Csontfaragó

2018.12.29. 20:00

A jó szerszámot kapta a kezébe – kitanulta a csontfaragó mesterséget

Kevés dolog jelenthet nagyobb örömet annál, mint hogy az ember megél a hobbijából. A nagyatádi Bencze László ismeri ezt az érzést. Tizenöt éve már, hogy lecserélte a fogtechnikusi pályát a csontfaragó mesterségre.

Gyeszát Zsolt

Csontfaragással való kapcsolata a nyolcvanas évek közepén kezdődött. Ám akkor még csak hobbiként, szakmája mellett végezte a tevékenységet. – Eredetileg fogtechnikus mester vagyok, és sokáig ezen a területen dolgoztam – mondta el kérdésünkre Bencze László. – Egyszer láttam egy csontból készült faragást és arra gondoltam, hogy ez nekem is menne. Rajzolni mindig is szerettem, ami jó kiindulási alap volt – tette hozzá.

Egyhamar be is bizonyosodott, hogy van érzéke a csontok és agancsok aprólékos, nagy figyelmet igénylő megmunkálásához. Azt a tudását kamatoztathatta e téren, melyet fogtechnikusként korábban szerzett meg. – Azt hiszem, a megfelelő szerszámot adta a kezembe a jó Isten – jegyezte meg Bencze László, aki 2003-ban végleg felhagyott a fogtechnikusi pályával, s azóta minden idejét a csontfaragásra fordítja. – Mindkét szakma teljes embert kíván, én a faragás mellett döntöttem – folytatta. – Úgy érzem, hogy ebben tudok igazán kiteljesedni, nagy szabadságot ad számomra.

A Bencze László keze nyomán készült munkák többsége dísz, de használati tárgyakat is gyakran kérnek tőle.

Legtöbbször szarvasaganccsal dolgozik, ám növényi magokba is farag. Órát, vadászjelenetekkel díszített faliképet, étkészletet, nyakkendőt és szalvétagyűrűt is készített már agancsból. Mint mondta, csak a fantázia szab határt egy-egy tárgy elkészítésének, melyet először papírra vet, aztán faragja meg. Többnyire vadászok keresik a nagyatádi csontfaragót, külföldiek és magyarok vegyesen. Nem egyszer egy szép emlékről készült fotóval állítanak be hozzá, mert azt szeretnék viszontlátni a faragáson. De legtöbbször mégis szabad kezet adnak a csontfaragónak.

– A természetből sokat merítek, hisz gyerekként horgásztam és már negyven éve vadászom is – tette hozzá Bencze László. – De azt a szépséget nem tudja visszaadni az ember faragásokban, amit a természet létrehoz, csupán megpróbálhatja megközelíteni azt.

Egy-egy feladat elkészítéséhez sok idő kell a faragó szerint, nincs olyan munka, melyet együltő helyében el tudna végezni. Hiszen nagy koncentrációt igényel minden művelet, mert hibázni egyetlenegyszer sem lehet.

Alig van már csontfaragó hazánkban

Tavalyelőtt Keszthelyen, a vadászati múzeumban volt kiállítása a csontfaragónak, akkor töltötte be 60. életévét. A kedvenc alkotása, egy vadászmotívumokból készült nagy óra is helyet kapott a tárlaton. Több műve ma is látható a múzeumban, ám kevésbé a kiállításokon való bemutatkozás hajtja Bencze Lászlót. Mint mondta, az a legnagyobb elismerés számára, ha a megrendelő is örömét leli az alkotásában.

A csontfaragó szerint csekély a mesterséget művelők száma hazánkban, nagyjából tíz emberről vannak ismeretei.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában