Nagyjából fél áron árulja a német darált sertéshúst az üzletlánc

Az említett élelmiszerlánc kaposvári üzletében egy kiló német darált sertéshúst 1949 forint helyett 1599 forintért kínáltak csütörtökön. A szavatossági idő szeptember 2-a, 3-a, illetve 4-e. A magyar darált sertéshús félkilós kiszerelésben állt a hűtőkben, kilónként 2800 és 3200 forint között árazva. 
– Legalább 15 évre visszamenőleg kiemelten jó partneri kapcsolatot ápolunk az áruházlánccal, de ezzel a döntéssel kaptunk tőlük egy mélyütést, mert olyan jelentős mennyiségű áru áramlott be így, hogy nyilván ez nálunk gyártásvisszaesést eredményez – felelte érdeklődésünkre Radó Gábor, a kaposvári Kometa 99 Zrt. belföldi húsértékesítési igazgatója. – Aki megnézi a sertéshús származását, láthatja, hogy 1200 kilométerről érkezett, vagyis nagy az ökológia lábnyoma. Egy kamionba 8 tonnát pakolnak, ez drága logisztikai költség. A dömpingár miatt a hazai húsipar is kénytelen csökkenteni az árait. Ez a jelen helyzetben azért nehéz, mert az élő sertés ára nem csökkent ilyen mértékben. Az áruház továbbra is kiemelt partnerünk, szeretnénk együtt dolgozni velük, és megtalálni a közös utat, mert nem elképzelhető, hogy friss áru ilyen távolságból hosszú távon érkezzen be hazánkba. 
A kapitalizmus velejárója, a piac természetes viselkedése a dömpingár, amikor nagy tömegben, olcsón dobnak árut piacra, ezen nem csodálkozik a kaposvári Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Szerinte ilyen szintű árréssel nem a profit lehet a fő célja az akció elindítóinak, viszont a dömpingárral károkat okozhatnak a piaci szereplőknek. Az elmúlt években a fogyasztói változások miatt csökkent a sertéshús iránti kereslet, túltermelés is fellépett, komoly gazdasági gondokkal küszködnek a termelők. Erre jön rá még a dömpingár okozta piaci helyzet, mutatott rá. 

A dömpingár csak pillanatnyi árletörést okozhat a piacon

2023 első félévében 2,5 százalékkal kevesebb sertést vágtak le, mint az előző évben, de júliusban már élősertés-hiány jelentkezett az országban. A kis és közepes termelők abbahagyják vagy szűkítik a termelést, és ez a folyamat még nem állt meg, idézte fel Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. – A dömpingár pillanatnyi árletörést okozhat, de nem akadályozza meg az élő sertés hiánya miatt várható áremelést, állította. Ha igen, akkor ez sok húsipari szereplőt nehéz helyzetbe hozna, és a kis és közepes feldolgozóknál, a kis és közepes vágóhidaknál akár egy csődhullámot is elindíthat. Vagyis egy tartós akció rosszul is elsülhet, hiába jó a fogyasztóknak. 
Az európai fogyasztó értékrendje megzavarodott a sertéshússal kapcsolatban, tért ki erre. Németország olyan állatjóléti követelményeket kért a saját tenyésztőitől, amit a világ többi piaci szereplője nem tudott vagy akart biztosítani. Ezzel szerinte a németek tönkretették a saját termelésüket, miközben ott olyan is elhangzott a közbeszédben, hogy egyenek kevesebb sertéshúst, mert az egészségtelen. Kiss György azt tartja, hogy aki úgy gondolja, ne fogyassza, de mértéktelenül minden étel lehet egészségtelen.