2020.10.14. 13:00
Harmincas lett már az önkormányzatiság
Az ifjaknak történelem, az egykori résztvevőknek fontos, de talán már inkább csupán halványuló emlék, hogy 1990. október 14-én zárult le az első helyhatósági választások második fordulója. A szervezőmunkában oroszlánrészt vállalt Vörös Tamás, a megye nyugalmazott főjegyzője, aki kérésünkre felelevenítette a korabeli történéseket.
Fotó: Lang Róbert
Vörös Tamás hitvallásaként említi, hogy mindig részrehajló volt Somoggyal. Nem volt ez másként 1990-ben sem, amikor a közigazgatási hivatalban a hivatalvezető helyetteseként dolgozott, és a hatósági főosztály vezetője volt, ezért a választás megyei irányítása rá és munkatársaira hárult. Gondoskodtak a voksolás lebonyolítóinak felkészítéséről, közösen az akkor még a Belügyminisztérium kebelén belül működő központi választási szervekkel.
– Sokat kellett foglalkozni mindezzel szakmai szempontból is, mert eltérő volt a tanácsi választásoktól – idézte fel Vörös Tamás. – A többes jelölés még újdonság volt, hiába volt lehetőség már 1985-86-ban a kettős jelölésre, de nem vált általánossá. Az új önkormányzati választásokon azonban a polgármesternek vagy a képviselőknek jelentkezők száma akár két számjegyű is lehetett. A történelmi súlyát az eseményeknek csak akkor éreztük, amikor felálltak a testületek, és elkezdődött az önkormányzati munka.
Zavartalan volt a választás lebonyolítása, Somogy megyében különleges, kirívó eset sem akkor, sem azóta nem történt. Jogszerű és sikeres választást tudhattak maguk mögött a résztvevők, a felkészítő munkának is tulajdoníthatóan. Ezek után korán jelentkezett a különbség az állami feladatokat ellátó tanácsi szervezet és az akkor induló önkormányzati feladatok között. Ennek ellenére csak lassan alakult ki a változás, mert törvényi szinten kellett meghatározni, hogy melyek lesznek az önkormányzati feladatok egy, a korábbinál eltérő társadalmi és politikai helyzetben.
Arra a kérdésre, hogy azóta ment-e előre az önkormányzatiság, a szakember szemével nézve Vörös Tamás azt felelte, hogy már kezdettől fogva jelentős lépésekkel kellett haladni minden szinten, mert arra törekedett a jogalkotás, hogy minél több államigazgatási feladatot adjanak le az önkormányzatok számára, elsősorban a települési helyhatóságoknak. A hatáskör-telepítés még a második ciklusra is jócskán áthúzódott, és decentralizáció érvényesült. Azt az alapelvet tartották szem előtt, hogy az ügyeket ott kell intézni, ahol keletkeznek, vagyis elsősorban helyben, az önkormányzatoknál.
