Túlélni a krízist: ha nem lesz változás, újra utcára mennek

– A fülledt, bágyasztó meleget nehezen viselik a szarvasmarhák is, vízpermetezéssel és ventillátorral próbáljuk elviselhetővé tenni a körülményeket – mondta Tóth Nikoletta, az Agrária Zrt. telepvezető-helyettese. – A hőség miatt a szokásosnál kevesebb tejet fejünk le, a korábbi közel 7500 liter helyett nagyjából 6000 litert adunk át naponta a megrendelőnek. Extra minőségű az alapanyag, kiemelt figyelmet fordítunk a biztonságos termelésre.



Az árak viszont nem tükrözik a sok munkát és a magas költséget. Pásztohy András, a cég elnöke szerint tarthatatlan a tejpiaci helyzet, sürgős megoldást kell kidolgozni. Ha ez csúszik, akkor az ország számos pontján újabb telepeket zárhatnak be, az állatok egy részét vágóhídra küldik vagy külföldre adják el, a dolgozók más munka után nézhetnek. A szakember szerint alig 1,5 év alatt következett be a drasztikus tejárzuhanás: nemrég mintegy 104 forintot adtak egy liter tejért, tavasz végén nagyjából 60 forintot. Minimális elmozdulást történt a nyár elején, most 65 forint körül kapnak literenként.

A cégvezető nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, hogy miként alakul a felvásárlási ár. Azt mondta: a termelők vágya ismert, a piac mozgása kiszámíthatatlan, talán a második félévben enyhe áremelkedés várható.
– Szerintem közös ügy a tejágazat, össze kell fogni a termékpálya valamennyi szereplőjének – hangsúlyozta Pásztohy András. – Gazdálkodóként a költségkímélő termelésben, a technológiai fegyelem betartásában vagyunk érdekeltek, hihetetlenül ügyelni kell mindenre, így például a takarmányozásra, mely a kiadások nagyjából 70-80 százalékát adják. Azt gondolom, a tejfeldolgozóknak is részt kell vállalniuk az áldozatvállalásban, lényeges, hogy tisztességes, hosszú távon is kiszámítható üzleti kapcsolatot ápoljanak a gazdálkodókkal. Ez vonatkozik a kereskedőkre is. Meggyőződésem, hogy kizárólag szervezett együttműködéssel lehet túlélni a válságot. S nyilván a kormánynak, illetve az ellenőrzésre szakosodott hatóságoknak is tengernyi teendője van: a dömpingáron importált, kétes minőségű termékek kiszűrésén kívül az áfával trükközők ténykedését is a lehető legrövidebb időn belül fel kell számolni. S az is kedvezően befolyásolhatja a piaci folyamatokat, ha a hazai fogyasztók tudatosan a magyar tejet, tejterméket veszik le a polcról. 

A telepen közel 330 tehenet és szaporulatát tartják, a tejet naponta szállítják a kaposvári feldolgozóba. Az állomány várhatóan még egy darabig nagyjából ezen a szinten marad, csak akkor számolnak növekedéssel, ha a világpiacon, s ennek következményeként hazánkban is kedvező fordulat következik be. Pásztohy szerint vétek volna elódázni a gazdasági gondok orvoslását. Annak idején Szentgáloskéren is egy modern bázist építettek fel, a fejőházban egy 3600, illetve egy 12 ezer literes acéltartályt helyeztek üzembe, a minőségi alapanyagot folyamatosan biztosítják, ám korántsem mindegy, hogy veszteséget vagy nyereséget termel az ágazat. A társaság már a távolabbi jövőre gondol, s elhatározták: a válság után feltétlenül minőségi fejlesztést kívánnak megvalósítani a szarvasmarha-ágazatban.

Csapatmunka

– Ez a munka hivatás és életforma: nagyon szeretem a szarvasmarhákat – mondta a 34 éves Tóth Nikoletta, aki nem mindennapos pályamódosítást élt át. Szociálpedagógusként végzett, ám 2012-ben borjúgondozóként helyezkedett el a zrt.-nél. A Kaposvári Egyetemen tanul mezőgazdaság mérnöknek, s a szentgáloskéri telepen dolgozik. Szerinte akkor válhat igazán sikeressé egy állattenyésztő cég, ha az összes dolgozó alaposan kiveszi részét a munkából, s csapatban gondolkodnak.