Elvezetnek a kis Polskik korába

Még doktorandusz korában kezdte kutatni, az évek alatt gyűltek az iratok és a fényképek, rengeteg embert megismert, interjúkat készített, Lengyelországban is járt. A művét a Covid alatt kezdte papírra vetni, bár voltak korábbi tanulmányai is. A kötetet a Történettudományi Intézet adta ki, ahol munkatárs­ként dolgozik. Már készül a könyv lengyel fordítása. 

– A levéltárakban főként a legfelső pártvezetés és a minisztériumok dokumentációi vannak, de a társadalmi kapcsolatok kutatására is nagy hangsúlyt fektettem – mondta Mitrovits Miklós. – Az 1980-as évek második felében már komoly ellenzéki mozgalmak működtek Lengyelországban, a később formálódó magyar ellenzéknek is voltak lengyel kapcsolatai. 

A korszakban a két nép viszonya izgalmas volt, de a politika rányomta a bélyegét, tette hozzá a könyvbemutatón Szentes László, a Magyar Lengyel Baráti Társaság somogyi csoportjának elnöke. Az emlékekben még élhet, hogy sok kis Polski járt a magyar utakon, azt azonban kevesen tudják, hogy hazánkban gyártottak hozzá alkatrészeket, ezért kicsit magyar autónak is számított, ide exportálták a legtöbbet. A lengyelek sok mindent építettek nálunk, ilyen a kabai cukorgyár, de a paksi atomerőművön is dolgoztak, említette a történész. 

Lengyel bajnok edzője volt 

A sportban rengeteg magyar edző dolgozott Lengyelországban, és nem csak a második világháború után. A kaposvári Pozsonyi Imre az első magyar fociválogatott tagja volt, és edzősködött. Kaposváron telepedett le az 1910-es években, és építészként is dolgozott. A kaposvári helyi atlétikai klubban dolgozott, somogyi játékvezető volt és épületeket tervezett, köztük a kórház tüdővészpavilonját, valamint az egykori Uránia mozit, ami már nem létezik, de a két világháború között még állt. Pozsonyi Imre később az első lengyel bajnokcsapat edzője lett, és a lengyel válogatott első szövetségi kapitánya. Később a Barcelona kispadjára is leült, könyvet írt az edzésmódszereiről, amit még mindig használnak Spanyolországban.