Gazdaság

2010.04.09. 19:57

A gazdák kezében a jégeső-elhárítás

A szántóföldi növények termelése nehéz. A termés megvédése a jelentős kockázatot jelentő elemi kártól, különösen a jégveréstől, még nehezebb.

Harsányi Miklós

Dió nagyságú jég is bombázta tavaly Somogyot. A természeti csapások elkerülése érdekében napokon belül ismét üzembe helyezik a dél-dunántúli jégeső-elhárító hálózatot. Csakhogy kérdéses: lesz-e pénz a rendszer fenntartására.

– Az aszály után a jégverések okozzák a legnagyobb problémát – számolt be Huszár István, a Nefela igazgatója. – Ez ellen védekezünk; a három megyében – Somogy, Tolna, Baranya – 141 generátort üzemeltetünk.

Az elv egyszerű: riasztás esetén mesterséges jégmagokat juttatnak a felhőzetbe. A módszer alkalmazásával a szakemberek elérik, hogy jóval kisebb jégszemek alakulnak ki, mintha a természetre bíznák a folyamatot. A gépek gyakran 2-3 órán át működnek, de elvileg egyhuzamban 14 órán keresztül is üzemelhetnek.

Tavaly június 16-a emlékezetes dátum az elhárítók számára: az elmúlt tíz évben ugyanis nem tapasztalt károkat okozó szupercella robogott végig Zala, Somogy és Baranya egy részén. Bár helyenként a védett területen is jelentős veszteséget szenvedtek el a termelők, a különbség mégis szembetűnő. Zalában – ahol nem működik a Nefela – 18,9 százalékos kárarányt regisztráltak, ezzel szemben Somogyban 0,94 százalékot.

Varga Gábor, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója azt mondta: – A szántóföldi és a kertészeti növények termelése nehéz. A termés megvédése a jelentős kockázatot jelentő elemi kártól, különösen a jégveréstől, még nehezebb.

Miközben a gépeket rövidesen beélesítik, azalatt a Nefela vezetői osztanak-szoroznak. Bár számítások szerint évente közel három milliárd forint értéket ment meg a jégelhárító-rendszer, a hálózat fenntartásához szükséges csaknem 120 millió forint előteremtése nehéz ügynek ígérkezik.

Huszár István beszámolója szerint elsősorban a somogyi és a tolnai földművelők közül kevesen fizetnek hozzájárulást, ez viszont veszélyezteti a rendszer egész éves működtetését. Pedig – jelezte – évente, hektáronként 200 forint a szolgáltatási díj és ehhez a nonprofit szervezet hetente kétszer még meteorológiai információt is ad tagjainak.



– A földművelők kezében van a jégeső-elhárítás sorsa – így az igazgató. – Ha azok is mellénk állnak, akik eddig nem járultak hozzá a fenntartáshoz, akkor Magyarország egyetlen jégeső-elhárítása tartósan szolgálhatja a térséget.

Ezek is érdekelhetik