Vágódeszka helyett mikroszkóp alá megy a vaddisznó

Persze ennek oka az is, hogy mondhatni holtidőszak van. De az okok között ott találhatjuk a világméretű válságot okozó, rettegett koronavírust is. A megyében több felvásárlóval is kapcsolatban vannak a társaságok, s tőlük tudjuk: az export elmaradása miatt jelentős készlet keletkezett. A vadhús pedig egyébként sem alapvető élelmiszer, így a különben sem vágtázó fogyasztás most még jobban visszaesett. Egy átlag magyar ember évente 40 dekagramm vadhúst fogyaszt el és mindössze 500 tonnányi vadhúst értékesítenek belföldön. Persze itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy a vadhúst még mindig 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) terheli, szemben a sertésre nehezedő 5 százalékkal. Korábban ezzel kapcsolatban is jelzést intézett az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) az Agrárminisztérium felé, megfogalmazott levelével. Ebben az áfa csökkentése mellett, járulékkedvezményt is sürgettek, hiszen a vírus miatt rendkívül rossz helyzetbe kerültek a vadászatra jogosultak.

A jobb forgalom érdekében azt tehetik a feldolgozók, hogy kedvezményes áron kínálják az egészséges és jó minőségű árut. Például az Öreglaki Vadfeldolgozó aktuális díjszabása szerint egy kiló csont és lábszár nélküli szarvascombhoz már 2311 forintért hozzájuthatunk, a mostanában sokat emlegetett vaddisznó esetében a gerinc csont nélkül 3175 forintba kerül, míg a dámszarvas lapocka csont és lábszár nélkül 1778 forintos áron kapható. A bőszénfai Zselicvad Vadfeldolgozóban a csont nélküli szarvascomb 4560 és 7200 forintos kilónkénti áron kapható. A vaddisznó gerinc 3500, míg a dám lapocka csont nélkül 2900 forintos kilónkénti áron kapható . A soponyai székhelyű Vadex Zrt.-nél valamivel magasabbak az árak, a szarvascomb kilogrammonként 3850 forintba kerül, míg itt a vaddisznó gerinc csontosan csak 2980 forint, a dámszarvas pedig nem szerepel az árlistán.

A vadászatra jogosultak azt mondták kérdésünkre, hogy meglehetősen nyomott áron veszik át tőlük a feldolgozók a vadhúst. Az is igaz, hogy ez helyenként eltérő, hiszen az egész attól függ, miben egyezett meg a feldolgozó és a vadásztársaság. – Elég alacsony az ár – mondta Galántai János, az Igal-Ráksi Vadásztársaság elnöke. – Arra hivatkoznak, hogy a koronavírus miatt romlott a piaci helyzet.

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt megnőtt a vaddisznó kilövések száma. Hiszen a hatóság előírta a vadászatra jogosultaknak, mennyi állatot kell elejteni. – A tavaly kilövések 150 százalékát – mondta Galántai János. Ezzel még önmagában nem is lenne baj, csakhogy a diagnosztikai céllal kilőtt disznókból már nem lesz pörkölt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (NÉBIH) sajtóosztálya kérdésünkre azt közölte: miután tavaly közepes kockázatú besorolást kapott Somogy megye, 964 laboratóriumi vizsgálattal egybekötött diagnosztikai célú kilövés történt. A vadászatra jogosultak eldönthetik, mi legyen a testek sorsa: egyszerűsített eljárásban vadfeldolgozóba értékesítik, vagy ártalmatlanítják. A NÉBIH közlése szerint, a tapasztalat szerint a vadászatra jogosultak többsége ártalmatlanítja a tetemeket.

A testekért kártalanítást fizet az állam, amelyet az OMVK ajánlása szerint korcsoportonkénti átlagértékben határoztak meg. A vadmalacért 25 ezer, a süldőért 50 ezer, a kocáért 60 ezer és a kanért 100 ezer forintot kapnak a nimródok. Azt több vadászatra jogosult is elmondta: hogy rendkívül kecsegtető az államtól kapható summa, így valószínűleg ez is motiválja őket arra, hogy teljesítsék az előírt kilövéseket.