Csattogtak a metszőollók a kedélyes kertbarátok kezei között

Hét „gyümölcsész”, hét jóbarát döntött úgy, hogy együtt töltik a madárdallal emelt hangulatú március tizenötödikét. Amolyan kertmustrát tartottak, oltóvessző-válogatással egymás fáiról. A különös összejövetelt a kaposvári Tóth Győző szervezte, akinek sajátos hangvételű, közérthető oktatófilmjeit több ezren tekintik meg rendszeresen az interneten. 

– Legfőbb indíttatás az volt, hogy a tapasztalatainkat kicseréljük. Összehoztam azokat, akik a gyümölcsészet iránt érdeklődtek. Egyre inkább szükség van a baráti összefogásra – mondta Tóth Győző, aki a kertlátogatások alatt azt tapasztalta, hogy egyre jobban fejlődnek gyümölcsész kollégái. Hat gyümölcsöskertet jártak sorra, néhol tapasztalatot, másutt oltóvesszőt is gyűjtöttek. Így tettek Fodor István almásában is. 

Fodor István a házával együtt kapta az almáskertjét, ahol három egyforma fafajta is van, ám a kerttulajdonos szerint termésük íze mégis különböző. A legalább hetvenéves fákról oltóvesszőket metszettek a többiek. 

– Az ősrégi gyümölcsfajták nevei alapján kiderült, hogy nekem is van olyan fám, csupán nem tudtam mi az. Újdonság volt a mulcsozás, amelyet néhány helyen láttam – mondta a kertjáró „kiránduláson” a zselickisfaludi „gyümölcsész”. 

– Ezen a fán három különböző fajta látható, ennyi lett beleoltva – mutatta Zicska Szilárd, akinek töröcskei birtokán tréfásan megállapították, hogy minden egyes fája legalább másfélnek számít, annyi különböző fajtát teremnek az oltványoknak köszönhetően. Birtokán a természet körforgásának törvénye szerint tevékenykedik. A tavasszal lemetszett ágakat ledarálva mulcsot készít a gondosan metszett fái alá. 

– A faapríték kiváló talajépítő lesz. De ha körbenézünk, jól látszik, hogy már harminc köbméter lótrágyát is kihordtam a fáim köré talajéltetés céljából – mutatott körbe a nyugati lejtésű gyümölcsöskerten. 

Előkerültek olyan témák is, amelyek a klímaváltozás és az ezzel járó területek elsivatagosodási folyamatait értékelték. 
– Az emberiség egyre nagyobb területeket betonoz le, a termőtalajt pedig nem táplálja, pedig a faültetés és a talajtakarás nagyon sokat segítene – mondta Tóth Győző. 
– Egykor állatokat is tartottunk, így a hegyen még kukoricát is termesztettünk, hogy legyen takarmány. Ma már inkább gyümölcsöst telepítettem, 100–150 fajtám van. Elnézve a pattanásig feszült rügyeket, elég nagy bajban leszek szüretkor, ha olyan bőséges termés lesz, mint amennyi most látszik. Néhány éve almalét is készítek a termésből – mondta Madarász Zoltán, aki két helyszínen is vendégül látta a csapatot. 
 

Fotó: Muzslay Péter

Hősugárzóval még hatékonyabb lehet a gyümölcsaszalás

Polgár Viktor két éve költözött Budapestről a Zselicbe. Egyedül látja el a birtokán lévő fákat. 
– Az elődöm ősi magyar fajtákat ültetett, a területet velük együtt vásároltam. Egy alkalommal arra lettem figyelmes, hogy egy ember a kerítésen nézelődik befelé. Meglestem kifelé, mert nem ismertem a szándékát. Aztán beszédbe elegyedtünk, a közös témánkat a gyümölcsfák adták. Zicska Szilárd volt ő, akinek köszönhetően ebbe a baráti társaságba csöppentem – mondta Polgár Viktor, aki úgy érzi, hasznos dolgokat tanult a kertlátogatásnak köszönhetően. A fiatal kertész, Váradi Ádám is úgy nyilatkozott, hogy rengeteg tapasztalatot és új barátságokat gyűjtött. 
– A kirándulás megerősített abban, hogy rengeteget fejlődtem az elmúlt időszakban, három évvel ezelőtti értelmetlen kérdéseimet ma már nem tenném fel – mondta a fiatalember. Újdonságként most a legjobban talán Fodor István gyümölcsaszalási módszere ejtette ámulatba a résztvevőket, aki fémhordókba helyezett gyümölcsösládák és hősugárzó segítségével oldotta meg a hatékony gyümölcsaszalást.