A jó szöveg úgy tanít, hogy nem vesszük észre

Pedagógusok és könyvtárosok is érdeklődtek a Magyar Olvasástársaság alelnöke előadásán a Szigeti-Gyula János egészségügyi szakképző iskolában. A kaposvári olvasáskutató előadásában hangsúlyozta: döntő tényező az, hogy milyen céllal olvasunk. Fontos leszögezni, hogy szórakozni vagy tanulni szeretnénk az olvasás révén, esetleg ismeretszerzés céljából tesszük ezt, hisz más területei és másképp működnek az agynak az olvasás céljának megfelelően. – Nagyon lényeges, hogy tisztázzuk az olvasás célját akkor is, amikor tanítunk, vagyis hogy az adott szöveggel mit szeretnénk aznap elérni – mondta Gombos Péter. – Ha ezt elmondjuk a gyerekeknek, már sokkal hatékonyabb a tanulás. Ugyanis annak a felnőttnek és gyermeknek jó a szövegértése, akinek sokféle olvasási stratégia van a fejében, és az adott szövegnek, illetve az olvasás céljának megfelelően jól tud választani e stratégiái közül. A helyzet azonban az, hogy az olvasáskutatás előreszaladt, a gyakorlat pedig csak kullog utána. Például a pedagógusoknak sokkal többet kellene tudniuk arról, mit jelent az olvasási stratégia, s hogyan kell ilyet tanítani. Így a közeljövő egyik fontos feladata, hogy hogyan tanítjuk meg a gyereket jól választani a e stratégiák közül.

A kaposvári egyetemi docens a tavaly év végén lezajlott országos olvasáskutatás eredményeiről is beszélt az érdeklődőknek. – A 14-18 évesek kötődnek a legjobban az internethez – mondta el kérdésünkre a szakember. – A mérésből azt is látjuk, hogy aki saját bevallása szerint folyamatosan online van, vagyis 10-20 percenként rápillant az okostelefonjára, már nem vesz könyvet a kezébe. Kiderült, hogy nagyon látványos a különbség azok között, akiknek meséltek gyerekkorukban és akiknek nem, vagyis a családi környezet meghatározó e téren. Látványos az is, hogy a 14-18 éveseknél az első három kedvenc könyv között kortárs regények vannak, például a Szent Johanna Gimi. Nagyon sok kedvenccel pedig nem találkozunk az iskolában.

Gombos Péter hozzátette: az olvasás megszerettetése szempontjából fontos lenne, hogy a diákok minél több irodalmi élménnyel találkozzanak az iskolában, vagyis olyan szövegekkel, ami valóban élmény számukra. A jó szöveg úgy tanít, hogy nem vesszük észre. Előtérbe került például a fantasy műfaj, s abban is lehet értékes műveket találni. Ilyen például Peter S. Beagle Az utolsó egyszarvú című könyve is.

Együtt járnak a kulturális javak

Gombos Péter elmondta: a kutatásból látszik a kulturális javak együttjárása is, vagyis könyvtárba jellemzően azok járnak, akiknek egyébként is sok könyve van otthon. De ugyanígy örömmel látogatnak könyvtárba azok, akik színházba is.

Mint megtudtuk, az egészségügyi szakképző iskolában tartott előadás annak egy projekt zárása volt, melynek révén a diákok tudatos médiahasználattal kapcsolatos ismeretekre tettek szert.