Kereszthaláltól feltámadásig

Ahogy Szennában a megőrzést és felelevenítést tekintve annyi minden népi hagyomány, ez is kiváló táptalajra talált, gondoljunk csak a húsvéti ünnepkörben a locsolásra vagy éppen a novemberi Márton-napi vigalomra.

– A szereplők a falusi és környékbeli férfiak voltak, de páran mi, nők is szerepeltünk benne – emlékezett vissza lapunk érdeklődésére Borsáné Horváth Brigitta, a nyugdíjas egyesület elnöke. Az általuk készített, népies jellegű jelmezekben előadott darabban a mai napig együtt vesz részt gyermek, ifjú és felnőtt, a rendezésben pedig a Lázi Dombi Kulturális Egyesületen és a művészeti iskolán át a nyugdíjas egyesületig a lehető legtöbben vállalnak valamilyen részfeladatot. – A közösségépítő felkészülés három hetet szokott igénybe venni. – Arra pedig különösen büszkék vagyunk, hogy falunk gazdag hagyományait valamennyi korosztály és szervezet ápolja, és bár ebben az idősek voltak egykoron az élenjárók, ma már a szervezetünk tagjai inkább csak a tojásfestésben jeleskednek, de ezt is a gyerekekkel közösen végzik – emelte ki Borsáné Horváth Brigitta.

Az idei passiójátékot ebben az esztendőben is nagypénteken mutatják be, amely várhatóan a nézőknek is felejthetetlen élményt fog jelenteni.

A húsvét a legrégibb és egyben legjelentősebb keresztény ünnepünk. Egyik fontos eleme a passiójáték, amely Jézus szenvedésének és keresztre feszítésének történetét eleveníti fel. Magyarországon első ízben Miklósfalván rendezték meg 1922-ben, Somogyban a rendszerváltás után terjedt el többféle feldolgozásban.