Brutális mennyiségű étel kerül a szemétbe

Habár gyakran azon mérgelődünk, milyen drágák az élelmiszerek, mégis brutális mennyiség kerül a szemétbe. Hazánkban évente átlagosan mintegy kétmillió tonna élelmiszer-felesleg halmozódik fel, vagyis fejenként 70 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik. Ennek harmada a háztartásokban termelődik, s a vásárlások 11 százaléka végzi a szemétben. Ezek az adatok a közelmúltbeli élelmezési világnap alkalmából kerültek reflektorfénybe.

A szakemberek az élelmiszer-hulladékot elkerülhető és nem elkerülhető kategóriákba sorolják. Előbbi körébe tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket csak azért dobunk ki, mert megromlottak, vagy feleslegesen vettük. Utóbbi közé sorolható például az almacsutka, a csontok, a tojáshéj, amelyeket valóban nem lehet elkerülni.

A Kaposvári Egyetem Agrárgazdasági Tanszékének kutatói arra keresték a választ egy friss kutatásukban, hogy az uniós átlaghoz képest a megye háztartásaiban hogyan alakul a pazarlás mértéke. – Húsz háztartásban végeztük el a felmérést – mondta Borbély Csaba, a Kaposvári Egyetem Agrárgazdasági tanszékének docense. – Nagy volt a szórás az eredmények között, volt aki 17, s olyan is, aki 130 kiló élelmet dobott ki évente.

A kutatók feltételezése szerint, ha valaki speciális étrenddel bír, kevesebbet pazarol. – Ez teljes igazolást nyert – tette hozzá Borbély Csaba. – Húszból kilenc résztvevőnél bizonyosodott ez be, ők jobban odafigyelnek az ételre, jobban megválogatják mit dobnak ki, mert sokszor drága alapanyaggal dolgoznak.

Kiderült az is, hogy a gyerekek számának emelkedésével nő az élelmiszer-hulladék mennyisége, mert ők még kevésbé értik ennek fontosságát. Aki hetente többször főz, azoknál is kevesebb a felesleg, hiszen az alapanyagoknak nincs idejük megromlani, ám mivel többször főznek, több a nem elkerülhető hulladék is.

Nem mindig a kármentés a megoldás

A kaposvári kutatás rámutatott: a felesleggé váló ételek mennyisége függ az évszaktól, szokásoktól, de a jövedelemtől is. – Nagyon összetett a probléma, ezért nehéz kezelni – húzta alá a kutatás vezetője. – Habár a legtöbben a kutyát, macskát családtagnak tekintik, de az is hulladék, amit nekik adnak. Ez a kármentés elfogadhatóbb formája, de ettől még pazarlás.

Van, aki szerint ha a földbe ássuk a megmaradt élelmiszert, az egy környezetbarát megoldás. De ez sem az, hiszen így üvegházhatású metángáz keletkezik.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara éppen ezért indított koordinátori hálózatot, amellyel az élelmiszert termelő cégeknél igyekeznek visszaszorítani a pazarlást. Hiszen a tagok jobb rálátást kapnak termékfejlesztési lehetőségekről, kutatás-fejlesztési irányokról, tájékoztatott a NAK sajtószolgálata.