sátorfa

2019.11.26. 11:30

Belső elvándorlás Somogyban: városba visz a megélhetés

Csaknem ezerrel élnek kevesebben Somogyban a belső elvándorlás miatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly jóval kevesebben kértek állandó lakcímet a megyében, mint amennyien elköltöztek.

Marosi Gábor

Fotó: LANG ROBERT

Tavaly összesen 279 ezren költöztek el az országon belül másik településre. A belső elvándorlás legnagyobb mértékben az ezernél kevesebb lélekszámú falvakat sújtotta, de a kétezernél kisebb lakosú településeket sem kerülte el. A statisztikai adatok szerint jelentősen a 25 és 29 év közöttiek vándorolnak el a falvakból, de a 30 és 39, valamint a 20 és 24 év közöttieknél is vannak, akik más településen keresik a boldogulást.

– Főleg a diplomás fiatalok hagyták el a mi településünket – mondta lapunknak Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere. – Öt-hat évvel ezelőtt körülbelül hetven emberrel csökkent a település népessége. Mostanra azonban megváltozott a helyzet, ugyanis vonzóvá tettük a falut. A fejlesztéseknek köszönhetően sokkal többen költöztek ide, mint amennyien elhagyták a települést. Jött új lakó Kaposvárról, de távolabbról – például Kisbér és Pusztavacs mellől – is. Jelenleg egyetlen eladó ház van a faluban, de azt gondolom, hogy ez is elkel tavaszig – mondta Nyitrai István.

A megye egyik legkisebb települése Libickozma, ahol bejelentve negyvenhárman, életvitelszerűen azonban harmincan laknak. Horváth Gábor polgármester szerint egyelőre nem kell attól tartani, hogy elnéptelenedik a települése, hiszen mindig érkeznek új lakók azok helyett, akik elköltöznek a faluból.

A korábbi évekhez hasonlóan, területi összehasonlításban az elmúlt évben is a pesti régió, a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl voltak azok az országrészek, amelyekbe többen költöztek, mint amennyien elhagyták a régiót. A megyék közül a legvonzóbb lakóhelyek 2018-ban is Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém megye voltak. Somogyban az országon belüli elvándorlás leginkább a belső-somogyi településeket érinti. Sokan költöznek ezekből a falvakból például Kaposmérőbe.

Prukner Gábor, a falu polgármestere elmondta: azon települések közé tartoznak, ahol állandó a lélekszám. Jelenleg mintegy 2500 lakója van Kaposmérőnek. Amíg pár éve még húsz-harminc eladó házat is lehetett találni a településen, addig manapság csak elvétve árulnak ingatlant. Prukner Gábor hozzátette: a lakóparkjuk már teljesen betelt, de a következő időszakok fejlesztései miatt elképzelhető, hogy új utcákat is kialakítanak, így tovább nőhet Kaposmérő népessége.

A kisvárosok is a folyamat nagy nyertesei közt vannak

A statisztikai adatok szerint a belső elvándorlás legnagyobb „nyertesei” a kétezer és húszezer közötti lélekszámú települések, kisvárosok. Füstös János, Csurgó polgármestere kiemelte: pontos kimutatásuk nincs, de azt tapasztalják, hogy sokan költöznek vissza a fővárosból a tanulmányaik után és helyezkednek el a településen, s a környező falvakból például Porrogszentkirályról, Somogycsicsóból, Csurgónagymartonból, Iharosberényből is többen költöztek Csurgóra. A polgármester hozzátette: szerinte minél kisebb egy település, annál nagyobb az elvándorlás.

Balatonlellén a belső elvándorlás keveredik a külsővel. Az elmúlt években többen is elhagyták a Balaton-parti várost és külföldön vállaltak munkát. Kenéz István polgármester szerint részben „pótolták” ezeket az embereket, hiszen több száz apartmanház épült a településen, sokan pedig életvitelszerűen is Lellére költöztek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában