Óvó kezek védik a somogyi vizes élőhelyeket

– A csökkenő vízkészletek és a szennyeződő vízforrások szerte a világon fokozott óvatosságra intik az emberiséget – hangsúlyozta Altbacker Vilmos, a Kaposvári Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Intézetének igazgatója. – A Víz világnapja a megelőzésre, s az előrelátó, közös cselekvésre irányítja a figyelmet.

Nagyjából 100 szürke marhát és 150 racka juhot legeltetnek a somogyfajszi fás legelőn, s az idén legalább 50 borjú születésére számítanak: a Somogy Természetvédelmi Szervezet 2004 óta több részletben vásárolta meg a 250 hektárnyi területet, mely egykor a Korokna patak ártere volt. Tömösváry Tibor elnök rámutatott: bár évszázadokon át legelőként hasznosították a térséget, a meggondolatlan vízrendezés, s az a tény, hogy a rendszerváltás után sokan abbahagyták az állattartást, a területet idegenhonos özönnövények – többek közt akác, solidago – borították el. Az átfogó megújulási projekt 2005-ben indult.

– Az ökológia értékek megőrzésére alapozott programunkat lépésről lépére valósítottuk meg – mondta. – Somogyban nálunk van a legjelentősebb, 6-7 ezer tőre tehető fekete kökörcsin állomány, s a búbos bankán és a cigány récén kívül fekete és fehér gólyát is láthatnak a látogatók. Sikeresen lezajlott a műszaki programunk: ennek során többek közt duzzasztót és zsilipet készítettünk és eredményesen bekapcsolódtunk az ökoturizmusba: eddig öt madármegfigyelő kunyhót építettünk, hamarosan további négyet hozunk létre. Élményt és ismereteket akarunk adni a hozzánk érkezőknek.

Lanszki József, a Kaposvári Egyetem tanára azt mondta: a vidra ugyan csak egy faj a vizes élőhelyek világában, ám több tekintetben központi szerepet játszik, s kulcsfajnak tekinthető. A tápláléklánc stabilizálásában van fontos szerepe.

– A vidraállományhoz kapcsolódó vizsgálati anyaggyűjtés jelenleg is zajlik – közölte. – Molekuláris, genetikai, toxikológiai továbbá szaporodásbiológiai elemzéseket is végeznek a kutatók, a közeljövőben egy fajmegőrzési tervet kívánnak elfogadtatni.