12 kutya, 30 macska - állatgyűjtők borzolják a szomszédok idegeit

Huszonöt kutyával él egy fedél alatt egy idős kisbajomi nő, a népes állatsereglet zavarja a szomszédokat, tett bejelentést minderről lapunknak egy falubeli férfi. Szerinte a kutyák nagy zajt csapnak, az állandó ugatástól nem lehet pihenni, gyakran kiszöknek az utcára, a kertek alatt szaladgálnak, sőt a tyúkokat is megfogják.
– Beszéltem az idős asszonnyal, aki a kevés nyugdíjából nehezen tudja eltartani az ebeket. De nem tudja elvitetni őket, és ahányat kölykeznek, mind megtartja – mondta Patak Rudolf.



– Természetesen hallottunk az esetről, de a bejelentőnek kettős látása lehet, mert nem huszonöt kutya van a portán, csak tizenkettő. Foglalkozunk az üggyel, ez jegyzői hatáskör, megvizsgáljuk, hogy megfelelnek-e az állattartás szabályainak azok a körülmények, melyeket a hölgy megteremt a kutyáinak – mondta Végh Gábor kisbajomi polgármester.

Nem egyedüli a panasz, másokat is zavar a helyzet, tette hozzá a polgármester. A kutyák a házba is bemehetnek, az egyedül élő nő nyilván magányos, és szüksége van a kedvencei társaságára, de nehezen bír velük. A falu vezetése rendszeres kapcsolatban áll állatvédőkkel, de nem egyszerű a kutyatartók helyzete akkor, ha egy település lakóinak 80 százaléka munkanélküli, tette hozzá. Falun olyanok is vállalnak kutyát, aki nem tudják biztosítani a körülményeket, néha előfordul, hogy az is gondot okoz, hogy valaki saját magának előteremtse az élelmet, nemhogy a kutyájának. Az állatvédőkkel ellenőrzik, hogy betartják-e a fennálló rendelkezéseket, egyelőre kirívó szabálytalanságot nem találtak.

– Van egyfajta gyűjtői magatartása egyes állatszeretőknek, amely idővel kezelhetetlenné válhat – figyelmeztet Boncz Edit, a kaposvári Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke. – Nemrég egy kaposvári lakásból szabadítottunk több mint harminc macskát. Ilyen lélektani hatása lehet annak, ha valaki befogad egy-egy utcára tett állatot, ragaszkodni kezd hozzá, később pedig azt gondolja, hogy más nem tud gondoskodni róla, máshol nem lenne jó helye. Nem tudja elengedni, az ivartalanításra pedig nincs pénze, az állatok így szaporodnak. Sokaságuk borzolja a lakók idegeit. Jegyzői hatáskör lenne eljárni ilyen ügyben, de nincs a problémára megfelelő rendszer a kistelepüléseken. Általában nincs szerződésük gyepmesterrel, vagy ha van, az olyan horribilis összegbe kerül, hogy nem gyakran rendelik meg a szolgáltatást.