Pulzusmérővel az órán – újraértelmezik az iskolai testnevelést

– Az élsportban, főleg a csapatsportban már korábban is végeztek hasonló méréseket, akár egy spinningedzésen is kontrollálhatták a résztvevők terhelhetőségét mellkasra helyezhető pánttal, ám nálunk a mérőeszköz és a korosztály is különlegesnek számít – mondta Szerb György, az ötletgazda egyetemi oktató. – A 8-12 évesek terhelhetőségét ugyanis még nemzetközi szinten sem mérte fel senki az általunk használt módszerrel.

Az iskolai testnevelés megújulását várják az eredményektől. A kutatás egy felmérés-sorozaton alapul majd, amelyet iskolai testnevelésóra keretében végeznek el az adott gyermekcsoporton. A fiatalok adatgyűjtő pántot kapnak majd a felkarjukra, amelyet egy számítógépes adatbázissal kötnek össze. A gyerekekről egyénileg is képet kapnak, ám az osztály egészéről is adatok nyerhetők azonnal a tanóra alatt. A gép ugyanis csupán négy másodperces csúszással rögtön megjeleníti a kistatisztikázott eredményeket.

– Az eszköz a különböző intenzitást igénylő feladatok elvégzése közben a pulzusszámot méri. Az adatokból pedig sok minden kiderülhet. Például a kapott terhelés jellegének élettani hatása, a terhelés jellemzői, a pulzusszám és a megnyugvás alakulása a tanóra alatt. Az átlagtól eltérő szervezetű gyerekeket is kiszűrik – mondta a kísérlet ötletgazdája.

Egyetlen felmérés azonban nem nyújthat teljes képet az osztályról, ezért különböző intenzitású és tartalmú tanórákon mérik fel teljesítményüket folyamatosan. Ehhez már felállítottak egy nyolctagú szakmai csoportot, amelyet az egyetem dékánhelyettese, Bencéné dr. Fekete Andrea és Szerb György vezetnek majd. Hat hallgatót kértek fel a tudományos munka egyes területeinek feldolgozására, amelyek eredményeit TDK dolgozatokban, illetve szakdolgozataikban is megjelentethetnek.

A mérések feldolgozása után pedig segíteni szeretnék a pedagógusok munkáját, ugyanis rávilágítanak majd arra, mennyire hatékonyak a testnevelés órák. Akár differenciáltabb óravezetést is kialakíthatnak a testnevelők élettani szempontból az eredményeknek köszönhetően. – A kutatásokat végző hallgatók várhatóan újfajta felkészültséggel rendelkeznek majd. A modern módszer gyakorlatban történő alkalmazásának elterjedése az alsó tagozatos testnevelés megújulásához is vezethet – mondta Szerb György.

Tizenkettő éves korig kialakul a legtöbb alapképesség

Egyszerre harminc fiatal egyidejű mérésére alkalmas pulzusmérő rendszert vásároltak meg. Áprilistól a Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola, valamint a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola tanulóinak felmérésével kezdik a kutatást.

A kutatók szívesen veszik, ha más intézmények is jelentkeznek néhány osztállyal az ingyenes felmérésre, amely kapcsán az alsó tagozatosok testneveléséről sok hasznos dolog kiderül majd. Például az, milyen az élettani hatása az adott testnevelés órának, illetve kinek és mit kellene mozognia ahhoz, hogy ne az átlag alatti teljesítményt nyújtsa.

A szakemberek szerint csak abból a gyermekből lesz egészséges felnőtt, aki a 6-12 éves kor között megkapta a megfelelő ingereket például a keringési rendszer és az izomzat fejlődéséhez. A hozzáértők azt mondják, hogy 12 éves korig kialakul a legtöbb alapképesség, valamint a testfelépítés és a mozgáshoz való viszony.