Együtt és egymásért is dolgoznak a közmunkában

Arról már korábban is írtunk, hogy nem igazán találnak az önkormányzatok „hadra fogható” férfi munkaerőt a települések karbantartására, ezért asszonyok kezébe került a lapát és a kasza. Ennek oka, hogy a munkaképes álláskeresők jó része visszakerült a munka világába. Igaz, az területileg eltérő, hogy milyen sikerrel tudnak elhelyezkedni a közfoglalkoztatásból kikerülők. A KSH Területi statisztika című folyóiratában megjelent friss tanulmány szerint az ezer fő alatti és a megyeszékhelyektől távol eső településeken a legmagasabb a munkanélküliség. Ráadásul a statisztika azt mutatja, hogy a legnehezebben munkába állók, vagyis a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya éppen Somogyban a legmagasabb, majdnem 70 százalékos a közfoglalkoztatottak között.

Ennek ellenére a megyében sorra nőttek ki az értékteremtő közmunkaprogramok a helyi polgármesterek szerint, amelyek keretében a már hosszú ideje, vagy éppen álláskereső státuszba kerültek akár egy teljesen új tevékenységet sajátíthattak el. Kelevízen vesszőfonásba kezdtek, valamint varrodát rendeztek be, Törökkoppányban sertéseket hizlaltak a START közmunkaprogramban, Lengyeltótiban műkő üzemet létesítettek, az onnan nem túl távoli Hácson pedig nagy sikerrel működik az asztalosüzem. – Idén készítettünk filagóriát, hidat, nyílászárókat – mesélte Csökli Orsolya, hácsi polgármester. – Jelenleg tizenöt közmunkás dolgozik, de ez már egy bent ragadó létszám. Aki tudott, elment ugyanis dolgozni, itt azokra kell gondolni, akiknek van jogosítványuk, autójuk, házastársi kapcsolatban élnek.

Aki viszont nem rendelkezik ilyen háttérrel, az zömében a zsáktelepülésen marad, hacsak nem vállal munkát Balatonbogláron. Az ottani üzem megoldja a hácsi dolgozók utaztatását is. – Vannak, akik ki tudnak törni a közmunkából – folytatta Csökli Orsolya. – Egy réteg ugródeszkának használja a programot, vagy csak néhány hónapig marad, de olyanok is akadnak, akik még nyolc általánossal sem rendelkeznek. Vagy már koruknál, szociális helyzetüknél fogva nem tudnak elhelyezkedni, nekik Hácson csak a közmunka van.

Vagy alkalmi munkákat tudnak vállalni az erdészetnél, a helyi vállalkozónál. Szerencsére a motiváció megvan, tette hozzá a településvezető, akitől megtudtuk, olyan közmunkással is találkozott, aki ötven éves kora ellenére bejelentett teljes munkaidős állással sosem rendelkezett.

Gigében a kezdetekkor még hatvannyolcan vettek részt a közmunkában, ma ennek töredéke, aki még közmunkásként dolgozik. – Sokan ugródeszkának használják és megtalálják a kitörés lehetőségét – mondta Bálint Ildikó polgármester. – A mi esetünkben sokszor abból adódik a hátrány, hogy félnek az újtól, és a megfelelési kényszer is hátráltató tényező lehet. Ez azokat sújtja, akik sosem lépték még át falujuk határát. Sokáig a fiatalok nem mentek el a városba munkát keresni, de ez már nem így van.

Bálint Ildikó úgy fogalmazott, a közmunkában szív van, hiszen együtt egymásért dolgoznak, akik részt vesznek benne. Kiemelte: kiáll a közmunka mellett, mert szükség van rá. Valahol a szociális gondoskodás és a piaci munka között helyezkedik el, emberi lehetőséget biztosítva a kibontakozásra a résztvevőknek. Értéket teremt a közmunka, folytatta, hiszen lehetőséget kapnak az állástalanok, a település fejlődik, az önkormányzat pedig spórol.

Bálint Ildikó úgy vélekedett: a közmunkás bért is emelni kellene, s ezzel egyet értett Csökli Orsolya is. Szerinte a 75-80 ezer forintos bér elég motiváló lenne a programban résztvevőknek.

Szükség van rá, ha javulnak is a munkaerőpiaci mutatók

Horvát Győző, iharosi polgármester szerint pont az anyagiak miatt mentek el sokan dolgozni vállalkozásokhoz. Mert felmérték, hogy hosszú távon nem lesz kifizetődő számukra a közmunka. – Motivációt kaptak, hogy elhelyezkedjenek a versenyszférában – mondta. – Csurgó, Nagykanizsa és a környező falvak környékén sokan találtak munkát. Ahol munkaerőhiány volt, ott jól fel tudtuk tölteni a helyeket. Persze ettől még nem lehet azt mondani, hogy nincsenek munkanélküliek. Jelenleg tizenheten vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy családi helyzet, vagy egészségi állapot miatt. Vagy már koruknál fogva nem bírják a megterhelőbb munkát, ezért van szükség a közmunkára még akkor is, ha javuló munkaerőpiaci mutatókról beszélhetünk.

Fotó: Kovács Tibor