Bakancslista: nem mindegy, milyen áron valósulnak meg álmaink

– Szigorúan vett bakancslistám nincs, de persze vannak kisebb-nagyobb céljaim – mondta el kérdésünkre a nágocsi Barabás Dávid. – A családomat tekintve az otthonteremtés és az anyagi biztonság megalapozása az elsődleges cél, de azon is igyekszem, hogy egy-egy nyaralás is beleférjen. A munkám főként sportra épül, így fontos számomra az egészséges életmód. Versenyzek is, nagy célom a jövőben egy Ironman triatlonverseny 12 óra körüli teljesítése.

– A mai értelemben vett bakancslista-fogalom főként a nagyobb célokra vonatkozik, amit az ember szeretne megvalósítani – mondta Pál Gyöngyi kaposvári klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és családterapeuta. – Azt gondolom, akkor is fontosak az álmok, ha alapjában kudarcra ítéltek és csekély a megvalósulási lehetőségük. Hisz a reményt és a célok elérésének a valószínűségét éltetik, értelmet adnak a túléléshez. Megvalósulásuk valójában értékteremtés, megélhetjük, hogy képesek vagyunk valamit elérni.

Egy nemrégiben közzé tett online kutatásából az is kiderült, hogy csupán az emberek felének van bakancslistája a következő 5-15 évre. Ám a célok jellemzően a mindennapokkal, családdal, karrierrel, párkapcsolattal, egészséggel kapcsolatosak. Ezt követi az utazás, a saját ingatlan, majd a hitel visszafizetés és a meggazdagodás. Világkörüli útról csak kevés magyar álmodozik.

– Már jártam Indiában, de Isztambul és New York még a bakancslistámon van – mondta a kaposvári Sándor. – Egyfajta cél számomra az is, hogy a munkavégző képességem később is piacképes legyen, ez a család biztonsága miatt is fontos.

Pál Gyöngyi szerint a reklámok mellett az internetes közösségi oldalak is nagyban befolyásolják a célokat. – A Facebookra már a megvalósított célok, utazásról, autóról készült fotók kerülnek fel – mondta a szakember. – Példaként szolgálnak a sóvárgóknak, de csak azt befolyásolhatják, aki részese a játéknak, vagyis aki szintén hirdet ezt-azt magáról képek formájában a közösségi oldalon. Az nem gond, ha valaki álmodni képes, és mindazt meg is valósítja, az viszont nagyon is elgondolkodtató, ha valaki csak azért valósít meg bármit is, hogy feltöltse az internetre.

A pszichológus szerint a legnagyobb lelki nehézséget a kézzel meg nem fogható kudarcok vagy célok jelentik: például a munka elvesztése, a mások általi megbecsülés elvesztése, a feleség bizalmának visszaszerzése, a gyermektelenségből szülőségbe való átmeneti szakasz elviselése. A cél megvalósulása vágyottságtól függően nyújt elégedettséget.

– Többnyire arra vágyunk, ami nem adatott meg, ami nehezen jön össze az életében – tette hozzá Pál Gyöngyi. – Ha valakinek nincs háza, a kölcsönön töri a fejét, ha nincs gyermeke, az orvostudomány új lehetőségeibe kapaszkodik. Az elért cél egyben jutalmazás, egyenlő az eredményességgel, növeli az önbizalmat, pszichésen kiegyensúlyozottá tehet. De nem mindegy, milyen áron valósulnak meg céljaink. Ha a befektetett energia több és nincs arányban az eredménnyel, az belső konfliktushoz vezet. Így fontos, hogy az ember képes legyen újraértelmezni kudarcát is.

A lakosság harmada vesz részt szűrésen

A megkérdezettek mintegy fele vallotta a legfontosabb célnak az egészségük megőrzését, ám mindössze 34 százaléka jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. A megyei kormányhivataltól megtudtuk: Somogyban a mammográfiás szűréseken a kezdeti magas, kedvezőnek mondható 60 százalékos részvételi arány fokozatosan csökken a megyében, tavaly a meghívottak 31 százaléka vette igénybe a szűrés adta lehetőségeket.

Ami a méhnyakrák-szűrést illeti, a hivatalosan regisztrált résztvevők száma és aránya is alacsony. Ennek oka az is, hogy a megyei kormányhivatal nem rendelkezik hiteles adatokkal a vizsgálatok teljes számáról, a magánorvosi rendelőkben végzett vizsgálatokat nem számolják el. Az országos becsült átszűrtségi arány mintegy 30 százalék, míg a népegészségügyi szűrés keretein belül a regisztrált részvétel csupán öt százalék körüli.