Éhségfaktor

A szociológus, a miniszterelnök tanácsadója, úgyis, mint a kormány szegénységpolitikájának arca, lelkes malac-, kacsa-, napos csibe- és vetőmag-osztó úgy véli, szociológiai értelemben a mai Magyarországon nem lehet éhező gyerekek sokaságáról beszélni.

Akár hinni is lehetne neki, hiszen a szolgálati Audival havi milliós fizetésért tényleg járja a vidéket, s tart megfelelő sajtónyilvánosság előtt látványrendezvényeket. Valahogy azonban hitelesebbnek tűnnek a statisztikai hivatal, a különféle segélyszervezetek, a települések szociális irodái, a gyermekvédelem, vagy éppen a szociális munkások adatai, tapasztalatai, akik szerint több tízezer tizennégy év alatti éhezik napi rendszerességgel. Sőt, ami talán még borzasztóbb, sokezer magzat is az anyaméhben, szülője rossz táplálkozása miatt ugyanis már a születés előtt sem kap megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot...

Éppen ezért nem ártana, ha a szolgálati A6-os például egyszer elkanyarodna Dél-Somogyba, s megállna mondjuk hétfőn délben a babócsai iskolánál, ahol a helyiek szerint átlagban harmadával több ebéd fogy ilyenkor, mint a hét többi napján, a gyerekek nagy része ugyanis bepótolja a kimaradt hétvégi étkezéseket, s még a repeta repetájának is akad gazdája.

De ha nem szeretne olyan sokat a kátyús somogyi utakon zötykölődni, az M7-esről lefordulva csak keveset kell autózni Vityapusztára, Táskára vagy Barátihegyre, ahol akad olyan gyerek, aki nem látott még tábla csokoládét. Vagy éppen toppanjon be szenteste a kaposvári Kuti-családhoz, ahol az apa a közmunka mellett maszekba is eljár a hétvégéken, karácsonykor mégis kukoricás rizs az ünnepi menü, s ebből kitalálható, mi jut egy átlagos hétvégén. Nagyjából ugyanaz, mint sokezer hazai családnál, akiknek egy iskolai szünet felér egy léböjtkúrával.

Minden Gyerek Lakjon Jól – hirdeti nevében is az eredeti célt a miniszterelnöki tanácsadó alapítványa, s az alapvetéssel mélységesen egyetért vélhetően mindenki. Ahogyan a többség azzal is, ilyen helyzetben szánalmas vitatkozni a számokon, hiszen minden nullánál nagyobb adat esetén lépni kell, minden más eset mulasztás. A téma bagatellizálása pedig felelőtlenség.
Az éhező gyerekekből napi politikai kérdést, kampánytémát gyártani: embertelenség.