Milliárdok érkeztek a somogyi mezőgazdaságba

A járvány terhelése alatt a magyar élelmiszeripar stratégiai ágazattá vált, és a vírus hozadéka lett, hogy a társadalom odafigyel arra, mi történik a mezőgazdaságban, emelte ki Nagy István, aki megköszönte a gazdák helytállását. Nem érkezett üres kézzel, miután 260 milliárd forint értékben hirdettek eredményt a tavaly októberben, a járvány második hullámában kiírt állattenyésztési pályázatok ügyében. Somogyban 11 milliárd forintot osztottak szét 27 nyertes pályázó cég, illetve családi és egyéni vállalkozás között. A támogatással országszerte csak a szarvasmarha ágazatban 40 ezer férőhelyen 400 ezer négyzetméter istálló újulhat meg. A digitalizációval a legkorszerűbb technológiák honosodnak meg a hazai agráriumban.

– A magyar gazdák megtanultak termelni, és az ágazat fejlesztésére elköltött minden egyes forint azt a célt szolgálja, hogy 2030-ra utolérjük uniós versenytársainkat – mondta miniszter. – A magyar agrárexport még a vírus alatt is képes volt nőni 8 százalékkal. A globális húsigény nő, Európa bővül, és ez rést nyit a hazai termelőknek.

Az oklevélátadó ünnepségen részt vett Horn Péter akadémikus, Witzmann Mihály, Gelencsér Attila, Móring József Attila és Szászfalvi László somogyi országgyűlési képviselő, Neszményi Zsolt kormánymegbízott, és Huszti Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke. Kaposvár nevében Borhi Zsombor alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Gelencsér Attila ünnepi beszédében megjegyezte, hogy stratégiai partnerként és szövetségesként tekint a kormány az agrárvállalkozókra.

Szabó Tamás, a Nemzeti Agrárkamara megyei alelnöke arról beszélt, hogy sokan nyerték el a támogatást, de a fejlesztéseket meg is kell valósítani. Nagy István nem rejtette véka alá a nehézségeket, sőt azt kérte a somogyi vállalkozóktól, hogy egy rögtönzött fórumon számoljanak be a tapasztalataikról. A legtöbben az építőanyagok árának drasztikus emelkedését említették. Egyikük a saját példáját hozta fel, mert a 260 millió forint támogatású beruházása kivitelezését csak 390 millióért akarták vállalni. De más gondok is vannak.

– Két hónapja nem esett eső nálunk, már a téli takarmányt etetem fel az állatokkal! – mondta Udvaros Zoltán, aki Látrányban 2400 marhát tart. – De akkor mit fognak enni télen? Félő, hogy sok helyen le kell majd építeni az állományt.

– A kormány érzékeli, hogy baj van, és keresi a kompenzációs technikát – felelte Nagy István. – Azt is fontolgatjuk, hogy egyedi elszámolású támogatásokat osztunk, mert ha kiderül, hogy mennyivel emeljük meg a támogatást, akkor a tüzépesek is rögtön emelnek az árakon. Ugyanazon építőipari cégek Ausztriában 6, Magyarországon 36 százalékos haszonkulccsal dolgoznak. A takarmányár növekedésének az az oka, hogy Kína a sertéspestis után visszatelepítette az állományát, és ez kiszippantotta a takarmányt a világból.

Kapoly ad otthont a cápának

Moldován András, a Cápák között üzleti showműsor zsűritagja is vehetett át agrárminisztériumi támogatást, mert Kapolyon működtet sertéstelepet. Számára a kapolyi sertéshizlalda, illetve az állattartás szoftverfejlesztése a bázis, ezután jöhet csak minden más üzleti tevékenység, mondta a befektető a Somogyi Hírlapnak.

Ahogy az élete halad előre, úgy egyre fontosabbá vált neki a földhöz való közelség. Ma egy héten négy-öt napot Kapolyon tölt, és csak a többit Budapesten. A most kapott támogatásból két új, a lehető legmodernebb istálló építése valósulhat meg, ezeket ő is tervezte. Sok precíziós eszközt szerezhet be, és több épületen is tetőt, illetve technológiát cserélhet, és kifutókat építhet. Az üzletember egy volt a somogyi agrárvállalkozók közül, akik csütörtökön támogatói oklevelet vehettek át Nagy István agrárminisztertől a Kaposvári Campuson.