Gazdaság

2013.11.29. 08:09

Erkölcstelen devizahitelek? Illúzió a bíróságban bízni

Egyre több ítélet születik a devizahitelesek kontra bankok ügyeiben, s ember legyen a talpán, aki a különféle verdiktek alapján valamiféle irányvonalat képes felfedezni.

Vas András, Fónai Imre

A Kúria polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelekkel kapcsolatos bírói elvi kérdésekről az ügyek gyors és – lehetőség szerint – egységes szempontok szerinti elbírálásának érdekében.

Az indítvány többek között arra vár választ, mi a devizaalapú kölcsön tartalma – forint, avagy deviza –; jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e a szerződések; milyen tájékoztatási kötelezettsége volt a bankoknak a szerződés megkötésekor, s ezek esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár? Kérdés az is, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei közül melyiket alkalmazhatják a bíróságok, ha a szerződések érvénytelennek minősülnek, illetve ez esetben teljes vagy részleges érvénytelenséget lehet/kell megállapítani; valamint, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek?

– Úgy vélem, bármennyire is meglenne rá a szándék, nem lehet egységesíteni a joggyakorlatot – kommentálta a Kúria kezdeményezését Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) vezetője –, hiszen minden szerződés más, még ha ugyanazon pénzintézetben kötötték is az ügyfelek. Éppen ezért nem hiszek benne, hogy a kérdések esetleges megválaszolása megoldást jelent majd a bíróságok számára, csak gyorsabb eljárást s kevesebb rossz bírósági keresetet várhatunk tőle.

Utóbbiak száma ugyanis a BHKE vezetője szerint megszaporodott, mivel egyre több ügyvéd próbálja kihasználni a devizahitelesek szorult helyzetét.
– Lehet perelni, sok esetben van is keresnivalója az adósoknak – tette hozzá Lénárd Mariann –, de nem lehet általánosítani. S azt is tudomásul kell venni, hogy a bíróság nem fogja soha elengedni a felvett hitelt, azaz, ha érvénytelennek is nyilvánítja az adott szerződést, a devizahitelesnek fizetnie kell: semmis szerződés esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani, vagyis az adósnak vissza kellene fizetnie a kölcsönt. Méghozzá egy összegben...
Erre viszont kevesen lennének képesek, hiszen a többség nemhogy ilyen volumenű megtakarításokkal nem rendelkezik, de a legújabb adatok alapján a hitelesek 60-65 százaléka már a törlesztőrészleteit sem tudja fizetni.



A taszári Kelemen Lászlóné például három esztendeje nem törleszti több mint ötmilliós tartozását, melyet 2002-ben forinthitelként vett fel, s egy pénzintézet tanácsára 2008-ban svájci frank alapúra változtatott.
– Most tizenkétmilliót követelnek tőlem – panaszkodott a nyugdíjas asszony –, a havi részlet 46 ezer forintról indult, s az első három évben csak a kamatokat kellett törlesztenem, aztán, éppen akkor emelkedett a svájci frank árfolyama, amikor meg kellett kezdenem a tőketörlesztést. Ekkortól 110 ezer forintot kellett volna fizetnem. Csak éppen a 98 ezer forintos nyugdíjamból ez lehetetlen...

Cseppet sem mellékesen munkanélküli fia 1,8 millió forintos devizahitelének törlesztését is ki kellene valahogy gazdálkodnia: a 22 ezer forintról indult havi penzum most 50 ezernél jár...
Nem erre szerződtem! – jelentette ki a taszári asszony. – A régi részleteket a lányom segítségével valahogy még kigazdálkodnám. Értem, hogy megváltozott a svájci frank árfolyama, viszont a kamatterhet megmagyarázhatatlannak tartom.

Kelemen Lászlóné azt szeretné, ha a 2008-as állapotok alapján fizethetné tartozását, s azt sem bánná, ha emiatt valamivel megnőne a törlesztési ideje. Ilyesfajta megoldást kínál az árfolyamgát, amit azonban az özvegyasszony sokéves hátralékai miatt nem vehet igénybe.
Az árfolyamgát nem vált be – állította Lénárd Mariann –, a kritériumok miatt eleve sokan nem is élhettek vele, ráadásul a belépők negyven százaléka már ki is esett a rendszerből. Igazából jelenleg az adós és a hitelező pénzintézet közötti egyedi megegyezés jelent megoldást: ez új megállapodást hozhat, s a bankok részéről látjuk is erre a hajlandóságot, hiszen nekik sem megoldás az újabb és újabb elárverezésre megkapott ingatlan, hiszen ezzel nem jutnak a kintlévőségeikhez.

A BHKE vezetője hozzátette, elképzelhetetlennek tart olyan kormányzati beavatkozást a jelenlegi helyzetbe, mely valamilyen formában anyagilag megsegítené a devizahiteleseket, hiszen egyfelől az adófizetőknek nehéz lenne elmagyarázni, miért az ő pénzükből mentik meg az adósokat, másrészt alapvetés, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, főként, hogy előbbiek a szerződésük megkötésekor sokkal rosszabb feltételekkel szerződtek, s így magasabb törlesztőrészleteket is kellett fizetniük.

– Az eredeti összegeket sokan tudnák ma is fizetni – folytatta Lénárd Mariann –, még akkor is, ha figyelembe vesszük az árfolyam-különbözetet. Nem ez ugyanis a drasztikus törlesztésnövekedések neuralgikus része, hanem a kamatterhek, ám utóbbiak csökkentéséről eddig senki sem beszélt, pedig ez megoldást jelenthetne. Ennek ráadásul gazdaságélénkítő hatása is lenne, hiszen a hitelesek pénze nem mind a bankokhoz vándorolna. A mostani helyzet viszont rombolja a gazdaságot: a bankok nem tudnak hiteleket kihelyezni, az adósok elveszíthetik ingatlanjukat, a rengeteg piacra került kényszerértékesített ház lenyomja az árakat, így viszont az elárverezett ingatlanokért kapott pénz nem fedezi az ügyfelek tartozását, melyet akár egész életükben nyöghetnek az adósok. Akik viszont így nem fognak bejelentett állásban dolgozni, hogy le tudják vonni tőlük tartozásukat, hanem a feketegazdaságban helyezkednek el. Ez egy megállíthatatlan láncreakció, s sajnos egyre többen érintettek benne. Már azok közül is egyre többen nem fizetik a törlesztőrészleteket, akik amúgy tudnák, ugyanis a jogi megoldásra várnak. Ám ezekben az esetekben nem létezik egy nagy, általános mentőöv...

Álkérdések: Léhmann megválaszolja a Kúria hét kérdését

A Kúria álkérdéseket tesz fel, ezeknek a megválaszolása nem visz közelebb a devizahitelesek problémájának a megoldásához – reagált lapunknak Léhmann György a legfelsőbb bírói fórum polgári kollégiumának honlapjára feltett hét kérdésre; állítólag ezeknek a megválaszolásával születne majd meg a várva várt jogegységi döntés a devizahitelek ügyében.
Nézzük a hét kérdést és a devizahitel-perek százait vivő siófoki ügyvéd válaszait.

Kúria: devizakölcsön, vagy forintkölcsön?
Léhmann György: – Ez nem jogi, hanem közgazdasági kérdés, a devizahiteles perekben fel sem merül.

Kúria: Érvényes vagy érvénytelen szerződések, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorásszerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e?
Léhmann: – Alaki vagy tartalmi okok miatt lehet érvénytelen egy szerződés, általánosságban nem lehet kijelenteni semmi olyat, ami minden devizahitel-szerződésre vonatkozna egyszerre.

Kúria: A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
Léhmann: – A bankot éppen olyan tájékoztatási kötelezettség terhelte, mint minden szerződést kötő felet, azaz a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményt köteles a másik féllel közölni. Ennek elmulasztása szerződésszegésnek, nevezetesen hibás teljesítésnek minősül, s ilyenkor a másik fél érvényesítheti szavatossági igényeit.

Kúria: Van-e lehetőségük a bíróságoknak arra, hogy a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
Léhmann: – Nincs lehetőség rá, hogy a bíróságok belenyúljanak a szerződésbe.

Kúria: Indokolt-e érvénytelenség esetén az eredeti állapot helyreállítása?
Léhmann: – Ez csak dologi tárgyú szerződések, például autóvásárlás esetén lehetséges, amúgy kizárt.

Kúria: Egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e?
Léhmann: – Érvénytelen szerződési feltételt úgy kell tekinteni, mintha az a szerződésben soha nem lett volna, és amennyiben e nélkül a szerződés teljesíthető, akkor a többi rész érvényben marad, míg ha az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető a szerződés, akkor az egész érvénytelenné válik.

Kúria: az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek?
Léhmann: – Ez végre valóban érdemi kérdés volna, csakhogy a Kúria e kérdésben, éppen egy devizahiteles perben az Európai Bírsághoz fordult, mely nem valószínű, hogy mostanában döntést hozna...

Ezek is érdekelhetik