Építészeti koncepció kell a beruházási vadászmezőre

Az építészeti környezet kulturális értelemben erős hatással bír, ugyanakkor a benne élő társadalom fizikai leképezése – ez volt az egyik kulcsmondata a siófoki lokálpatrioták alkotta SióKör legutóbbi találkozóinak. A társaság két alkalommal is górcső alá vette Siófok építészeti értékeit, a város épített környezetének alakulását. 

Történeti időutazás

Noha Siófok építész szakmai szemmel fontos település, hiszen ikonikus épületek egész sora áll a városban, az összkép mégis eklektikus. Mindez a szocializmus korának robbanásszerű, de irányíthatatlan fejlődésére vezethető vissza, másrészt az elmúlt éveket jellemző folyamatok sem az élhető városi környezet megóvásának irányába hatnak. A jelent a profitmaximalizálásban érdekelt beruházók alakítják. – Nagyon fontos volna az integrált védelem  szemlélet megteremtése, amelyet elsősorban egy önkormányzat tud érvényre juttatni – fogalmazott L. Miha Emőke építészmérnök, aki a SióKör egyik előadójaként az építészetileg gazdag fürdőkultúra kialakulásának időszakáról, és az 1950-es évektől jellemző hirtelen fejlődésről is beszélt.

A napjainkig visszaható történeti időutazást Pápay György és Ripszám János építészek egészítették ki, így rajzolódott ki a teljes kép a ma ismert Siófokról. – A legnehezebben megoldható kérdés, és nemcsak Siófokon, hanem az egész Balaton-parton az a feszülés, ami a fejlődési kényszerrel hozható összefüggésbe – mondta a Zamárdi főépítészi feladatait is ellátó Ripszám János.

A SióKör tagjai egyetértettek abban, hogy az egyre zsúfoltabb parti sávban csak lakások épülnek tömegével, szolgáltatások pedig egyáltalán nem jelennek meg. Juhász László, a SióKör alapítója úgy fogalmazott, hogy a ma épülő ingatlanok árnyéka annyira hosszú, hogy az meghatározza a város elkövetkező évszázadát.

Meg kell óvni a város építészeti arculatát

A kör véleménye szerint Siófokon kiváló építészek dolgoznak, őket kellene támogatni egy városépítészeti koncepció kialakításában, amely útmutatóként szolgálhat a mindenkori hatalom számára. Mindemellett nemzetközi példák egész sorát hozták arra, hogy milyen eszközökkel élhet egy önkormányzat az értékes települési ingatlanok, és végső soron a városkép egységének megtartása érdekében például azért, hogy egy patinás, 19. századi villaépületben ne horrorház üzemeljen Siófokon.

Abban is egyetértett a SióKör valamennyi építész szakértője, hogy pusztán jogi eszközökkel nem lehet akadályt állítani akkor, amikor az ingatlan beruházásokra általánosságban jellemző a kiskapukeresés, a beépítési százalékok maximalizálása és nincs az a bürokratikus rendszer, amely ezt meg tudná akadályozni. Elhangzott: a közérdeket is figyelembe vevő polgári szemlélet meghonosítása mellett kurázsira is szükség van. Az önkormányzatnak például nem szabadna mindenáron meghajolnia a befektetői akarat előtt, ha az összeférhetetlen Siófok arculatával és jövőképével.

A SióKör tervei az építészeti hagyomány megőrzéséért és megismertetéséért A SióKör elkötelezett amellett, hogy a régi villákkal, a történelmi fürdőtelep elpusztult vagy ma is álló épületeivel minél többen megismerkedhessenek. A tervek szerint a miliőbe illő táblák készülnének, amelyek az információ korszerű átadásával nyújtanának lehetőséget a múlt megőrzésére, egyben a turisztikai paletta színesítésére. Ugyanígy tervben vagy egy kiadvány  elkészítése Siófok meghatározó épületeiről és közterületeiről. Az anyag összegyűjtésére és szerkesztésére a SióKör – ahogy a villákhoz elképzelt táblák esetében is – építész, építőművész hallgatók számára kíván pályázatot kiírni.