatai szerint 99 újságíró és médiában dolgozó vesztette életét az Izrael és a Hamász közötti háborúról tudósítva azóta, hogy a palesztin terrorszervezet október 7-én 1200 embert ölt meg Izraelben, s ezt követően Izrael katonai offenzívát indított a Gázai övezetben.

Iráni parancsnok: Teherán felülvizsgálhatja nukleáris doktrínáját az izraeli fenyegetések miatt

Az Irán elleni izraeli katonai fenyegetések miatt Teherán felülvizsgálhatja nukleáris doktrínáját – jelentette ki csütörtökön az iráni Forradalmi Gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnoka.

Ahmad Hagtalab a Tasznim iráni hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapások felvetése miatt elképzelhetőnek tartja, hogy Teherán eltérjen az atomenergia felhasználását illető „korábbi megfontolásaitól”. Irán titkos atomprogramjának lelepleződése, mintegy 20 éve váltig állítja, hogy a program kizárólag békés célokat szolgál, és nem törekszik nukleáris fegyver előállítására.

Ha a cionista rezsim nukleáris központjaink és létesítményeink ellen akar támadni, mi arra az ő nukleáris létesítményeikre kilőtt fejlett rakétákkal adunk biztos és kategorikus választ

 – mondta.

Teherán nukleáris programjáról – amely a nyugati hatalmak gyanúja szerint nem csak az atomenergia békés felhasználását, hanem potenciálisan katonai célokat is szolgál – Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője mondja ki a végső szót.

Hamenei az elmúlt években számos alkalommal hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris törekvései békés célúak, és hogy az iszlám köztársaság soha nem törekedett atomfegyverek építésére vagy bevetésére. Az ajatollah a 2000-es évek elején rendeletben tiltotta meg atomfegyverek kifejlesztését. Noha 2019-ben elismerte, hogy Irán rendelkezik „atombombák építésére és felhalmozására” alkalmas technológiával, megismételte, hogy az ilyen fegyverek bevetése „helytelen és vallásilag tiltott”.

Nukleáris megállapodás

Az Egyesült Államok és a nagyhatalmak 2015-ben írtak alá nukleáris megállapodást (JCPOA) Iránnal, amely az iráni nukleáris tevékenység korlátozásának fejében az iszlám köztársasággal szemben hozott szankciók feloldását tette lehetővé. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett az egyezményből, és szankciókat vezetett be Iránnal szemben, amire Teherán válaszképpen nem teljesítette a megállapodásban vállalt kötelezettégeit. Bécsben 2021-ben tárgyalások kezdődtek a JCPOA felélesztéséről, de a folyamat 2022 augusztusában megtorpant, és azóta nem történt jelentős előrelépés az új megállapodás előkészítésében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) februári jelentése szerint Irán jelentősen növelte a magas dúsítású urán előállítását. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója akkor felhívta a figyelmet, hogy Irán továbbra is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja a kereskedelmi célú nukleáris felhasználáshoz szükséges mennyiséget. Emellett felidézte Irán nukleáris programjának jelenlegi és volt vezetői azon kijelentéseit, amelyek szerint a síita államnak megvan a technikai kapacitása atomfegyver előállításához.

Irán múlt szombaton – a damaszkuszi konzulátusa ellen április elején végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz támadó drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok légierőivel együttműködve megsemmisítette. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök pedig hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.

Biden arra kérte az izraelieket, hogy ne szállják meg Haifát

Meglepő nyilatkozatot tett Biden arról, hogy az izraelieket arra kérte: ne szállják meg Haifát. A gond csak annyi, hogy a közel-keleti konfliktus épp most van a csúcsán, miután Irán megtámadta Izraelt, a zsidó állam pedig a válaszcsapást tervezi épp – 

Biden pedig valamivel összekeverte Haifát, az ugyanis az egyik legnagyobb izraeli város.

Nem túl szerencsés kijelentések ezek egy atomhatalom vezetőjétől – kommentálja a Mandiner

Szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben az uniós csúcstalálkozón

Az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapján a tagállami vezetők elítélték Irán Izrael elleni támadását és hangsúlyozták: minden erőfeszítést meg kell tenni a régió stabilitásának elősegítése és a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében. Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben.

A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet

– fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy partnereivel együttműködve véget vessen a gázai válságnak. Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség.

RUTTE, Mark; MACRON, Emmanuel; ORBÁN Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök (b), Robert Abela máltai (b2) és Mark Rutte holland miniszterelnök (b3), Luis Montenegro új portugál kormányfő (j3), Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (j) 
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Vonatkozó zárónyilatkozatukban 

a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.

Libanonnal kapcsolatban az Európai Tanács kiemelte: támogatni kell a legkiszolgáltatottabb embereket, köztük a menekülteket, befogadó közösségeiket, valamint erősíteni az emberkereskedelem elleni fellépést.

Leszögezték: 

meg kell teremteni a szíriai menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes hazatérésének feltételeit, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által meghatározott feltételek szerint. 

A tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy fokozza a szíriai menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek Szíriában és a régióban nyújtott uniós támogatás hatékonyságát.

A szerdai eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában